Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-13 / 208. szám
A zalaegerszegi származású „nótás káplán” találkozása Balatonfüreden Blaha Lujzával 1941 szeptember 13. Tájékoztató a hőti halottak hozzátartozói részére A honvédelmi minisztérium értesíti a Szovjetunió elleni háborúban résztvevő és az ott hősi halált haltak hozzátartozóit, hogy a hadba vonultak sorsa iránti érdeklődésekkel a Magyar Vöröskiereszt Egylethez (Budapest, VIIL, Baross-utca 15.), a hősi halált haltak anyakönyvezési ügyeiben pedig a honvédelmi minisztérium XII. osztályához (Budapest, Honvéd-utca 28—30. sz.) fordulhatnak. A hősi halottak hátra maradó ttainak gondozása iránti kérelmeket a lakóhelyük szerint illetékes hadigondozó bizottságnál kell előterjeszteni, amelyek községekben a járási fő- Szolgabírák, városokban a polgármester mellett működnek. A több oldalról fölmerült ama kérelmek kapcsán, hogy egyes hozzátartozók hősi halottjukat hazaszállítani óhajtják, közli a 'honvédelmi miniszter, hogy a kérdés megvalósításának eshetőségeit — tekintettel a szállítás óriási nehézségeire — harcmezőre kirendelt bizottságok tanulmányozzák. Ennek megtörténte után fogják az érintett hozzátartozókat a hazaszállítás esetleges lehetőségeiről kütön-küJön értesíteni. Ilyen irányú előterjesztést és a jövőben esetleg beérkező kérelmeket teíhát nem Sáli még módjában elintézni., Felhívja a honvédelmi miniszter a hősi halottak hozzátartozóit, hogy a jelen tájékoztatóban foglalt kérdésekre vonatkozólag ne forduljanak a hadrakelt sereg alakulataihoz, mert: azok ezekben az ügyekben nem hivatottak intézkedni. A Cserkész kömkemkedés az ifjúságot előirt tanszerrel cserkészpontossággal szolgálja ki. A kóbor cigányok sorsa Évszázados feladata az országnak a cigánykérdés megoldása. Lapunk is nem egyszer foglalkozott ezzel a kétségkívül nem könnyű dologgal, amely a közeljövőben gyökeres megoldáshoz jut. Az erre vonatkozó rendeletet illetékes helyen most tárgyalják. Belátták, hogy az eddigi megoldások se a társadalom, se a cigányok hasznára nem válnak. A tervezet szerint a kóborcigányokat zárt munkatáborokba gyűjtik, ahol munkára szoktatják, majd onnan mezőgazdasági munkára adják ki őket a községnek, illetve magánosoknak is. Elkészítik a kóbor- és sátoros cigányok országos nyilvántartóját; minden cigányról úgynevezett fejlapot állítanak ki, ennek alapján tartják őkét nyilván a vármegyék. A munkatábórokban, amelyeket a vármegyék állítanak majd fel aszerint, hogy mennyi a vármegyében nyilvántartásba vett cigányok száma, a cigánygyerekeket rendes iskolai tanításban részesítik, az idősebbeket pedig — mind a férfiakat, mind a nőket — ipari pályákra képezik ki. VARGA ANTAL vegyeskereskedése & a vasútállomással Alsoiendván szemben kapható: > kerékpár, varrógép, takaréktüzhely, kályha, konyhai edények, üvegáru és parcellán Nagy választék, olcsó árak! Szeptember 7-én ünnepelte meg születés- napi fordulóját az őszbeborult fejű, de tava- szian fiatal lelkű Huber Gyula aranymisés barcsi apátúr. Ez alkalommal bizonyára ide szállt a lelke a zalaegerszegi Batthyány-uteába, amelyet valaha Kaszaházi-utcának neveztek, annak is a 9. számú házába, amelyben a bölcsőjét ringatták nyolc évtizeddel ezelőtt. Édesanyjának, Rajkay Magdolnának nótás ajka volt az első ihletője, apjának, Huber Alajos órásiparosnak műhelyében a tik-tak-ot verő sok időmérő tanítgatta a zenei ütemekre. De nemcsak a ritmusra, hanem a múlandóságra is. Azért áldozta életét az Istennek: pap lett, de a hegedűt és a költészetet vitte magával a szent életpályára is. Első ismert dalát 24 éves korában szerezte: Szomszédunkban van egy hajlék, Ha nem látnám, meg is halnék, Tyuhajja! Ott lakik egy vén kánya, Annak van egy szép lánya, Haja! Tyuhajja! Kiért élek, kiért halok, Kinek szeretője vagyok, Tyuhajja! Azóta egyre cseng a nótafa. Népdalai több mint 5:0 füzetben jelentek meg. Hányán táncolták végig az ő csárdásait, keringőit! Gazdász- csárdás-át ma is vígan járják a keszthelyi praxik. A Balaton számos dalának volt ihlető forrása. Csakhamar megkapta a becéző nevet: »nótás káplán«. Blaha Lujza is igen megszerette a Huber-dalokat. 1892 nyarán Balatonfüreden történt. Huber Gyula a veszprémi káptalani kormányzóval sétálgatott a parkban, amikor egy idegesen keresgélő, alacsony Ids emberre lettek figyelmesek. Báró Splényi országos rendőrkapitány volt ez az ideges úr, aki a Káptalani kormányzóhoz lépett és így szólt: — A feleségem meghagyta, hogy akár a föld alól is, de teremtsem elő a híres nótás káplánt, mert mindenáron meg akar ismerkedni vele. Egész nap egyebet se teszek, csak lótok- futok, hogy megtaláljam. Semmi eredmény. Hiába vagyok rendőrkapitány, nem. tudom előkeríteni, így pedig nem merek a feleségem szeme elé kerülni. A káptalani kormányzó ekkor kedélyesen így szólt: — Nos, itt áll előtted a »nótás káplán«! Lett erre nagy ölelgetés és öröm. Báró Splényi, Blaháné harmadik férje belekarolt Huber Gyulába és vitte egyenesen a feleségéhez. Ekkor találkozott először Huber Gyula a nemzet csalogányával. Blaháné elmesélte, hogy régóta ismeri Huber Gyula szép nótáit s éppen azért kerestette, hogy megkérje a szerzőt, hogy azokat énekelhesse. Huber Gyula természetesen szívesen beleegyezett s ettől kezdve Blaháné, amíg csak színpadon szerepelt, mindig énekelte Huber Gyula szerzeményeit. De nemcsak a színpadon, hanem hangversenyeken ts előadta azokat. Blaha Lujza nótaköltői közül ma már egyedül csak Huber Gyula él. A nótás káplánból azóta nótás apát lett és Zalaegerszeg büszke boldogsággal gondol nagy fiára.
