Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-17 / 285. szám
85. ívfolyam, 285. szám Nagykanizsa, 1925 december 17. csütörtök ára 1800 kiróna p. POLITIKAI NAPILAP flnikiisxtóféf és kiadóhivatal Fő-at 5 latazaiban-Yildion 78, nyoada 117. ssáa Felelős szerkesztő: Kernpelei! Béla TÜZCSÓVA A budapesti munkás nagygyűlés a munkanélküliség kérdésének megvitatása közben a kritikának olyan módját alkalmazta, ami merőben szokatlan, ha a vita a módok és eszközök megválasztásáról, a cél megközelítéséről és a bajok orvoslásáról folyik. A munkásságnak teljességgel joga van hozzá, hogy bajait megbeszélje és keresse azt az utat, melyen kívánságait eljuttathatja azokhoz a tényezőkhöz, kiknek gondja a szociális feladatok megoldása, a munkaerőnek, mint nemzeti értéknek a gazdasági életben való elhelyezkedésében segítségükre lenni s kik valóban foglalkoznak is, hogy az államháztartás teher- biróképességének határain belül enyhítsenek a munkanélküliség elleni biztosítás meghonosításával a bajokon. De a munkás- nagygyűlés objektiv birálat, komoly megfontolás és konkrét javaslatok helyett az Ízléstelen és társadalombontó demagógia számára szolgáltatta ki a hallgatóságot. A kapitalista világrend elleni kifakadások, a kormányzat jóakaratu törekvéseinek kétségbevonása és a követeléseknek olyan módon való felállítása, hogy azok teljesítése lehetetlen legyen, arra engednek következtetni, hogy ott elsőbbren- dünek tartották a gyűlés összehívói és szónokai a kedélyek felizgatását, mintsem a munkáskéz igazi érdekeinek képviseletét. A Szakszervezeti Tanács titkára a munkanélküliséget a kapitalista termelési mód következményeként aposztrofálta, de arról bölcsen hallgatott, hogy hová juttatták a magyar munkásságot és az ország lakosságát azok, kik egy nem kapitalista termelési mód rendszerének erőszakos megvalósításával a proletárdiktatúra idején a leg- szörnyübb nyomort, éhezést és anarchiát zúdították Magyarországra. A munkásgyülés szónokai megnyugtatás helyett izzó tüz- csóvát dobtak a munkanélküliek közé. A munkanélküliség nem speciálisan magyar, hanem európai, A pénzügyminiszter beszámolója a nemzetgyűlésen A Ház megkezdte az indemnitás tárgyalását Felbomlik a demokratikus ellenzéki blokk űzött nemzetrontó munkaellenes agitáció ellen, mely a munkás közvéleményt a termelés iránti ellenszenvre igyekszik hangolni. Ha a józanság felül nem kerekedik a munkásság vezetőköreiben, úgy az államhatalom erélyének kell megakadályoznia, hogy a munkanélküliséget ép az efé’e, a tömeg előtt félreértelmezésre alkalmat szolgáltató esz- metársitással a munkátlanságra való nyílt felszólítással fokozzák. A munkás nagygyűlés hazafias céljául egyedül azt vagyunk hajlandók elismerni, ha minden meggyőzőképességét a-nemzeti újjáépítés érdekeinek szolgálatába állítja és türelemre, munkára s ha kell, a haza érdekében nélkülözésre inti azoknak az egyedeknek irányitó szerveit, kik minden javukat, életüket ép {így, mint kenyerüket bármily kicsiny és száraz is az, egyedül a magyar földnek köszönhetik, Budapest, december 16 Az indemnitási javaslat vitája szombaton befejeződik, majd pedig a rokkantkérdésről szóló javaslat kerül tárgyalásra, mely után karácsonyi szünetre megy a Ház. A pártok részéről a szokásos újévi üdvözlések elmaradnak, hanem az első értekezleten Berky Gyula fogja üdvözölni gróf Bethlen István miniszterelnököt és a kormányt. Egyúttal ismertetni fogja ezen az első értekezleten a kormány munkaprogramját is. Az indemnitás a Ház előtt A nemzetgyűlés ma megkezdte az indemnitás tárgyalását. Temesváry Imre előadó ismertette a javaslatot, majd Bad János pénzügyminiszter számolt be a genfi eredményekről, jelentős adómérséklések történtek — mondja. Fábián Béla: 142 milliárddaltöbb forgalmiadót szedtek be, mint ameny- nyit a törvény előír. Bad János: A Népszövetség örömmel vette tudomásul az uj magyar pénz behozatalát. Felvetették a lakásadó behozatalát is, ezt azonban ellenzi. A januárban beterjesztendő uj költségvetésben gondoskodás történik a rokkantakról is. Számoltunk azzal is, hogy a vámbevételek 30^lokál csökkenni fognak. A beraházási programot a következőkben ismerteti: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építkezésének céljaira 4 millió aranykorona. Állami kislakások építésére 6 miliő. A