Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-28 / 95. szám
riAWARÍlET MávauHáratok Nagykanizsáról a Muraközbe Jelentettük, hogy a Mávaut próbajáratot indított Nagykanizsa és Csáktornya, illetve Nagykanizsa, Alsólendva és Muraszombat között. A próbajárat sikere után mindkét járatot azonnal beállították és azok már naponta közlekednek is. Az autóbusz a nagykanizsai pályaudvarról indul 14 órakor és Csáktornyára érkezik 16 óra 30 perckor. Közben a következő felszálló állomásokat érinti: Felsőszemenyé 15.25, Dékánfalva 15.58, Muragárdony 16.06, Belica 16.17, Zalaújvár 16,22 és Csáktornya 16.30. Az autóbusz Nagykanizsa és Felsőszemenye közt belső forgalomban nem használható, miNagy szociális jelentősége van az uj kormányrendeletnek, amely az életbiztosítások érvényét a háborús haláleseti kockázatokra is kiterjesztette vei ezen a vonalon a személyforgalmat a nagy- kanizsa—letenyei autóbuszjárat bonyolítja le. Visszafelé 10.15 órakor indul a Csáktornyái pályaudvarról és Zalaújvár 10.33, Belica 10.40, Muragárdony 10.49, Dékánfalva 10.57, Felsőszemenye 11.30, Murarátka 11.41 órai érintésével érkezik Nagykanizsára. Csáktornyáról Perlak felé oda és vissza is csatlakozás van a Csáktornya—Perlak között közlekedő autóbuszra. Ugyancsak naponta indul és postát is visz a nagykanizsa—alsólendva—muraszombati autóbusz. A tömegbiztosítás szempontjából valósággal korszakalkotó jelentőségű az április 11 én kiadott kormányrendelet, amelyet annakidején lapunkban részletesen ismertettünk. A rendelet — mint ismeretes — úgy intézkedik, hogy a biztositóvállalatok ezentúl kölelesek az életbiztosítási összegeket abban az esetben is kifizetni, ha a biztosítási szerződés eredetileg nem terjedt ki a háborús kockázatokra. A biztositó vállalatoknak ez a kötelezettsége nemcsak a bevonult és háborúban résztvett, hanem a háborús események folytán — például légitámadás következtében — meghalt polgári személyekkel szemben is fennáll. A Biztositó Intézetek Országos Szövetsége közei két évig tartó előmunkálatainak igen nagy szerepe van e döntő fontosságú kormányrendelet megjelenésében, amelyet őszinte örömmel és a legteljesebb elismeréssel üdvözölhet mindenki, akinek szivén fekszik a magyar faj sorsa. A magyar*biztositás történetében még aligha jelent meg ilyen átfogó jelentőségű kormány- intézkedés, amely egészen uj tárlatokat nyit elsősorban a kisemberek hatalmas tömegei számára. És kettőzött örömmel fogadhatjuk a rendeletnek azt az intézkedését, amely az élet- biztosítási összegnek mindössze hat ezrelékét, tehát rendkívüli csekély töredékét írja elő kötelező póldij gyanánt mindazok számára, akik életbiztosítással rendelkeznek, akár katonai, akár polgári személy, az illetők. Az évi hat CHIMmN m^SST Kapható: Kuifílay drogériában ezrelék pótdij uyganis még a legszegényebb ember háztartását sem terheli meg észrevehetően, viszont olyan biztonsághoz, megnyugváshoz juttatja, amely alkalmas arra, hogy a háború veszélyeivel és viszontagságaival minden életbiztosítással rendelkező magyar katona, vagy polgár nyugodt lélekkel szembenézzen. Minden magyar élet sértetlen része ugyanis a nemzet birtokállományának, erőforrásának s a korábbi helyzettel szemben valójában nem is szorul magyarázatra: mekkora horderejű az uj kormányrendelet, amely a háborúval együttjáró életveszély folytán megmenti az anyagi nyomortól, pusztulástól a szerencsétlenül jártak családjait. De nemcsak szociális szempontból kiváló értékű a kormány intézkedése, hanem erkölcsi és családvédelmi szempontból is, hiszen tudjuk, hogy például az első világháborúban hány ezer család kallódott el, merült pusztulásba, mivel hiányzott az életbiztosításoknak a háborús kockázatra való kiterjesztése s ennek következtében a kenyérkereső nélkül maradt családok nem voltak képesek segíteni magukon, ha a kegyetlen sors a haza szolgálatában megfosztotta őket eltartójuktól. Szakértő körök szerint az a pénzügyi szerkezet, amely az életbiztosítások