Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-04-28 / 95. szám

1941 április 28. —M .1 MACIÉT A muráninneni területek megiindult vonat- forgalmának menetrendjét is közzétették. Esze­rint 3 vonatpár közlekedik Béla ti ne—Mura­szombat-Szombathely között. Zaialövőről indul 4.04, Muraszombaton van 6.120, Belatinoon 6.31 órakor. — Zaialövőről indul 15.45, Muraszombaton van 17.46, Bela­tinoon 17.56 órakor. — Zaialövőről indul 20.05, Muraszombaton van 22.01 (ez Belatincra nem megy be). Csák Muraszombatról indul 3.40-fcor, Zala- lövőn van 5.41-kor. — Muraszombatról indul 7.50, Zalalövőn van 9.23-kor. — Belatincról indul 14.20-fcor, Zalalövőn van 17 órakor. Megjegyezzük, hogy ez a menetrend csak május 4. és 5. közti éjfélig marad érvényben, mert akkor az új nyári menetrend lép életbe, amely újabb vonatpárt is hoz. Nagyszámú és előkelő közönség előtt, amely­ben képviselve voltak a zalaiak is, tartotta meg Budapesten, a Szent Gellért-szálló zenetermé­ben a Balatoni Intéző Bizottság rendezésében balatoni propaganda előadását dr. Dornyay Béla keszthelyi múzeumigazgató és dr. Bogyay Tamás, a kultuszminisztériumba beosztott tan­ügyi fogalmazó. Dr. Dornyay a Balatoni Mú­zeum kincseit ismertette. Vázolta azokat az erőfeszítéseket, amelyek még 1897 óta folytak a múzeum szervezéséért és a mai múzeum- palota építéséért. A múzeumnak öt osztálya van, amely a sümegi Darnay-múzeum világ­hírű anyagával is gyarapodva bővelkedik igen érdekes régészeti, természetrajzi, főleg pedig néprajzi kincsekben. Különösen gazdag a né­pies hímzések tarka sokaságában, a különböző, iából, csontból és szárúból készült pásztor­faragványökban, színpompás hímes tojások­ban, az ősi balatoni halászélet már régen nem használt eszközeiben. Azután dr. Bogyay Tamás a Balatonvidék- nek részben elpusztult, részben pedig helyre- állításra szoruló igen értékes műemlékeit is­mertette. Mindkét előadást pompásan szemlél­tető vetítettképek kísérték, majd színes filme­ket pergettek le a Balatonnak mozgalmas sportéletéről. A balatoni előadássorozat, amelynek meg­szervezésében dr. Pöltzl Jenő miniszteri ta­nácsosnak, a BIB ügybuzgó elnökének van érdeme, az említett előadásokkal zárult le és bizonyára nagy jelentőségű szerepet tölt be a magyar tenger szépségeinek népszerűsítésé­ben. 413 tasintézete van a negyedszázados jubileumát ünneplő Pénzintézeti központnak A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a Pénzintézeti Központ a na­pokban tartotta meg dr. Jakabb Oszkár titkos tanácsos, nyug. pénzügyi álamtitkár elnöklete alatt ia 25. üzletévre vonatkozó jubileumi köz­gyűlését. Az elnöki megnyitóban rámutatott az .alapítás óta eltelt 25 iév eseményeire és számadatokkal jelezte az intézet nagy fejlő­dését lés (eredményeit. Bejelentette, hogy a tagintézetek száma ezidőszerint 413, összesen 298 fiókkal. Végül bejelentette, hogy a kor­mány a Pénzintézeti Központnál további 6 millió pengő üzletrészt jegyzett és 9 millió pengővel ifölemelte a veszte r égi tartalékot. Ezután dr. Reményi-Schnelller Lajos pénz­ügyminiszter Szólalt fel, aki dicsérettel emlé­kezett meg az intézet múltjáról, majd hang­súlyozta, hogy a Pénzintézeti Központ jelen­legi feladatai közül egyik legfontosabb a visz- szacsatolt részek túlméretezett hitelszervezeté­nek bekapcsolása a trianoni Magyarország hi­telszervezetébe oly módon, hogy ezzel egy­idejűleg az egész országra nézve egészséges hitélszervezet alapjait biztosítsuk. Ezután la közgyűlés tudomásul vette az igazgatósági jelentést és megállapította az 1940 december 31-iki mérleget, amely 1,311.119.91 pengő tiszta ínyereséget eredményezett. A köz­gyűlés a pénzintézeti üzletrészek után az dap- szabályszerű 4o/0-os osztalékot, a kincstári üz­letrészek után 3.5o/o-OS1 osztalékot állapított meg. Ezután megválasztották az igazgatóság új tagjait, akik között számos kitűnő vidéki bankembér szerepel. Apré zalai hírek Tízezer személy jelentett be igényt Nagy­kanizsán lábbelire. — Kamatokkal együtt 63 ezer 197 pengőt kapott kézhez Keszthely a három balatoni vármegyének múlt évben ese­dékes adományából. A község elöljárósága az Ullrich budapesti céget már meg is bízta, hogy szállítsa a részleges vízvezetéki anyagot, amelynek beszerzésére és munkálataira fordít­ják a kiutalt és a kiutalásra kért ez évi ese­dékes ugyancsak 60 ezer pengőt. — A tapolcai határ tagosítási költségei 67.425 pengőt tesz­nek ki, amelyből 53.940 pengő az érdekelt­séget terheli. — A keszthelyi leventeegyesü- let elnökének Ancsányi Sándor ny. községi tanítót választották meg. — Rédey György a tapolcai légoltalmi felügyelet közben pisz­tolyt talált a rendőrőrszobában. A fegyvert,, amelyről azt hitte, hogy nincs benne jfolyó, a városháza udvarában levő cserkészotthönba vit­te és ott játszadozott vele. Közben