Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-06 / 277. szám
Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hiv; 89. ívfolyam, 277. szám Nagykanizsa, S825 december 6, vasárnap Aaa 2000 karait« POLITIKAI NAPILAP SxtOrentőség és ktaf&hivgtaf Pő-vt i literwban-Ttlaisn 78, nyosadí 117. sián Felelős szerkesztő: Kempelen Béla glőfteatésí ára; Egy bőn *0.008 korona Kétest ____ 90.000 korom ER EDMÉNYEK Közismert súlyos sérelme az elszakított területek magyarságának, hogy mindhárom utódló államban a legnagyobb erőszakkal nyomják el a felekezetek iskoláinak tanszabadságát. Megfosztották az iskolafenntartó magyar egyházakat alapítványaiktól, reá erőszakoltak ezekre az intézményekre idegen nyelvű tanerőket, hogy fokról-fokra el- nemzetietlenitsék a politikailag elnyomott kisebbségek felnövekvő uj nemzedékét és a történelemtanítást, mely kiirihatat- lan szellemi kapcsolatot olt belé az ifjúságba az anyaország kul- turélete iránt, magához ragadja és ezáltal beolvasztó politikáját már itt érvényre juttatja. Vége hossza nem lenne a sérelmek felsorolásának, ha egyszer számba vennénk az uj impériumok által életbe léptetett rendelkezéseket, amelyek még a kisebbségek anyanyelvének használatát is korlátozzák és ezzel a saint- germaini kisebbségi szerződés jogbiztositékait kijátszák. A szabadság jogaitól megfosztott magyar népkisebbség több ízben kellett, hogy panasz- szal járuljon a Népszövetség tanácsa elé s a magyar kormány delegációja is fel kellett, hogy szavát emelje rabszolgasorsra juttatott fajtestvérei érdekében. Sajnos, ott mindezideig a kis- antantnak kedvező kisebbségi perrendtartás érvényesül, ami azt jelenti, hogy csak századrészében tudott érvényre jutni a petitu mokban a világ közvéleménye elé vitt követelés. Ámde volt mégis hatása azoknak a dokumentumoknak, amelyekkel az amerikai felekezeíközi bizottságnak Erdélyben járt missziója bebizonyította Románia jogsértő intézkedéseit s amelyekkel a magyar kormány fődelegátusai időnként feltárták a magyarság tarthatatlan helyzetét. A másodrendű állampolgárokká degradált romániai, csehszlovákiai és jugoszláviai kisebbségek tagjainak testi és lelki szenvedesd a maguk döbbenetességével kezdik felnyitni a hatalmak szemét s a rokonszenv- nek és megértésnek, bár kezdeti stádiumban mutatkozó megnyilvánulásai, végre arra kényszerítik a kisantant államait, hogy változtassanak kisebbségi politikájukon. E jelenségnek látszatával rendelkezik Anghelescu román közoktatásügyi miniszternek a magánoktatásról szóló uj törvényjavaslata, mely módosítása a hírhedt iskolarendeletnek és a fennálló felekezeti iskolák magánjellegét elismeri. Ez ugyan vajmi kevés, talán ezredrésze a valaha bírt autonómiának, de mutatja, hogy Anghelescu meghátrálásra kényszerült s teszi ezt akkor, amidőn tart a magyar kormány újabb genfi föllépésétől. De beszámolhatunk egy-ennél sokkalta örvendete- sebb következményről is. A Vatikán a nemzeti kisebbségek védelmére egyházi delegátusokat rendel, akiknek feladata lesz, Budapest, december 5 Mindössze 10—12 képviselő jelenlétében kezdték meg a nemzetgyűlés mai ülését, melyen folytatták a belügyi tárca költségvetésének vitáját. Petrovacz Gyula a belügyi kormány politikáját város és autonomia-elle- nesnek tartja. Tiltakozik a Központi Anyagbeszerző Hivatalfelállitása ellen Peyer Károly az egyesülési jog korlátozásáról és a Népszava betiltásáról, a választási visszaélésekről beszél. A csendőrség kiadásait a népjóléti és kulturális célokra kell fordítani. Támadja a nemzeti munka- védelmi hivatalt. Kérdi a minisztert, mikor lesz végre törvény a vidéki törvényhatóságok újjászervezésére vo- naikozó javaslatból. Még ma is háború előtt választott emberek intézik a vármegye ügyeit. Rakovszky Iván belügyminiszter: Az ügy a közigazgatási bíróság előtt fekszik. Lendvay István a zsidókérdésről beszél, amit a szocialisták folytonos közbekiáltásokkal zavarnak. Mussolini — mondotta — megérdemelte a magyar kitüntetést, de Hetényi főkapitányhelyettes nem. A Csócsó- bácsi féle összeesküvés, az Ulain- Döhmel ügy, a Csongrádi eset után a szolnoki ítélet csupa blamázs a rendőrségre, amely, mint azt a bíróság is megállapította, véresre verte hogy közvetítőként álljanak az utódállamok kormányai és a vallási téren üldözött elszakított magyar katolikusság jogvédő szervei között. E kezdeményezés döntő hatással jár majd nemzetünk elszakított fiaira kiható- iag amaz ügyekben, amelyek