Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-12-16 / 284. szám

§j»íkí«*tői*éf í§ Wiáóhlvnt*! F«-sí 5 btenubsa-TsIafon 78, nyoasd* 117, uása

JPUIJIIIIBIIDIJII

Bethlen István miniszterelnök beszámolója genfi útjáról

A három éves beruházási program — Húszmillió aranykorona felszabadítása — A nyugdíjasok problémája — A menekült' nyugdíjasok — A kincstári haszonrészesedés megszüntetése — A lakáshivatalnak a jövő évben meg kell szűnni — Külföldi piac a magyar borok részére — Gróf Klebeisberg Kuno tájékoztatta a pártot a numerus clausus felől — Bethlen István gróf álláspontja a Petrichevich-Horváth Emil báró ügyében — A nemzetgyűlés ülése —

Budapest, december 16.

{Éjjel jelentik telefonon)

Az egységes kormányzópárt ma este értekezletet tartott, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök élén a kormány összes tagjai részt vettek.

Almdssy László elnök megnyitó beszédében üdvözölte a miniszter- elnököt, a pénzügy és közoktatás- ügyi minisztert, — Géniből történt visszaérkezésük alkalmából. A párt tagjai lelkesen tüntettek Bethlen István gróf és munkatársai mellett.

Bethlen István gróf emelkedett fel ezután szólásra, hogy tájékoztassa a pártot genfi utjának eredményéről.

20 millió aranykorona felszabadítása

— Hangsúlyozta, hogy csak pénzügyi természetű kérdésekkel kivan foglalkozni, mert a közoktatásügyi minisztert kérte fel, hogy a numerus clausus ügyében ő referáljon a pártnak.

— A tavasszal 50 millió aranykorona felszabadítását kérték a nép- szövetségtől és ez 30 millió koronát fel is szabadi ott annak kilátásba helyezésével, hogy ha a decemberi költségvetés is hasonló eredményt tüntet fel, akkor a további 20 millió aranykoronát is felszabadítják.

— A kérésünk tehát Genfben az volt, hogy a kilátásba helyezett 20 millió aranykoronát már most szabadítsák fel.

Három éves beruházási program

— Három éves beruházási programmal léptünk a Népszövetség elé, melyet elsősorban az állami üzemek, a MÁV és a posta, utána a mező- gazdasági termelés fokozására, érté- kesitési lehetőségek megteremtésére, stb-re kívánunk fordítani.

— Ezen sorozatos tervekről akkor kívánunk beszámolni, mikor azokat már a népszövetségi főbiztossal megbeszéltem.

— Az első évben 50, a második évben 50, a harmadik évben a hátralevő 33 millió aranykorona volna a kölcsönből a beruházási programra fordítandó.

— Ugyanakkor bemutattuk a Népszövetségnek az 1926—27. évi költségvetést, amely kilátásba helyezi a kincstári haszonrészesedés megszüntetését.

A nyugdíjasok ügye

— A harmadik kérdés, amellyel a népszövetség elé léptünk: a nyugdíjason ügye volt.

Az 1924: IV. t.-c. úgy intézkedett, hogy a nyugdíjba helyezeti tisztviselők bizonyos skála szerint általában 80 százalékát kapják annak a nyugdíjnak, amely a régi törvény alapján nekik ‘jár.

— Ezen intézkedés a szanálás terhének egy részét a nyugdíjasok vál- laira helyezte.

— Tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem változott és a törvény amúgy is megszűnik, kívánatos, hogy bizonyos átmenet teremtessék oly módon, hogy a nyugdíjasok bizonyos kategóriájára nézve a régi állapot helyreálljon.

— Ez bizonyos megtakarítást jelent az államháztartásra, ami azonban a pénzügyminiszter becslése szerint nem olyan mérvű, hogy ez a megterhelés a költségvetés egyensúlyát megzavarná.

A meneküli nyugdíjasok

— Ezzel kapcsolatban áll a menekült nyugdíjasok ügye is, amit már a múltkor felvetettünk Genfben, de amit akkor nem tettek komoly megfontolás tárgyává,

— Ebben a tekintetben nem vagyok hajlandó engedni, mert a magyar állam olyan terheket visel — amire nincsen kötelezve.

— Most tehát újból felvetettük a kérdést és tovább is fel fogjuk azt vetni, mert ez a kérdés a magyar államnak egy olyan sérelme — amelyet orvosolni kell.

— Az a benyomásom, hogy ezt a kérdési is a közmegelégedésnek megfelelően lehet majd megoldani.

Eredmények

— A Népszövetség hozott haíá:- rozatai várakozásunkat minden tekintetben kielégítették. A pénzügyi bizottság örömmel vetie tudomásul a költségvetés egyensúlyát, azonkívül az uj pénznemre és aranymér'egre vonatkozó rendelet megjelenését.

— Hozzájárult a pénzügyi bizottság a következő félévre a 20 millió aranykoronának beruházási célokra való felhasználása, hozzájárult a három éves beruházási program első részletének felszabadításához. Elfogadta a bizottság, hogy a kincstári haszonrészesedést mint adóforrást megszüntessük.

— A nyugdíjasok ügyében a tanács felhatalmazta a főbiztost, hogy a magyar kormánnyal egyetértőén ezt a kérdést vigye megoldásra.

— Felesleges hivatalainknak, anie- nyiben még vannak, például a lakás- hivatalnok, a jövő évben meg kell szűnnie. Szükséges, hogy az állami beruházások — takarékossági szempontból — megfelelő szisziéma szerint központosiíassanak.