budapesti Szent János-kórház építésére 400 000. Ár- mentesitő társulatok céljaira 14 millió. Mezőgazdasági termelésfejlesztési célokra 2‘3 millió. Itt főleg tenyészállatok beszerzéséről van szó. Utak építésére 3 millió. Az Államvasutak céljaira 20 millió. A posta és távírda céljaira 5 millió. Az állami vasgyár részére 2 millió. Erdőgazdasági és mezőgazdasági birtokcélokra 900.000. A budapest—bécsi földalatti kábel megépítésére 6 6 millió. Ez összesen 70 millió aranykorona, ezt az ösz- szeget az első félévben beruházási célokra fordítják. A közigazgatási bírói reform megalkotásától a kormány most már nem tekinthet el. A Népszövetség márciusi ülésén már konkrétummal kell előállni erre vonatkozóan. A nyugdíj-kérdés fontos anyaga volt a tanácskozásoknak. Az állam ma ötszörös nyugdíj-terhet visel az utódállamok nyugdíjasai révén. A tisztviselők kiutasítása most is egyre folyik. Ha ez igy tart tovább, nem lehetetlen, hogy az egész államháztartást veszélybe dönti. Hozzájárulást kértünk, hogy a nyugdijakat teljes mértékben folyósíthassuk, legalább a 15 évet meghaladó szolgálati idővel rendelkezőknek. Ez körülbelül 7 millió aranykoronát jelentene. A Népszövetség a főbiztos liőflastésl ára; Egy hóra *0.009 korsea Káron bóra ___________EQ.U00 korona ha táskörébe utalta a kérdést. Peidl Gyula a következő szónok: A szabad vélemény-nyilvánítás, lakásépítési program hiányáról, a numerus claususról beszél. Hosszasan bírálja az igazságszolgáltatást politikai vonatkozásbap. — Különösnek tartja, hogy Rákosiék ügyében csak a külföld felháborodására és a genfi útra való tekintettel függesztették fel a statáriális eljárást, mig a bombapereknél erről szó sem esett. Majd az emigráció likvidálását sürgeti. Viczián István beszéde közben elnök az ü’ést félórára felfüggeszti. (Az időjárás miatt beállott telefonzavarok következtében a nemzetgyűlés tSvábbi részéről nem kaptunk tudósítást. Ugyanezen oknál fogva rendes éjszakai híranyagunkat sem sikerült megszereznünk.) A szocialisták kilépnek a blokkból A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója ugv döntött, hogy kiválik az ellenzéki blokkból. Á különválás a várospolitikai életre nem vonatkozik, csak az országos politikára. A Petrichevich-iigyben a bizonyításról holnap dönt a büntetőbíróság A Bethlen udvar építkezési ügye a törvényszék előtt Budapest, december 16 Ez év julius 31-én Thiiry Lajos cikket irt a „Magyarságában „a Bethlen udvar 17 milliárd helyett 42 milliárdjába került az államnak,, cirn alatt, amelyben kimerítően foglalkozott Petrichevieh Horváth Emil báró államtitkár személyével is. Többek közt azt irta, hogy az előző miniszteri biztos Reischl Ferenc, noha mil- liárdok forogtak a kezén, mégsem vett magának ilyen rövid idő alatt egy tucat bérházat. Petrichevieh-Horváth sajtópert indított e cikk miatt az iró Thury Lajos ellen. Ma tárgyalta azt a sok port felvert ügyet a büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa. Az elnök kérdésére Thury azt feleli, hogy cikkében csak azt akarta megírni, hogy a Bethlen-udvar sokkalta többe került az államnak, mint amennyibe kellett volna kerülnie. A további kérdéseknél Thury kijelenti, hogy ő általában nem tartotta Pet- richevich- Horváth Emilt tisztakezünek Elnök: Tehát azt akarta állítani, hogy hütlenül sáfárkodott? Thury: A Bethlen udvar esetében ezt nem állítottam, itt csupán azt kifogásoltam, hogy a legteljesebb szakszerűtlenséggel vezették az építkezést. Elnök: De a cikkből mindenki azt olvasta ki, hogy az államtitkár kezén úszott el a pénz. Thury: Én Petrichevieh rosszhiszeműségéről nem beszéltem ciksőt világjelenség. E nemzetközi betegségből a megcsonkított, trianoni határok közé nyomorított magyar állam hamarabb látszik gyógyulni, mint számos győztes ország s a jövőben még jelentékenyebb enyhülés várható, ha az építkezések és egyéb következmények százezreknek fognak munkaalkalmat juttatni. De félünk, ha a munkás nagygyűlés forradalmi bujtogatása a fennálló termelési mód ellen bejelentett lázitásával a munka- alkalom megvetésére izgatja a munkásságot, hogy a nemzeti vagyonban és a gazdasági életben milliárdokra menő kárt okoz majd ez a szellem, mely sztrájkkal, nem pedig munkakészséggel véli megoldhatónak a legsúlyosabb közgazdasági problémákat. Tiltakozunk a nyílt színen