kockázatát a háborús halálesetre is kiterjesztette, lángelméjü megoldás, mely teljesen szilárd pénzügyi számításokon nyugszik. El kell ismerni, hogy e rendelet egészen uj fejezetet nyit .a Magyar- országon dolgozó biztositó intézetek számára is. Uj szellem hatja át ezt a szakmát, amelynek jelenlegi képviselői fel sem ismerték azt, hogy a tömegbiztosítások kiterjesztése, a kisemberek [fok >zott védelme — még áldozatok árán is — a legjobb ut ahoz, hogy a magyar biztosítás soha nem képzelt nagy eredményeket érjen el. Külön megnyugvással fogadhatja a közönség a kormányrendeletnek azt az intézkedését, hogy a hat ezrelékes pótdijak a „háborús többlethalandósági aiap“-ba folynak be és ebből az alapból a biztositó vállalatok csak annyit használhatnak fel, amennyi a háborús többlethaian- dóság fedezéséhez szükséges. Az alapnak esetleg fennmaradó részét a háborúban rokkanttá vált biztosítottak között osztják majd fel. Végül hangsúlyozzuk, hogy a háborús kockázat kiterjesztése nemcsak az életbiztosításokra, hanem a temetkezési biztosításokra is vonatkozik és hogy a háborús pótdij megfizetésének kezdő időpontját külön pénzügyminiszteri - rendelet állapítja meg, ha arra majd szükség lesz. Ezidoszerint csupán ezt a régen vajúdó kérdést oldották meg a lehető legjobban, de a pótdíjfizetésre még nem került és talán nem is kerül sor. (MVS) 1941 április 28. Tóik kabát divatos Ízléses olcsó A Kúria is tizenkétévi tegyházra ítélte az anyagyilkos zalak&veskuli gazdálkodót Szabó Ferenc 53 éves zalaköveskúti földmíves a feleségével és három gyerekével az anyósánál lakott. Egy szobában heten Zsúfolódtak össze. Szabó Ferenc megtakarított pénzén telket vásárolt, amelyen házat akart építeni. Fölkereste 76 esztendős édesanyját és megkérte, engedje meg, hogy amíg fölépíti a házát, családjával együtt hozzá költözhessék, mert az anyósánál nincs hely. Szabó édesanyja erélyesen tiltakozott fiának terve ellen, majd éles szócsata támadt az anya és a fia között. Az öreg Szabóné ekkor piszkálóvasat emelt föl, hogy azzal támadjon a fiára. Szabó Ferenc erre fejszét ragadott, amellyel agyonverte az anyját. A nagykanizsai törvényszék falmenő ágbeli rokonon elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt 15 évi fegyházra ítélte Szabó Ferencet. A pécsi tábla leszállította a büntetést 12 évi fegyházra. A kir. Kúria dr. Szolnok-tanácsa dr. Kéler Béla koronaügyészhelyettes felszólalása után a védelem részéről bejelentett semmiségi panaszokat elutasította s így a tábla ítéletét jogerőre emelte. , — A Budapesti Nemzetközi Vásár 50 százalékos kedvezményes utazásra jogosító igazolványa la Kakas könyvkereskedésben kapható. Hengerjárattal egyesített szőlő-borsajtó Az egyik kecskeméti szőlőbirtokos feltalálta a szőlőfürtöket összezúzó henger járattal egyesített borsajtót és szabadalmaztatta. A készülék a szőlőbogyót négyfelé osztja, vagyis négy részre választja, úgymint mustra, magra, bogyóhéjra és kocsányra, így minden szőlőbirtokos úgy használhatja fel a szőlő hulladékát, ahogy azt jónak látja. A borsajtó rendkívül kis területen elhelyezhető, kevés hajtóerő szükséges hozzá, ugyanazon mennyiségű mustot rövidebb idő alatt és kisebb munkaerővel lehet kipréselni, mint a most használatos sajtókkal. A készülék csekély súlya miatt könnyen szállítható, előállítása olcsó, úgy hogy az egykét holdas gazdák is beszerezhetik. A készülék a mustot (seprő nélkül) légmentesen helyezi a hordóba. A szőlőmag felhasználható olajgyártásra. A készülék vörösbor készítésére is alkalmas, egyszerű átváltással lehet összeereszteni a bogyót, magot és mustot erjesztés végett. A készülék teljesítőképességét mutatja, hogy napi 8—9 órai munkaidő mellett 100— 150 hektolitert lehet vele termelni. A napi 120—140 hektó mustot előállító készülékhez négy munkás kell: egy munkás eteti, kettő hajtja, egy a törkölyt helyezi el. A feltaláló a készüléket, illetve a szabadalmat öregsége miatt el akarja adni. KESERÍÍVIZ
