Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-24 / 141. szám

2 MA^mflET 1941 június 24. A szőlők helyzete Zalában Minden szőlősgazda tudja, bogy a háború leihúzódása esetén szőlőigazdaságunk léte, vagy nemléte függ attól, hogy a hiányzó rézgálicot megjelelő pótlószerekkel beiyette|síthessük. Öt­ven éve folynak már azirányban a kísérletek, hogy a rezet más fémmel helyettesíthessék. Azonban csak a réznél drágább fémekkel le­hetett ezt “megvalósítani. Egy olasz tudós hosszas fáradozás után rájött arra, hogy a permetező szerhez semmiféle fém sem szük­séges, hanem olyan anyagokból lehet előállí­tani, amelyek minden európai országban bő­ven feltalálhatok. A kísérletek nemcsak Olasz­országban folynak, ahol az új szert a legna­gyobb vegyipari üzem gyártja már nagy arany­ban, hanem a többi nagy bortermelő ország kisérleti állomásai is kaptak már mintákat az anyagból kisérleti célokra. Az új szert Provite néven hozzák forgalomba. Egyidejűleg hasz­nálható peronoszpóra és lisztharmat ellen is. Igen finom, sárgás fehér por, egy kilogramot kell belőle feloldani 100 liter vízben. Na­gyon erős peronoszpóra-veszély esetén 1.5—■ 2—2.5 százalékos oldat szükséges. A szert előbb 10 liter vízben folytonos keverés közben és apró adagokban föl kell oldani, majd ap­ránként hozzát öltén ütik még 90 liter vizet, így tejszerű oldatot kapunk, amelyhez meszet nem 'kell már hozzáadnunk. Nem ártalmas a kezelő személyzetre, sem a ’közönséges per­metezőgépre, sem a vas, aluminium, vagy fa- edényekre. Szükséges azonban, hogy állandóan jól fölkeverjük az oldatot és virágzás közben ne használjuk, mert akkor a fürt elrúghat. Ha porozásra akarjuk használni, akkor ugyanolyan súlyú finom-kénporral keverjük. Ajánlatos egy­szer permetezéssel, máskor porozással fel­váltva védekezni. A nyílt üzlethelyiséggel nem rendelkező kereskedő nem árusíthat vásáron és búcsún A kereskedelmi miniszter korábban rende­letét adott ki, amelyben kimondta, hogy azok ja kereskedők és iparosok, akik csak vásárokon, piacokon, búcsúkon árusítottak és közben nem volt állandó üzlethelyiségük, május 1-étőll nem árusíthatnak a vásárokon sem. Ezek az Iparo­sok és kereskedők nem rendelkeztek állandó, egy helyen bejelentett üzlettel, hanem vásárról- vásárra, búcsúról-búcsúra járva árusítottak. Ezeknek az engedélyük május elsején meg­szűnt. Az illetékes hatóságoknak tudomására jutott, hogy ilyen kereskedők a május 1-én megmaradt árúikat még eladták. Nem vásá­rokra mentek, hanem egyéb kerülő utakon ér­tékesítették árukészletüket. Ezzel kapcsolatban most az iparügyi mi­Hosiszú évek óta halljuk már a hozzánk ér­kező külföldi vendégek Magyarországot őszin­tén dicsérő szavait. Barátaink és idegen or­szágbeli látogatóink azonban minid gyakrabban vallják be, hogy kellemetlen meglepetés éri őket az országhatáron. Minden idegen pa­naszolja az Európa szemében furcsa, elmara­dott, sőt »borzasztó« különlegességet: a »balra hajts« irányú közlekedést. Mert az európai szárazföldön kivétel nél­kül mindenütt jobbirányú közlekedés van mar, csak nálunk nem. Részletezni sem kell, milyen keserves éber figyelmet, mennyi kényelmet­lenséget, nyugtalanságot és állandó közleke­dési veszélyt jelent valamennyi külföldi szá­mára a mi »megfordított« hajtási rendszerünk. Legalább olyan kellemetlen ez nekik, minit ahogy Magyarországon gondolnak most a »jobbra hajts«-ra. Viszont nem kívánható, hogy Európa alkalmazkodjék Magyarországhoz, ter­mészetes, hogy nekünk kell inkább vállalni az új rendszer pár hónapos megszokásának a nehézségeit. Annál is inkább, mert Nyugat és Kelet között talán sohasem játszott még az ország olyan fontos gazdasági és közleke­dési összekötő szerepet, mint ma s régi köz­lekedési rendünk már érezteti hátrányos ha­tását a nemzetközi forgalom szempontjából. Ezért határozta el a kormány, hogy a. haj­tási irányt megváltoztatja és a régi »balra niszter á polgármesterekhez felhívást intézett, amelyben közli, hogy az ilyen kereskedők a megmaradt árúikat kizárólagosan iparjogosít­vánnyal rendelkező szakmabeli kereskedőknek, iparosoknak adhatják el. Vagyis vevőknek nem szolgáltathatják ki. Az ilyen kereskedő, akinek árusítási jogosultsága megszűnt, valamelyik másik kereskedőnek, vagy iparosnak eladhatja megmaradt árúját. Ha másnak adná el, akkor súlyos kihágást követ el. Az alsófokú iparhatóságok és rendőrségek, valamint az érdekképviseleti szervek ellen­őrizni fogják, hogy valóban a rendelet szerint történjék az