Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-24 / 141. szám
1941 június 24. ÍIAOTAifn.F.T 3 Intézkedések történtek Zalaegerszeg lisztellátásának javítása érdekében Napok óta erős liszthiány érezteti hatását Zalaegerszegen. Ma illetékes helyhez kérdést intéztünk ebben az ügyben és azt a felvilágosítást nyertük, hogy az írj termésig fellépett nehézségeket a hatóságok igyekeznek áthidalni a legnagyobb erőfeszítéssel. Minden intézkedés megtörtént, hogy az átmeneti időre megszerezzék azt a lisztmennyiséget, ami a megállapított fejadag me'ilett a közelllátás zavartalanságát biztosítja. Muraközből bizonyos mennyiségű kukoricát kötöttek le, aminek egy részét lisztté fogják feldolgozni, másik részéből pedig a takarmányban erősen megszorult hizlalóknak fognak juttatni. Sikerült korlátol mennyiségben gabonát is vásárolni, amit szintén lisztté őröltetnek ki. Tárgyilagosan meg FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ Zaja megyében 1.494 darab kóbor ebet és 268 kóbor macskát lőttek le. A szárnyas vadak közül legnagyobb volt a vadászzsákmány foglyokból. Egyes törvény- hatóságokban annyira csökkent a lelőtt foglyok száma, hogy jogosan lehet kipusztulásuktól tartani. A fácán már szívósabb, a kemény télben nem pusztult úgy, mint a fogoly. Zala megyében 15.027 fácánt, 15.425 foglyot,1.722 fürjet, 2.138 vadludat, 2.280 vadrécét, 1.077 erdei szalonkát, 155 szárszalonkát, 484 vad- galambot lőttek le. Lelőttek ezenkívül 2.028 kányát, 5.387 varjút, 4.636 szarkát és 3.716 egyéb szárnyas vadat. 28 ezer darab szőrmésvadat és 54 ezer szárnyasvadat lőttek lé zalai vadászaink a legutóbbi két év Sajóhelyi István a Magyar Statisztikai Szemlében tanulmányt írt az 1939—40-es vadászati év statisztikájáról. — Vadászati szempontból — olvassuk a cikkben — a két év előtti tél időjárása igen kedvezőtlen volt, erre 'jött az 1939-ik évnek emlékezetesen szigorú tele, ez azután a vadállománynak amúgy is erősen csökkent meny- myiségét jól megtizedelte, természetesen főleg a kisvadak pusztultak el a kegyetlen hideg és az éhség következtében. Ilyen előzmények után, bár a vadászható terület az ország gyarapodása révén elég nagy arányban megnövekedett, az 1939—40 években a vadászati eredmények mégis jóval elmaradtak az előző szabályos időjárású évek' vadászzsákmányának nagyságától. A trianoni területen a vadászható területből mindössze 12.6 százalék volt az erdő, ez azonban az első bécsi döntés alapján az 1938—39-es vadászati évadban már 13.2 százalékra emelkedett. Mikor pedig a Keleti Kárpátoknak erdővel ‘borított bércei a magyaroké lettek, a vadászható területek erdőaránya már 17.5 százalékra szökött fel. A vadászható területet nálunk a közületek, ezek között teljes mértékben a községek ezúttal is haszonbérlet útján igyekeztek értékesíteni. A magánvadászterületek tulajdonosai inkább saját maguk használták ki ezeket a területeket, bérlet útján mindössze 14.7 százalék értékesült. A bérösszeg nagysága általában az időző évek szintjén mozgott, a megelőző évben átlag 19 fillért, most pedig 17 fillért fizettek a bérlők a vadászható terület minden kataszteri holdjáért. Ezt a csökkenést egyedül az okozta, hogy Kárpátalján a községi vadász- területeknek bérösszege katasztrális holdanként mindössze csak 3 fillér volt, tehát ennek a túlalacsony átlagnak következménye az or-, szájgos átlag kisarányú visszaesése. A tanulmányból bennünket különösen érdekelnek a Zala megyére vonatkozó statisztikai adatok. Ezek szerint az elejtett szőrmés vadak száma az 1939—40 vadászati idényben így alakult: Zalában elejtettek szarvasból 472 (ebből szarvashika volt 196), dámvadból 3, őzből 445 (ebből őzbak volt 279), vaddisznóból 73, mezei nyálból 23.028, üregi nyálból 57, rókából 1460, pézsmapocokból 500, egyéb szőrmés vadból 2.05.0, összesen 28.088 darabot. A vadállomány számbeli csökkenését legHalló ügyelem! Mielőtt vízvezetéket csináltat, kérjen árajánlatot Gerőcs vízvezeték szerelő és csatornázási vállalkozótól. Javításokat olcsón vállal. Rákóczi-út 62. Telefon: 381. jobban bizonyítja a lelőtt mezei nyulak kis száma. Ebben a vadászati évadban ugyanis 17.2 százalékkal kevesebb nyúl lett a vadász- zsákmány, mint az előző évben. A szarvasok aránylag még jól bírták a kemény időjárást, ehhez járult, hogy az uradalmak a rendesnél nagyobb mértékben gondoskodtak télen takarmányukról. A szarvasvadászatok eredményessége ebben az évben is Somogy megyében volt kimagaslóan a legjobb. A kisvadak pusztítói között szerepel, mint főellenség, a kóbor kutya és kóbor macska. Vadászaink és a vadőrök ezekből a veszedelmes kártevőkből 108' ezer 567 darabot pusztítottak el az országban. A