Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-16 / 284. szám
HU! ÄfflPW 1925 December 16 % ____________________ rám tartozik, hanem a népjóléti miniszterre, tőle reklamálják. Szeder Ferenc ezután kifogásolja, hogy a miniszter a totalizatör-adójövedelmet kivette a költségvetésből. Mayer János kijelenti, hogy a fo- talizatőr-adóalapot a lótenyésztési célokra fordítják, az elszámolás megtalálható a zárszámadásban. Pintér László az állatok kötelező védőoltását sürgeti. Mayer János kijelenti, hogy ezzel a kérdéssel a minis?'érium foglalkozik. Pintér László rámutat arra, hogy sok az állásnélküli gazdatiszt. Csonka- Magyarország ennyi gazdatisztet el nem bir. Gazdatisztek helyett inkább önálló gazdákat kell nevelni. Mayer János kijelenti, hogy a gazdasági akadémiára elsősorban azokat veszik fel, akik igazolják, hogy az akadémia elvégzése után saját földjükön gazdálkodnak. Az akadémia visszafejlesztésére nem hajlandó, mert ennek nagy jelentősége van. Förster Elek beszél azután. Jajkiáltások hangzanak a Balatonvidé- kéről és az ország többi szőlőtermelő vidékeiről. A szőlősgazdák már nem tudják az adókat fizetni. A szőlőtermés értékesítését anyagi áldozatokkal is elő kell segíteni a kormányzatnak. Mayer János: A kormány át van hatva a szőlőkultura fontosságtól. Helyes az ellenzék álláspontja a bor és a szőlő értékesítése körül. A kormányzatnak is az az álláspontja, hogy mindent el kell követni ebben az ügyben. A kormány másfélmillió koronát fordított a borértékesítés adminisztrációjára. Azérfékesités azonban elsősorban a szabadkereskedelem feladata. A Ház a tételt változatlanul fogadta el. A Földbirtokrendezö Bíróság költségeinél Rupert Rezső szólalt fel. Az elnök ezután az ülést félórára felfüggesztette. Szünet után Kiss Menyhért kifogásolja, hogy a bírósági eljárásoknál befizetett előlegeket nem adták vissza. Szeder Ferenc helyteleníti, hogy a mezőgazdasági tudósítóknak a kormány előfizet kormánytámogató la- \ pokra. Mayer miniszter kijelenti, hogy a 5 gazdasági tudósítók azt a lapot kap- ] ják, amelyet óhajtanak. Csik János a mezőgazdasági mun- j kások érdekében szólal fel. A mun- j kásbiztositó pénztár működését bi- j rálja. Mayer miniszter kijelenti, hogy a j kormány az aratási sztrájk megakadályozására bizonyos tételt állított be a költségvetésbe. Minden attól függ, hogy az aratás simán lefolyjon. A minisztérium keretében jogvédő és tanácsosi irodát állított fel, amely tízezreknek ad teljesen ingyen tanácsot és útbaigazítást. Elnök a vi át bezárja. Majd a Ház a költségvetési részleteiben is elfogadja. Holnap 10 órakor folytatja ülését 1) az indemnitás, 2) a rokkant-adóról szóló törvényjavaslat tárgyalásával. Az ülés 6 órakor ért véget. Eckhardt interpellációja Petrise- vich-Horváth ügyében Petrisevich Horváth Emil báró államtitkár ügyével kapcsolatban tudvalévőén Eckhardt Tibor dr. nemzeigyü- lési képviselő interpellációt jegyzett be, melyet annál inkább nagy érdeklődés előzött meg, mivel az interpellációra maga Bethlen István gróf miniszterelnök akart válaszolni. Érthető tehát a nagy csodálkozás, hogy Eckhardt Tibor nem mondhatja el szerdán interpellációját, mert erre, a házszabályok értelmében az elnöktől formai okok miati nem kapott engedélyt. Eckhardt ugyanis elmulasztotta közölni az elnökkel, hogy szóival is elő akarja adni a bejegyzett interpellációt. Minden valószínűség szerint szombaton kerül sor Eckhardt Tibor interpellációjára. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt értekezlete A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt tagjai a parlamentben értekezletre gyűltek össze Zichy János gróf elnöklésével. Az éitekezleten Vass József népjóléti miniszter is résztvett. A tanácskozáson elsősorban annak a kooperációnak módozatait vitatták meg, amelyet a Keresztény Szoci- álista Párttal létesítenek. Tanácskoz tak ezenkívül az állami nyugdíjasom: nyugdijvalorizációja ügyében is és elhatározták, hogy ebben az ügyben bizottságot küldenek ki. A székesfőváros jogügyi bizottsága hozzájárult Zalavármegye határozatához Budapest székesfőváros jogügyi