a csőbe mégis beszorult töltény kirepült és Simon Jó­zsef lakatostanonoot tüdején érte a lövés. — Meghalt Boray Ferenc nyug. tanító Keszthe­lyen. — Május 4-ére halasztották: a keszthelyi gimnáziumi cserkészjubileumi és fogadalom- tételi ünnepséget. Ez alkalommal előadják a Varga Miska című zenés vígjátékot, amelyet egy hasonló című regény alapján Szomor Ta­más premontrei tanár írt át és dr. Klempa Ká­roly premontrei tanár szerzett hozzá zenét. —• Internálták és toloncházba szállították Hor­váth Károly kanizsai szabósegédet, mert az a gyanú merült lel ellene, -hogy éjtszakai rend­bontást köve lett el. 3 IMI ÍREK — Titkári értekezlet a MÉP-ben. A Magyar Élet Pártja zalamegyei szervezete ma délelőtt vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán, vármegyei elnök elnöklete mellett szokásos havi titkári értekezletet tartott, amelyen a két központi titkár és az összes szervező titkár résztvett. Az értekezleten letárgyalták a megyét érintő szervezési ügyeket, a titkárok megtet­ték jelentésüket, majd a főispán megadta az utasításokat a további teendőkre nézve. — Doktorrá avatott kiereskedlelmi iskolai ta- iiár. Juhász Miklós zalaegerszegi kereskedelmi középiskolai tanárt a budapesti műegyetemnek közgazdaságtudományi karán doktorrá avatták. — Halálozások. Kosárszky József mű­szaki tanácsos, a budapesti Máv osztálymér­nökség építési felügyelőségének osztályveze­tője hivatásának teljesítése közben 59 éves korában április 25-én Besztercén meghalt. Ko­sárszky József egyik legképzettebb és leglelki­ismeretesebb tagja volt az államvasutak mér­nökkarának. A jelenleg még rabságban levő Aradról származott el, 26 évig működött Zala­egerszegen, mint az osztálymérnökség vezetője és ezen idő alatt nemcsak hivatali működésé­vel szerzett elismerést, de a zalai társadalom­nak is egyik legkedveltebb tagja volt szerény modora és kedves egyénisége miatt. Hivatali működésében tanúsított értékeinek elismerése volt az, amikor Zalaegerszegről Budapestre osztották be kiterjedtebb ügykörrel. Legutóbb az erdélyi területekkel visszakerült Besztercére küldték ki vasútépítésre' és a lelkiismeretes fő­mérnök, nem törődve beteg szívével, megeről­tető munkát és hegymászásokat végzett felada­tának minél lelkiismeretesebb elvégzése céljá­ból. Ennek lett az áldozata. Holttestét Zala­egerszegre hozzák és szülei mellett temetik el holnap, kedden délután 3 órakor az új temető halottasházából. Az engesztelő szentmiseáldo- zátot ugyancsak holnap reggel 1/28-,kor mutat­ják be lelkiüdvéért a plébániatemplomban. — Serényi Árpád zalaegerszegi fényképész 44 éves korában vasárnap hosszas szenvedés, után Zalaegerszegen elhunyt. Kedden délután az ólai temetőben helyezik örök nyugalomra. Serényi Árpádban az élők sorából túlkorán olyan férfiú távozott el, akit különös tehetség és állandóan lobogó nemes becsvágy ösztön­zött arra, hogy mesterségét a művészetig emelje és remeklésekben találjon megnyilat­kozást. Büszke meghatottsággal gondolunk arra, hogy Zalaegerszeg nevét munkáin ke­resztül ő írta be azokba a katalógusokba, ame­lyeket az egész földkerekség művelt népei forgatnak. Nemcsak a belföldön rendezett or­szágos kiállításokról hozta el az érmeket, de a világ különböző városaiban is megkapta a legnagyobb elismerést. Egy-iegy bámulatot keltő, leheletfinom kivitelezésű és művészi ih- letettséget sugárzó képével sokszor foglalkoz­tak a bel- és külföldi lapok. Az ő felvételein keresztül ismerte meg országunk Göcsejt is és pedig a legvonzóbb módon. Különös érzéke volt az úgynevezett riportképekhez is, nem volt egyetlenegy nevezetes alkalom sem az újabban sokat fejlődő Zalaegerszeg 'életében, amelyet az ő keze és szeme a lencsén (.keresztül meg ne örökített volna. Legutóbbi ilyen ké­pei a református templom alapkőletételének1 ünnepsége alkalmával készültek. Halálával va­lóban be nem tölthető űrt hagyott maga után. — Minden fillér, amit a Légoltalmi Liga munkájához adsz, egy ellenséges bombát tesz ártalma liánná. Lépjünk be a Légoltalmi Li­gába! — Uj posía'őnök. A posta vezérigazgató­sága a nyugalombavonulás miatt megüresedett nagykanizsai posta főnöki állást Kisfaludy Jó­zsef főfelügyelő, a tapolcai postahivatal veze­tőjével, a tapolcai postahivatal főnöki állását pedig Barabás Gyula felügyelővel töltötte be, aki így érdemei miatt a szülőföldje posta- hivatalának élére került. — járásbírói kinevezések. Az igazságügy- miniszter előterjesztésére a kormányzó úr dr. Pichler Sándor zalaegerszegi kir. járásbírósági jegyzőt a nagyatádi, dr. Béres Sándor nagy- kanizsai kir. járásbírósági jegyzőt a beregszá­szi járásbírósághoz járásbírákká nevezte ki. Előadások a Balatoni Múzeum kincseiről és a Balaton vidékének műemlékeiről Vonatiáratok Zalalövö­Muraszombat-Belatine

Next

/
Thumbnails
Contents