a vallási, nyelvi, hitéleti, iskolai, alapítványi kérdések és sérelmek megoldása tekintetében döntést kívánnak. Kétség nem fér hozzá, hogy ez az intézmény, amelynek kiküldetése a legsemlegesebb és legpártatlanabb egyeztetést célozza, javára lesz az elnyomott magyarságnak a hatalom erőszakát ellensúlyozó ön- rendelkezés kivívásában. itt az ideje, hogy a békeszer ződésekben lefektetett jogok megvalósuljanak, mert azok nélkül romlásba döntetnek a keresztény kultúrának és a magyar művelődésnek évezredes értékei az elszakított területeken. a gyanúsítottakat, az igazi nyomokat pedig elszalasztottá. Hathatós intézkedést kér a zsidóság beözönlése ellen. Kijelenti Lendvai, hogy legteljesebb mértékben támogatja Huszár Károly akcióját, mely a lapok sorsolása ellen irányul. Aranytömbök kisorsolása helyett a sajtó munkatársait fizessék becsületesen. A jó újsághoz nem sorsjátékok, hanem jó újságírói fizetések kellenek. Kéri a belügyminisztert, tiltsa be az újságok sorsolásait. A költségvetést elfogadja. Kéthly Anna a cselédtörvény benyújtását s a fertőző női betegségek kötelező bejelentését követeli. Cselédek és munkaadók közti jogviszony szabályozására határozati javaslatot nyújt be. A költségvetést nem fogadja el. Nemes Bertalan felszólalása után elnök az ülést felfüggeszti. Rottenstein Mór a belügyminiszterrel az angol szabadságjogokról polemizál. Kósző István csodálkozik azon, hogy a közigazgatásra fordított összegeket kifogásolják. Saly Endre határozati javaslatot nyújt be, hogy az uj költségvetés benyújtásával egyidejűleg a belügyminiszter terjessze elő a törvényhatósági reformjavaslatot is. Bár a kormány feloszlatta a zalaegerszegi internálótábort — a Mosonyi-utcai toloncházban mégis internáltakat őriznek, akikkel rosszul bánnak. Meskó Zoltán: Nagy nyugtalanságot keltett országszerte, hogy a kormány meg akarja nyirbálni a törvény- hatóság autonómiáját. A vármegyék önkormányzatára sohasem volt nagyobb szükség, mint manapság. Kívánja, hogy a vármegyék döntsenek maguk a tisztviselők felett. Örömmel fogadja, hogy a belügyminiszter megakadályozta a Margitszigeti játékbank felállítását és most harcot hirdet a hazárdjátékok ellen. De követeli, hogy a Nemzeti Kaszinóban se engedjék meg a hazárdjátékokat. Helyesli a Jazz-bandek kiutasítását, mert ezek elveszik a magyar cigányok kenyerét és egyáltalán nem szolgálják a magyar nemzeti érzést. Malasits Géza sürgeti a törvény- hatóság újjászervezését. Kiss Menyhért mulasztással vádolja a kormányt, hogy nem csinálta meg a vármegyék újjászervezését. Nem elég az Ujfa'ussyak felett felháborodni, de meg kell szüntetni az okokat, amelyek a nyugdíjasokat elkeserítik. Határozati javaslatott nyújt be — a közigazgatás demokratikus áts-ervezéséről, továbbá a főispán és főpolgármesteri állások megszüntetéséről. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol az álta’ános vita folyamán elhangzottakra: A törvényhatóság újjáalakítására vonatkozólag megjegyzi, hogy egyesek azt kérték, hogy addig is, amig az tető alá kerül — egyszakaszos törvényjavaslattal szabályozzák a törvényhatóságokat, ennek azonban semmi értelme [nincsen, mert nem valószínű, hogy az egyszakaszos törvényjavaslatot rövidebb idő alatt fogadnák el, mint a tulajdonképeni javaslatot. Farkas T bor azt kérte, hogy a vármegyei tisztujitást a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagválasztás nélkül tartsák meg. Kérelmét azzal indokolta, hogy a tiszíujitás megadja a módot arra, hogy a vármegyék a menekült tisztviselőktől megszabaduljanak, akiket az ő megkérdezése nélkül helyeztek oda. Nagyon szomorú ez a felfogás. Különben is a menekült tisztviselők a vármegye meghallgatásával kerüllek helyeikre. A kormányt a tisztviselők megsegítésében köti a pénzügyi helyzet. Mihelyt ez javul — sor kerül a tisztviselői helyzet lényegesebb köny- nyitésére is. Rakovszky István beszéde után elfogadják Kéthly Annának a háztartási alkalmazottakról, valamint Fábián Bélának a rendezett tanácsú városok ügyében benyújtott határozati javaslatát. Ezzel általánosságban elfogadta a Ház a belügyi tárca költségvetését. A legközelebbi ülés szerda délelőtt 10 órakor. Az ülés 7 órakor ért ma véget. A vármegyék önkormányzata Sosem volt nagyobb szükség a vármegyék önkormányzatára mint manapság — Rakovszky belügyminiszter válasza a vita folyamán elhangzottakra — A menekült tisztviselők — Általánosságban elfogadták a belügyi tárca költségvetését