ilyen vásári árusok készletének felszámolása. Aki máskép ad el, a,z éllen a jogosulatlan iparűzés vádja, merül fel és esze­rint büntetik. hajts, jobbra előzz« helyett a »jobbra hajts, balra előzz« elvét vezeti be. Bevált külföldi példák szerint nálunk is elő­ször vidéken rendelik el a jobbra hajtást. A fővárosban csak később kerül erre sor. Vidé­ken ugyanis aránylag kevés akadályba ütközik a most már sürgetően esedékes áttérés s így jóval előbb végrehajtható, bár az országuta­kon, a városokban és falvakban is igen sok átalakítást kell végezni. Viszont Budapesten ‘a bonyolult villamosvasúti hálózat, a nagy­számú autóbusz és a komplikált forgalmi be­rendezések átépítése legalább további 4—5 hónapot vesz igénybe. Vidéken, vagyis általában az egész ország­ban tehát július 6-án hajnali 3 órától kezdve már a »jobbra hajts, balra előzz« lesz a köte­lező. Az áttérés időpontjául azért választották éppen a vasárnapi hajnalt, mert — egyes ki­rándulóhelyektől eltekintve — vasárnap van mindenütt a legkisebb forgalom, hajnali 3 órákor pedig az előző napi éjjeli forgalom már elcsendesedett, a reggeli közlekedés meg álig indul még. Aki gyalogos, kerékpáros, sze­keresgazda, teherautó, vagy személygépkocsi ebben az időben mégis az utakon akad, bal­oldalról egyszerűen áthajt majd az út jobb­oldalára. A napi közlekedés pedig csak foko­zatosan árad el az utcákon és így lassanként, menetelesen könnyebben megtalálja majd min­Férli és női ruhavásznak Férti és női ballon kabátok Férfi és női szövetek Tóth Gyulánál denki új közlekedési irányát — a jobboldalon is. Remélhető, hogy ilyen módon az áttérés első nehézségei nem okoznák komolyabb fenn­akadást. i , 1 Természetes, hogy a közlekedésnek ilyen megváltozott rendje igen sök kérdést vet fel. Közönség és járóművezetők egyaránt egész sereg új feladattal találják magukat szemben. S az átalakítás és annak megszokása nem is mehet máról-holnapra. Alaposan át kell ezért gondolni, mi mindenre kell majd vigyázni. Mert »vigyázni« kell elsősorban, óvatosságra és megfontoltságra van szükség legfőképpen, hogy a nekünk szokatlan, új forgalmi irányba beleilleszkedjünk. Érdekel is mindenkit és tud­nia is kell mindenkinek már előre, hogy ho­gyan fest majd ez az átmeneti kérdés, micsoda átalakulásokkal fogunk találkozni mindenfelé, amerre járunk, milyen új szabályokra kell leg­inkább figyelnie majd a közönségnek és járó­művezetőknek, különösen a megosztott rend­szerű átmeneti időszakban. Ezeket a fontos kérdéseket a következők­ben sorra mind megvilágítjuk ezen a helyen, hogy a közönségnek ezzel is lehetőleg meg­könnyítsük a nehézségeket, amelyekkel kétség­kívül eleinte meg kell majd küzdenie. Emlékestünk zalai honvédeinkről 1915 június 24. Ezen a napon kimagasló sze­mélyes példájával lelkesítette katonáit Divják József volt nagykanizsai 48. gyalogezredbeli tartalékos hadapród. A Lem­berg környéki Clebovvioenél volt orosz támasz­pont lelten végrehajtott rohamnál, csak azért, hogy szakasza számára utat törjön, szakaszlát jóval megelőzve, hősi elszántsággal berontott az orosz drótakadályök közé. Mitsem törődve a reája zúduló tűzzel, tüstént megkezdte azok átvágását. Eközben azonban megsebesült és harcképtelenné vált. Haláltmegvető személyes példájával mégis akkora lelkesedést váltott ki alárendeltjeiben, bogy azok is nekilendültek az akadályoknak és azok leíiprása után berontot­tak az orosz állásba. Divják hadapród eme kimagasló bátorsággal kifejtett lendítő be­folyását — amellyel az orosz állás elfoglalását lehetővé 'tette — elöljárói az arany vitézség! érem odaítélésével jutalmazták. Szélhámos ügynökök garázdálkodtak Zalaegerszeg környékén Zalaegerszegen és a környékén hosszabb idő óta ügynökök jártak és a posta me^izot- tainak adták ki magukat, hogy hirdetéseket gyűjtsenek a telefonkönyv számára. Sok em­bert megtévesztettek, de vége lett a jó »üzlet­nek« is, mert egy közülük rendőrkézre került. Kihallgatása során elmondta, hogy Olák László 31 éves budapesti ügynök, zsidó. Mivel a tettét beismerte, átszállították az ügyészségre, ahol ügyét még ma gyorsított eljárás elé; vit­ték. Beismerte bűnösségét, de társaira hivat­kozott. Azt vallotta, hqgy a múlt év augusztu­sától 3.000 pengőt kerestek. A zalaegerszegi törvényszék nem hozott még ítéletet, de míg társai kézrekerülnek, előzetes letartóztatásba helyezte Olákot. , j , megy, vág r • ■ r Július 6-án hajnalban át kell térni az úttest túlsó oldalára

Next

/
Thumbnails
Contents