bizottsága Buzáth alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Szvoboda tanácsjegyző ismertette Zalavármegye törvényhatósági bizottságának átiratát, amelyben felszólítja a törvényhatóságokat, hogy ők is tiltakozzanak a képviselői mandátumok tervbevett meghosszabbítása ellen A tanács azt javasolta, hogy mint nem aktuális ügyet — térjenek fölötte napirendre. A bizottság azonban elfogadta dr. Papp József indítványát, mely szerint a főváros is tiltakozzék a mandátummeghosszabbitás ellen. Ezermillió márka jóvátételt fizettek a németek. Berlinből jelentik : Parker Gilbert, a jóváíételi fizetések főbiztosa tegnap terjesztette a jóvátéteü bizottság elé jelentését, amelyben megállapítja, hogy a szakértők tervének végrehajtása a lefolyt évben megfelelt a várakozásnak. Megvalósították azt a két főfeladatot, amellyel a szakértőket megbízták: biztosították a birodalmi háztartás egyensúlyát és a márka stabilizálását. A jóvátételi fizetések keretében hiánytalanul kifizették ez év folyamán az 1000 millió aranymárkányi első évi részletet. BELFÖLDI HÍREK A Hajdú-család temetése. A Nádor-utcai családi dráma négy áldozatát csütörtökön délután 3 órakor temetik a rákoskeresztúri temető halottasházából. Az egyetlen életben- maradt családtagot, a kis Hajdú Katót a Rókus-kóiházban atyja fivérei ma is meglátogatták. A szerencsétlenül járt kislány még ma sem tud semmit családja drámájáról és folyton azt panaszolja, hogy szülei és testvérei mért nem látogatják meg. A rokonok természetesennem képesek tudomására hozni a szerencsétlenséget és igy a rendőrség is eltekint a kislány tanúkihallgatásától, mert ők sem akarják tudomására hozni a lejátszódott dráma részleteit. A pénzverde elsején megkezdi működését. Budapestről jelentik a Zalai Közlönynek: Búd János pénzügyminiszter ma délelőtt kijelentette, hogy 1926. január l*én a magyar pénzverde megkezdi működését, tehát rövidesen forgalomba kerülnek az uj veit pénzek. A Kiár Dánér-per tegnapi tárgyalásé. Dánér Bélának az egyik fegyverszakértő ellen tett elfogultsági kifogását a törvényszék elutasította. A fegyverszakértők között felmerült vita után Rácz Kálmán százados kihallgatása következett, miközben az elnök Kiár Zoltánt megjegyzéseiért rendreutasitotta s mert a közönség állandóan zajong, fegyőröket rendelt a terembe. Végül a tárgyalást január 5-ig elhalasztották. Vasárnap délelőtt nyitva vannak az üzletek. A kereskedelemügyi miniszter 94537—1921. sz. rendelete értelmében a karácsonyi ünnepeket megelőző vasárnap a nyilt árusítási üzletek általában reggel 7 órától déli 12 óráig tarthatók nyitva. December 20 án, vasárnap tehát minden üzletet déli 12 órakor be kell zárni. A zene szinhatása s kapcsolata a többi művészetekhez Irta: Kempelen Béla (1) A művészeteknek tárgya lelki világunkból merített gondolatoknak vagy a bennünket környező látható jelenségeknek olyan formában való megtestesítése, mely hangulatunkat külső szimbólumba tömöríti. Dürer a műalkotást a természeten keresztül megjelenített benső folyamatnak és ; érzésnek mondja, mig Guyau úgy nyilatkozik egy csak formai tökélyü versről, hogy az csak „szépen kicizellált hamis-aranyból készült kehely, melyben nincs egy kiinni való gondolat sem.“ A forma magában véve tehát még nem művészi alkotás, ha annak belső tartalma nem a lélekből fakad. Lehet mestermü, formai tökély, de annak, hogy művészi alkotásnak mondjuk, elengedhetetlen feltétele, hogy belőle „a természeten keresztül megjelenített benső folyamatok és érzések“ (Zola) ömöljenek el, áradjanak szét rajta, sugározzanak ki belőle. Az érzés elméletből immár biztosan tudjuk, hogy az érzelmekre való hajlam vele született tulajdonsága az embernek. Nagy befogadóképességgel bir s gazdagítására szervezeti fogékonyságán kívül a nevelésnek s a reá ható egyéb kedvező körülményeknek jut döntő szerep. És ha az ember érzelemgazdagságának művészi formákban való megnyilatkozásait egymással szembe állítjuk, megállapíthatjuk, hogy első sorban a zene az, mely nemcsak hogy legkifejezőbben tudja lelki világunknak érzéseit és kedélyhullámzásait kifejezésre