polgármester a következő határozatot hozta: A zalaegerszegi tüzifakereskedőknek a magyar királyi erdőfelügyelőség vezetőjének közbejöttével megállapított, az árellienőrzés országos kormánybiztosának 108.900—1941 sz. rendelete értelmében Zalaegerszeg megyei városra érvénnyel bíró tüzifaárakat elfogadom. Megállapítom tehát, hogy a városban további rendelkezésig a következő árak vannak érvényben: I. HASÁBFA. Bükk és gyertyán I. o. hasáb, 12 centiméteren felüli, egészséges, egyepnes fa a telepen mázsánként 4.50, ürméterenként 22.50, házhoz szállítva mázsánként 4.80, ürméterenként 24 pengő, I. o. cser, kőris, tölgy a telepen mázsánként 4.30, ürméterenként 21.50, házhoz szállítva mázsánként 4.60, ürméterenként 23 pengő, 1. o. akác a telepen mázsánként 4.30, ürméterenként 21.50, házhoz szállítva mázsánként 4.60, ürméterenként 23 pengő, egyéb kemény I. osztályú hasábfa a telepen mázsánként 4.20, ürméterenként 21, házhoz szállítva mázsánként 4.50, ürméterenként 22.50 pengő, 1. osztályú fenyő, lágy (fűz, nyár) hasábfa a telepen mázsánként 4, ürméterenként 14.20, házhoz szállítva mázsánként 4.30, ürméterenként 15.50 pengő. II. osztályú, amelyben fülledt, de nem korhadt, továbbá göcsöis, vagy többször görbe fák is vannak, fenti I. osztályú hasáb áránál 1 pengővel olcsóbb. Hasított dorong, 8—12 centiméter 'átmérőjű, a fenti 'I. osztályú hasábáraknál 1 pengővel olcsóbb. Dorong, 6—12 centiméter átmérőjű, a fenti I. osztályú hasábáraknál 1.50 pengővel olcsóbb. Az elejtett szárnyas vadaik szá-na 54.075. A varjú kártékony voltán még erős vita folyik, kétségtelenül okoz károkat az apróvadak között, de a szarka egész biztosan egyik fő károkozó, hiszen a fogoly- és fácáncsirkéken kívül az egész fiatal nyúlpockokat is megtámadja és a csirkeállományt is, elhordjia., Utóbbi tekintetben a varjú sem marad hátra, A lelőtt varjak és szarkák statisztikai kimutatása azonban aligha fedi teljesen a számot. Ez csak hozzávetőleges adat, hiszen elejtésüket nem szokták bejelenteni és flóbert puskával diák- gyerekek is eleget leterítemek. A húsellátás nehézségei közepette valószínűleg még csak szaporodni fog a varjakra való vadászat. A tanulmány még utal arra, hogy a vadászat igen költséges dolog, mert rengeteg pénzbe kerül a vadápolás, etetés, a hajtok és fuvarosok fizetése, még ha a kilőtt töltények árát, az utazási kiadásokat, és a drága ruházatot nem is számítjuk. A lelőtt vadak értékesítése pedig nem hozta meg azt a bevételt, amely legalább félig-meddig arányban állott volna a kiadásokkal. Vékony dorong, 3—6 centiméter átmérőjű, a fenti I. osztályú hasábáraknál 4.50 pengővel olcsóbb. A piaci ár a fenti ürméterenkénti kereskedői árnál ürméterenként 2.50 pengővel alacsonyabb árban számítandó. II. APRÍTOTT fa. Bükk, gyertyán, cser, tölgy, kőris, akác és egyéb kemény I. osztályú egészséges fa a telepen mázsánként 5, házhoz szállítva 5.40 pengő, fenyő és egyéb lágy egészséges I. osztályú fa a telepen mázsánként 4.60, házhoz szállítva 5 pengő. Az egy-egy háztartás részére beszerezhető tüzifamennyiséget a közellátási miniszternek 200.900—1941 sz. rendelete szabályozza. Például 2 szobára 63 mázsa, azaz 13 ürméter, 3 szobára, ha legalább hárman laknak benne, 92 mázsa, azaz 16 ürméter, tehát 4 öl. Felhívom a város közönségét, hogy saját érdekében mindenki mielőbb szerezze he a téli tüzifaszüfcségletét. Tűzifa csak a termelőktől, vagy a kijelölt tüziíakereskedőktől szerezhető be. Aki tűzifával láncol, vagy az, aki nem a termelőtől, vagy a fakereskedőtől veszi a fát, vagy üzleti célból a megengedetnél többet vásárol, büntetendő cselekményt követ el és ezt a pénz- büntetésen felül a tűzifa elkobzásával Is megtorolják. Aki ily cselekményről értesül, köteles azt Zala vármegye lalispánjához bejelenteni. Kötelezem a zalaegerszegi tüzifakereskedő- két, hogy a fentiek szerint összeállított árjegyzéket irodahelyiségükben könnyen látható helyen kifüggesszék. TEMETKEZÉSI KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSÉRŐL BIZTOSÍTÁS UTJÁN GONDOSKODHAT! Megállapították a zalaegerszegi kell állapítanunk, hogy míg más városokban a liszt- és kenyérhiány már korábban fennakadásokat idézett elő úgy, hogy például Maros- vásárhelyen hetenként kétszer kenyér nélkül, úgynevezett málé-nap volt, nálunk eddig a közellátásban súlyosabb zavarok a legújabb napokig nem mutatkoztak. Ahogyan azonban a töbl^i városok türelemmel elviselték a nehéz napokat, mi is csak kibírjuk valahogyan, ha kenyér helyett szükség esetén kukoricaprószát ehetünk is. Egy szempontnak azonban szentnek kell lennie mindenki előtt: a türelemben és a nehézségek viselésében ne legyen különbség ember és ember között.