— R 'mutatott a bizottság végül a kereskedelmi szerződések válságaira, anélkül azonban, hogy a bizottság bármily presszióí gyakorolt volna Magyarországra, hogy szomszédjaival bárminemű szerződést kössön.

— A pénzügyminiszterrel tanulmány tárgyává tettük, vájjon lehet-e a magyar boroknak a külföldön piacot teremteni és azon felfedezésre jutottunk, hogy bizonyos áldozatok árán ez lehetséges. Ezektől az áldozatoktól a pénzügyminiszter ur nem is riad vissza. így a magyar tájboroknak piacot teremthetünk.

A párt helyesléssel vette tudomásul Bethlen István gróf kijelentéseit, majd Klebelsberg Kunó gróf tájékoztató a pártot a numerus clausus ügyében folytatott tárgyalásairól.

A kultuszminiszter felszólalása

Klebelsberg gróf ismertette a kormánynak e bbeií felfogását, valamint közödé a párttal ebben az ügyben Peyer Károly képviselő interpellációjára adandó válaszát is.

A páti helyesíőteg vette ezt tudomásul.

Bethlen gróf a Petrichevich-Horváth elleni támadásokról

A Petrichevich Horváth Emil báró államtitkár ellen intézett támadásokról Bethlen Kíván gróf a következőket mondotta:

— Távollótem alatt, de már előzőleg is, Petrichevich-Horváth Emil báró ellen kampány indult meg. Kívánatosnak tartom, hogy ebben az ügybrn a magám nézetét kifejtsem,

— Nem kérem, hogy párthatározatot hozzunk, csak azt, hogy nyilatkozatomat vegyék tudomásul. Azt hiszem, ha valakit becsületében megtámadnak, annak az a kötelessége, hogy vigye ügyét a bíróság elé és adjon módot támadóinak, hogy vádjaikat bizonyítsák.

— Kijelenthetem, hogy Peiríche- vich-Horváth Emi! báiÖ ezen kötelességét teljesítette. A vádaskodó kát a bíróság elé vitte, perei most vannak folyamatban. Az államtitkár ur a másik kötelességei is telj esi-ette, amikor nem vált meg hivatalától, de szabadságot kért arra az időre, mig perei folynak.

— A kormány kötelessége, hogy hivatalosan megvizsgálja a vádpontokat és amennyiben a vizsgálat során olyan momentumokat találna, amely fegyelmi eljárást vonna maga után — azt meg is fogja indítani.

— A népjóléti miniszter elrendelte a vizsgálatot, de eddig egyetlen olyan momentum sem merült fel, amely miatt az államtitkár ellen a fegyelmi eljárás megindítását el kellett volna rendelni.

— Miután az államtitkár ur pártunk tagja, megfontolás tárgyává kell tennünk, hogy milyen magatartást tanúsítsunk. Itt két kötelességünk van. Először, hogy mindaddig, amíg meg nem győződtünk, hogy a vádak igazak-e vagy sem, semmit se tegyünk ami kifelé úgy tűnik fel, mintha magunkévá akarnák tenni a vádakat.

(Lapunkzártakor a beszéd még tart.)

A nemzetgyűlés

A nemzetgyűlés mai ülésén tovább folytatták a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását.

Mayer János miniszter válaszolt az általános vitában elhangzott beszédekre. Elsősorban a földreform kérdésével foglalkozott. Ahol panasz van, otí az OFB elnöki tanácsától keli orvoslást kérni. Az uj birtokosok gazdálkodására vonatkozó adatgyűjtési későbbre hagyja, mert természetes, hogy az uj tulajdonos nem tudja már az első évben elérni a maximális eredményt. Az adók terén a viszonyok már tényleg megállást parancsolnak. Az adókivető bizottságokba bekerülnek a gazdák is. A szőlők helyett a dohánytermelés felkarolását helyesli. A termelés és jövedék szétválasztásának kérdését tanulmányozzák, de az ellenőrzés átvételére nem vállalkozik, meri erre csak a pénzügyminiszternek vannak megfelelő szervet. A mezőgazdasági kamarák még gyermekkorukat élik, de reméli, hogy hamarosan olyan általános bizalomnak örvendő érdek- képviseletté fejlődnek, mint a hasonló német intézmények. A tejszöveíkezeti hálózatok feltámasztását tervezi a kormány. Kéri a költségvetésnek részleteiben való elfogadását is.

Szeder Ferenc sokaíja a központi személyzet létszámát. A magasrarigu tisztviselők létszáma szaporodott. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését sürgeti,

Kiss Menyhért felszólalása után Mayer földmíveiésügyi miniszter kijelenti, hogy a kifogásolt rangokat a forradalom teremtette meg, hogy pótolja az előléptetések hiányát. A mostani kormánynak jutott az a szerep, hogy ezeket visszafejiessze.

Szeder Ferenc kifogásolja, hogy az erdősítésekkel kapcsolatban közel 4 milliárd van felvéve kiküldetési költségekre. Kérte a költségek csökkentését.

Mayer János rámutatott az erdészet rendkívüli fontosságára. Az uj erdészeti igazgatási törvény átszervezést von maga után, a költségek szükségesek.

Szeder Ferenc rámutat arra, hogy a lótenyésztés jelentősége abban a mértékben csökken, amint a traktorok megjelennek a mezőgazdaságban. Soknak tartja a lótenyésztésre felvett összegeket a költségvetésben. Jó volna, ha az embertenyésztéssel többet tö' rődnének.

Mayer János: Az erhbertenyésztés nem az én reszortom. Ez nem én