juttatni, hanem a legközvetlenebbül is férkőzik embertársaink leikéhez s bennök hasonló érzelmi állapotot tud felkelteni, mint a miénk. De van a zenének éppen a műélvezet szempontjából igen fontos és sajátságos más tulajdonsága is. Ha maga a műélvezet egy végső elemeire felbonthatatlan igen szövevényes lelki működés, akkor a művészetek között nincs még egy másik, mely ezt a tevékenységet oly sokoldalúan venné igénybe, mint éppen a zene. W. Pater Giorgione mondja róla, hogy e csodálatos művészet egyszerre forma és tartalom is, melynek a lélekhez szóló formái magukban hordozzák a legszebb tartalmat, melyek csodás összhangban olvadnak fel egymásban. A művészetek között valóban egyetlen egy sincs, mely annyira emberi lenne, mint a zene. Amely alkotójának szerzeményébe beléöntötte egész 1 kedélyvilágát vagy annak az ihlettség pillanatában volt állapotát oly hű :n és oly érzékeltetően tükrözné vissza, belőlük annyira bensőségteljesen csendülnének ki hangulatának minden mellékzöngéi is, mint a zene hangjai. A zenének ez a nagy érzelemkisugárzó ereje s óriási szuggeráló hatalma a belőle kiáradó hangulatoknak egy másik egyén leikébe való átvitelére, ott ugyanilyen érzelemkeltésre s sűrűbb kapcsolódásuk mellett egy kölcsönös érzelmi közösségbe való egybeolvadást eredményező képességére — egyetlen más művészetben sem nyíl Átkozik meg oly bensőségteljesen, mint a zeneművészeiben. E merőben lelki, érzelmi, hangulatbeli kölcsönhatást elérő képessége mellett minő festő hatása is van ! A nagy zeneszerzemények mind mint egy festmény jelentkeznek lelki szemeink előtt vagy belőlük kiérezhető cselekményeknek szimbólizált képzetét eredményezik. Aki csak félig-meddig is járatos a zeneirodalomban, azoknak nem kell még példákat sem felhozni erre. De honnét a zenének ez a nagy szinfestő hatása, képzetalkotásokra késztető képessége, érzéseknek, mint szemeink elé varázsolt festmények formáiban való plasztikusan realizáló ereje? Hogyan látunk lelki szemeink előtt Trisztán zenéjének hallatára valóslgos tájat a természet által s emberi kéz munkájával benépesített jelenségekkel vagy hogyan látjuk a Walkürökben Sigmundnak menekülését a vihar tomboló közepében az erdőn keresztül pusztán csak a zene hallatára ? Hiszen hangokkal még csak utánozhatjuk valamennyire a természet hangjait, melyek képzettársítások révén reprodukálhatják képzeletünkben a harangzúgást s általa a templom elképzelését, amint imára gyűl benne össze a falu népe; utánozhatjuk a mennydörgést, a tenger háborgását, a sírást, kacagást, madárcsicsergést s más efféle ritmus- változatokat, de mi az, ami belőle szinte szemléltetővé teszi például a magyar rónát, a tengert, a hajnalt s a legkülönbözőbb tájképeket, a maguk sajátos életmegnyilvánulásaikkal, jellegzetes sajátosságaikkal, elbűvölő varázslatukkal vagy félelmetes fenségességükkel ? Csak egyetlen egy felelet van erre : a zenének hatalmas szinfestő, tájképérzékeltető, plasztikus elképzelésben szemléltető hatása. Mert a zene és a tájkép annyira összefüggő egységet képeznek, minta szavakban kifejezett leírások; a forma az a paletta, melyről hangok alakjában ecsetjére szedi a művész az egyes színeket, hogy aztán harmonikus elrendezettségükben az ecsetvonásokból egy darab természetet tárjon szemeink elé. A viszonosság elve, zene és festészet között, megfordítva is fennáll. A festmény is kelthet bennünk zenei hatásokat. Gondoljunk csak a nyája mellett furulyázó pásztorfiut, egy hazafelé menő nyájat vagy valamely harci jelenetet ábrázoló képre: nem e szinte halljuk a tilinkó, a kolomp, a csatad d hangjait, a fegyverek ropogás' t, ágyuk bömbölését, a sebesültek jajveszékeléseit s!b. De nézzük közelebbről a zenének a festészettel való kapcsolódottságát. Ami emebben rajz, az a zenében dallam, ami a festészetben szín, amabban hangok, összességükben összhang. A zenében is megtaláljuk az ellentétes nagy szinhatásokat, melyek a festő vásznáról meredeznek felénk. Már maguknak az egyes hangoknak is megvan a maguk különböző színük és árnyaló tulajdonságuk épugy, mint a festészetben a színeknek. (Vége köv.)
