Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-20 / 263. szám

1925 November 20 uua mziom 9 a munkaadót is, kinek intelligenciája folytán tudnia kellett volna, hogy a segédnek önálló munkát vállalnia nem szabad. Szerintük a háztulajdo­nos is kihágást követett el. Mikor a hatóság e feljelentés kap­csán a háztulajdonost felmentette, az ipartestület fellebbezett s felieb- j bezni fog a lehető legmagasabb fó- rumig, hogy ebben az ügyben olyan elvi döntést provokáljon, mely igazat ad az ipartestület feljelentésének. A megindult harc eredményét kí­váncsian várja nemcsak az iparosság, hanem — érthetően — a társadalom többi része is. Ennek a kérdésnek tisztázásához szerkesztőségünk is hozzájárulni óhajtván, a helybeli Ipartestület el­nökével egyetértőleg elhatározta, hogy a felvetett kérdést illetőleg folyó hó 26-án, csütörtökön este az Ipartes­tület nagytermében vitaestét rendez, melyet Kempelen Béla, lapunk felelős szerkesztőjének előadása ve­zet be a következő címmel: „ Büntethető-e törvényeink ér­telmében az a munkáltató, ki arra jogosított egyén helyett mással végeztet ipari munkát ?“ A vitaestélyre ezennel meghívjuk a jogászvilágot, az iparhatóságot, a rendőrséget s általában mindazokat, kiket a kérdés érdekel s ahhoz hozzá szólni óhajtanak. Az Ipartestület érdekelt tagjainak meghívását az Ipartestület elnöksége eszközli. A zalai utak milliárdos költségei Nagykanizsa, november 19 Nagykanizsa város olyanértei mii kérését terjesztette a törvényhatóság­hoz, hogy a közmunka-váltságot a többi községektől eltérően magasab­ban állapítsák meg. A törvényható­sági bizottság ezt a kérelmet Zala­egerszeg hasonló kérelmével együtt elutasította, mert az adózóközönség terhei nélkül is a teherviselőképesség határán mozognak s a napszám és fuvarbérek úgyis a helyi viszonyok szemmeltartásával vannak megszabva. A vármegye ut-költségvetése a kö­vetkező úthálózatot öleli fel: 781.846 méter kiépített, 68.925 méter kiépí­tetlen törvényhatósági közút, 741.740 m. községi közlekedési (vicinális) közút, 6 785 m. vasúti hozzájáró ut. Az 1926. évi közüli költségvetés szükségletei 16 milliárd 785 millió koronát tesznek ki. Ennek fedezetéül a vármegyei útadó 1926. évre 10 százalék. A közmunka kötelező meg­váltása 50 százalék, de az egészet is bárki megválthatja. A megváltási árak a következők : egy kézinapszám 26.000, egy egyfogatu igásnapszám 100.000, egy kétfogatu igásnapszám 200.000, géperejű jármű két lóerőn­ként 290.000 korona. A közmunka felét a törvényható­sági útalap részére veszik igénybe, másik felét a községek és városok kapják útjaik karbantartására. Az ut-költségvetésben 5 milliárd és 100 millió korona hiány mutat­kozik, mely államsegély formájában került a költségvetésbe. Az államse­gély vagy kölcsön érdekében a tör­vényhatóság a kereskedelemügyi mi­niszterhez fordul. Az elmúlt évi ut-költségvetéssel szemben az idei 2 milliárd többle­tet mutat a kiadási oldalon. Ebből 1.2 milliárd azonban tavaly még a háztartási alapot terhelte (utszemélv- zet nyugdija stb.) A kereskede'emügyi miniszter Zala- vármegye részére 5 évi törlesztés és 7 és fél százalék kamat mellett ki­látásba helyezte a vármegye részére szükséges gőzhengerek rendelkezésre bocsátását. A törvényhatóság 2 gőz­henger beszerzését határozta el. Az utbiztosok a törvényhatósági utakat évenként 26-szor, a vicinális utakat 13-szor tartoznak bejárni. iwiwi iMWWt'i wii»ii »ikv»1 A „Paganini“ után a „Terézi na“ Strauss Oszkár uj müve — Be­szélgetés a komponistával Bécs, november 19 A szezon eleje óta minden este zsúfolt ház előtt játszák Berlinben S'.raus Oszkár leguj >bb operettejét, a „Teréziáét" a németek nagy pri­madonnájával, Massaty Fritzivel a címszerepben. A „Terézina" nagy sikere szanálta a berlini színházat, amely bemutatta, akárcsak tavaly, illetőleg két év előtt Becsben a „Ma- rica grófnő" a Theater an derWient és most a „Paganini" a Johann Strauss-Theatert. A tavaly összeomlott Ronachert, Bécs hires varietéjét Preger Miksa, a budapesti származású impresszárió több évre kibérelte és operetíe szín­házzá alakítja át. A mai viszonyok között igen kockázatos vállalkozás, de Preger megszerezte uj színháza számára Berlin nagy slágerét, a „Terézinál" és valószínűleg ezzel nyitja meg az átépítés után színhá­zát ugyancsak Massaryval a cím­szerepben. A diadalmas komponista, Straus Oszkár, aki az összeomlás óta állan­dóan Berlinben él, néhány nap előtt Bécsbe jött, hogy megtárgyalja a „Terézina" bécsi bemutatójának rész­leteit. Fali Leó halálával a Lehár Fe­renc—Kálmán Imre—Straus Oszkár együttes képezi az operetíe szent- háromságát. Straus Oszkár már év­tizedek óta a legnagyobbak és leg­népszerűbbek közé tartozik. Zenei szempontból munkái talán nem oly maradandó értékűek, mint a két ma­gyar operette fejedelem, Lehár Ferenc és Kálmán Imre müvei, érezni lehet, hogy Lehár a komoly opera-műfajból lendült át a könnyebb operettebe, Kálmán pedig azelőtt a budapesti zeneakadémián komoly szinfóniákkal foglalkozott, mig Síraus karriérje füs­tös kabaré zongorája mellett kezdő­dött. Síraus nagyobb koncessziókat szokott tenni a tömeg-izlésnek, azon­ban Lehár és Kálmán melleit ma kétségbevonhatatlanul ő a legdiadal­masabb operette-komponisía. Ki ne emlékeznék a háború előtti boldog esztendőkbe játszott Varázskerin- gőre, a könnyed, pajkos melódiákra. Egész Európa és Amerika a Piccolo, piccolo csin-csin-csint dalolta. Má­sodik nagy sikere a Csokoládé- katona volt. Az utóbbi években a Kleopatra gyöngyei cimü operette járta be óriási sikerrel a világok A berlini publikum és a sajtó szerint azonban legújabb munkája, a „Te­rézina“ ezeket a világsikereket is túlszárnyalja. Lfhár Ferenc Paganinije után te­hát ismét szenzációs operetíebemu- íatója lesz Becsnek. * ^ •í' Straus Oszkár, aki a legszerényebb emberek közé tartozik, nem beszél szívesen önmagáról. Nagy fáradtság­gal mégis rá lehet bírni, hogy nyi­latkozzék. Mindenekelőtt a modern muzsikáról, a jazz ró! beszél: Azt hiszem, hogy a jazz karrierje csakhamar befejeződik. Aáa még hat, mivel az exotikum varázsával ren­delkezik. