Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-20 / 263. szám
* iauií mmjcm 1925 November 20. BELFÖLDI HÍREK Istentisztelet I. Ferenc József királyért. Hivatalosan jelentik, hogy I. Ferenc József őfelsége apostoli királyunk lelkiüdvéért elhunytának évfordulóján, folyó évi november hó 21-én, szombaton délelőtt 10 órakor a budavári koronázó főtemplomban hivatalos ünnepélyes gyászistentiszteletet tartanak. Gróf Bethlenné elhagyta a szanatóriumot. Gróf Bethlen Istvánná a tegnapi napon egészségesen elhagyta a Fasor-szanatóriumot. A budaörsi szeretetház tegnap délelőtt bensőséges keretek között ünnepelte meg negyedszázados fennállásának évfordulóját. A devizaforgalom felszabadítása. A pénzügyminisztériumban, mini értesülünk, elkészült már a deviza- forgalom felszabadítására vonatkozó rendelet. Ez a rendelet hatályon kívül helyezi azokat az intézkedéseket, melyek a devizaforgalom megkötöttségét jelentették. A rendeletet már legközelebb ki is adják és hétfőn szabad lesz a devizaforgalom. A tőzsdén is ezen a napon kezdődik a külföldi fizetési eszközöknek adása és vétele minden megszorító intézkedés nélkül. A devizaforgalom felszabadításával helyreáll az a békebeli álla' pót, amikor nem korlátozta semmi a külföldi fizetési eszközök üzleti forgalmát. Uj szanatórium a Margitszigeten. Kilenc milliárd költséggel uj szanatórium épül a Margitszigeten. Jövő májusban adják át rendeltetésének. Uj nagy szállodát épitenek s kibővítik a mai nagyszállót és a strandfürdőt is. Vonatösszeütközés, > MÁV igazgatóságától vett értesülés szerint november 19-én 5 óra 30 perckor Tor- bdgy állomáson a 62. sz. tehervonat az állomásra a tilosra állított jelző ellenére beszaladt és az ott álló 880. számú tehervonatba ütközött. A baleset következtében emberéletben nem esett kár, de az állomáson állott tehervonat három utolsó kocsija megrongálódott. Budaörs és Torbágy állomások között a forgalmat egyelőre egy vágányon bonyolítják le. A vizsgálat megindult. Propper Sándor sajtópöre. Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő még 1922-ben a Népszava egyik számában „A választások legi- timizálása" címen cikket irt, melyért sajtó utján elkövetett izgatás vétsége miatt fogták pörbe. Elsőtökön a kir. törvényszék az annak idején megtartott főtárgyaláson Propper Sándort az ellene emelt vád és következményei alól felmentette. Fellebbezés folytán tegnap került az ügy a kir. tábla büntetőtanácsa elé. A tábla az elsőfokú ítéletet megsemmisítette, Propped bűnösnek mondotta ki sajtó utján elkövetett izgatás vétségében és ezért három napi fogházra ítélte. Leleplezték az ügyészség aktatolvaját. Budapestről jelentik : A dr. Lévai-féle megvesztegetési üggyel kapcsolatban a budapesii ügyészség vezetője utasítást adott ki, hogy a legszigorúbb fegyelmi vizsgálatot indították meg az ügyészségen, vajon történt e a Lévai esethez hasonló több megvesztegetési ügy. A vizsgálat megdöbbentő eredményre jutott. Újabb aktalopásokat fedeztek fel. Sikerült megállapítani, hogy egy lovag Simo- novics Endre nevű joghallgató a fogházzal állandó összeköttetést tart fenn, mely Simonovics csalásért már több esztendőt ült. A fogházban ismerte meg a fogházadminisztráció minden kezelését, amit azután most ki is használt. Kiderült, hogy Simonovics Endre több jónevü védővel tart ösz- szeköttetést, akiknek „felhajtja“ a fogházba került védőnélküli embereket. Somonovics a rendőrségen bevallotta, hogy az aktákat a Markó utcai fogház irodájában dolgozó Pallós László ügyészségi tisztviselőtől kapta, ő szerezte meg neki állandóan az ügyvédek által kért aktákat. Pallós tagadta ezt. A rendőrség úgy Simo— novicsot mint Pallóst őrizetbe vette és tegnap átkisérte őket az ügyészség Markó utcai fogházába. Az angol alsóház elfogadta a locarnói egyezményt. Londonból jelentik: Az alsóházi vita végén éjszaka 12 órakor sor került a szavazásra. Az alsóház a locarnói szerződést túlnyomó többséggel elfogadta. A szerződés mellett 375, ellene 13 képviselő szavazott. A szocialista módosító javaslatot 332 szavazattal 130 ellen elvetették. KÜLFÖLDI HÍREK Megmentették a Lenape gőzös összes utasait. Párisból jelentik: A „Lenape“ személyszállító gőzös katasztrófájánál, amely nyílt tengeren kigyulladt és elsüiyedt, mind a 368 utast a kapitány bámulatos léiek- jelenete következtében méglehetett menteni. A mentési munkálatok a kapitány vasszigorának hatása alatt valósággal mintaszerűen folytak. A németek aláírják a locarnói szerződést. Berlinből jelentik: Ma délelőtt 11 órakor tanácskozásra gyűltek össze az egyes német államok miniszterelnökei, hogy állást foglaljanak a locarnói szerződésekhez. Dél- u'án 5 órakor Hindenburg elnöklete alatt a birodalmi kormány minisztertanácsot tartott, melyen formálisan is felhatalmazták Stresemann birodalmi külügyminisztert a locarnói szerződéseknek Londonban való aláírására. A berlini hatóságok ma bi- zal.nas jelen'ést kaptak arról, hogy ma éjjel a jobboldali szervezetek államcsínyt kísérelnek meg. A hatóságok intézkedéseket teltek, hogy minden rendbontó kísérletet csirájában folyísanak el. Sarrailtábornok jelentése. Sarrail tábornok tegnap az egyesült külügyi és véderőbizottság elölt expozét tartott a Szíriái helyzetről. Az ülés elején egy ellenzéki képviselő megkérdezte, váljon Sarrail tábornok fejtegetései egy vádlott védekezésének te- kintendők-e, ami ellen Briand élénken tiltakozott és kijelentette, hogy Sarrail tábornok a kormány kérésére tesz részletes jelentést! Az ülés nyugodtan folyt le és a bizottság tagjait Sarrail felvilágosításai teljesen kielégítették. A lengyel miniszterelnök visszaadta megbízását. Varsóból jelentik : Skozenszky dezignált miniszterelnök a támadt nehézségek miatt kénytelen volt a neki adóit megbízást a kabinetalakitásra vonatkozólag visz- szaadni. = Fölényesen győz minden versenyben Filipp kötöttárugyára (Szombathely, Széli Kálmán-utca 6.) olcsó és jóminőségü áruival. Mutatóba néhány ár: Selyem mellények 195 ezer, selyem jambó sapkák 17 ezer, flór urizoknik 29 ezer, fátyolharisnyák 38 ezer. Vitaestély A „Zalai Közlöny“ szerkesztőségének vitaestélye az Bpartestületben A munkáltatók felelőssége az ipari kontármunkáért — Lehet-e megbüntetni azt is, aki nem jogosított iparosnak ad munkát? Nagykanizsa, november 19 A munkaalkalmakért, betevő falatért folytatott keserves tülekedés a szanálás nehéz esztendeiben eddig nem ismert arányokban ismertetett meg bennünket az ipari kontárság- gal. A jelen stagnáló gazdasági viszonyai közepette ugyanis ipari munkát keresetszerüleg olyanok is vállalnak, kiknek nincs meg a szakmabeli képesítésük vagy iparengedélyük. A törvény szigorúan bünteti a kontárokat, kik nemcsak a képesített, iparigazolvánnyal rendelkező iparosokat károsítják meg, hanem sok esetben a közönséget is, mely silány munkát kap olcsó pénzért, hogy rövid idő múlva ugyanazt, ha jó munkát akar, drága pénzért újra megcsináltassa. Nagykanizsán is lépten-nyomon látszik, hogy — különösen házak tatarozásánál — egész más foglalkozású emberek, legjobb esetben kőműves-segédek vagy tanoncok kapnak megbízást a háztulajdonostól a munka elvégzésére. Hogy ilyen esetek a feljelentések milyen özönét provokálják, annak legjobban az iparhatóság és a rendőri büntető biró a megmondhatója. A büntetést ilyen esetekben a fennálló joggyakorlat szerint az kapja, aki a munkát jogosulatlanul elvállalta. Iparoskörökben azonban felvetődött az a gondolat, hogy azt is meg kellene ilyen alkalommal büntetni, aki valamely ipari munkát kontárkézre ad. Az egyik vidéki ipartestület ilyen értelemben meg is indította a harcot azok a munkaadók ellen, kik nem jogosított ipart folytatónak adnak ki munkákat. Mikor ugyanis egy kőműves-segédet a hatóság 100.000 koronára elitéit kontárkodásért, a szóban- forgó ipartestület feljelentette a munkaadó háztulajdonost. A feljelentés indokolása azt mondja, hogy ha a munkát becsületesen elvégezett segédet megbüntették, büntessék meg azt Egyedül Irta: Dr. MÁRTON PÁL Mély, tompa, szinte hallható csend, Csak bánat ég a telkemen, Szobámba néma áhitat leng, S csak hull a könnyem csendesen. Szivemben él egy dal zenéje A szférák boldog álma ez, — Térj vissza hát a távol útról, S merits erőt a dtága Múltból, Melyen ma könnyem révedez. Nézz úgy reám, mintha volnék A régi, rossz, bohó fiú, Ott ég' a rózsa arcodon még, S az én lelkem olyan szomorú, Amiért szivedre jég borult ma, S a lelked tőlem messze szállt, De én — csupán szeretni tudlak, És visszasírni azt a Múltat, Meg azt a lágy melódiát. CHAOS Irta: Sz. Sólymos Bea (2) Halk kopogás az ajtón s jő az illedelmes „Szent Jeromos“. Izzadó, fehér gipsz-homloka sáros s az egyik lába le van törve. Megáll az ajtóban, mert beljebb már nem fér. Én ki akarok ugrani, hogy megöljem, de nem bírok moccanni sem. — Mi van Wienerrel, a festő barátommal? — kérdém én üveghangori. A torzó elpirult, fehér gipsz teste egész rózsaszínűvé lett s zavartan mondta: — Wiener, az arkangyal arcú festő idejében átszökött a határon hamis papírokkal s a mont- martrei szeretője a házmester kedvesévé lett, hogy el ne adja képeit, mert az 500 frankkal tartozik neki. A torzó pirulása azt a sejtelmei keltette bennem, hogy ő is szerette az arkangyal profilú festőt, hisz ahányszor bejött a műtermembe, mindig végigsimogatta hosszú, hegyes ujjaival a torzónak fiatalságot lehelő idomait s egyszerre féltékeny lettem. Gondoltam, a torzó hütelen s hidegséget éreztem a szivem körül. A nyomorék kintornás valami vad, izgató, érzéki ütembe csapott bele. Ez a párisi tangó első virágzása, melyet piros frakkos muzsikusoktól az amerikai barban hallottam először, ahol egy 12 éves, csupán trikóba bujt leány és egy fehérszakálas me- fisztómosolygásu öreg ur táncolta azt együtt. Most a zene erotikus ritmusaira lassan, inogva megindult az ágyam. A levegőben milliárd csillogó, sűrű, égő, színes esőcsepp hullik, valami kábító, émelyítő édes szagot árasztva. A gipsz asszonyok és férfiak eszeveszett táncra perdülnek. A „Viz- \ befult fiu“-t a „Vajúdó asszony“ csó- 2 kolta életre. A „Sirásó“ izmos alakját a „Kigyó hercegnő“ tekergőzi körül s fonja be haláltáncra, mig az „Etruszk anya“ hegyes idomaival a barlangját elhagyott „Vak ember“-t igyekszik ritmikus andalgó keringésre bírni. A „Vízfejű“ nagy törzstelen nyaka szánalmasan himbálja magát s szeme állati panasszal néz rám, hogy miért is nem teremtettem neki párt s kuszik-kuszik a torzó felé, aki undorral csúszik odább tőle s csonka lábával felém közeleg. Én magamhoz emelem s ő rám borul egész kősu- lyával és én újra érzem közelegni hideg szájának mély kriptaszagu leheletét. A szines tüzpettyek csikókká folyva kígyóznak körül már spirális irányban összefonva az egész társaságot s nekem is összeköii lábamat és kezemet. A pokoli lárma, vad zene, sivitó diszharmónia őrült zavarában egy fogcsikorgató nyögést veszek ki tisztábban s a torzó szeme düíled-drilled s ő suttog, mint egy árnyék, mig félig megnyílt ajkából mészszagu nyál csorog fogaim közé. — Csak téged szerettelek, mert te hasonlítasz hozzám. Voltak akik ki- csufoltak, de neked, tudom, szeretned kell engem, hisz te is csonkka ru vagy. — S nedves ajkát hozzá dörzsölte az én nyomorék karomhoz. Én sirtam s a torzó is sirt. A „Vízfejű“ nevetett hülyén, bambán. A „Nyomorék kintornás“ már lábaival ütötte kintornáját, az „Etruszk asszony“ pedig a földön henpergett a „Vak ember“-rel egy gomolyagban. Az én lélegzetem elálltasürü, csikós levegőben. A torzó a szivemet nyomta mind erősebben s ez mir alig dobogott. Az ő hidegsége jéggé fagyasztotta a véremet. Nem látlam már semmit, csak zöld villámokat időnként, majd a nagy hangzavar csendesedni kezdett, érzékeim megtompultak s a szemem kilépett üregéből s eltávolodott a testemtől. Ekkor láttam, hogy meghaltam. A torzó megölt; megfojtott az a hideg bestia! A testem egyszerre megmerevedett s olyan fehér lett, mint az övé s ha megérintették, málladozott. Mind az ágyam köré gyűltek, lekaptak onnan s vittek hosszú menetben ismert utakon át Páris felé. Valahol letettek, felállítottak. A torzó állványára ragasztottak a „Passage Danzig“-i műtermemben s biztosra vették, hogy igy köztük maradok. Az én kuíató, leskelődő szemeimet pedig kihessegetíék s bezárták utána az ajtót. A szemem azonban útközben a szelektől megtisztult, visszahelyezkedett az anyám hímezte fehér párnák közé s nézi-nézi azt az ezüstös glóriát egy kedves profil körül. (Vége.)
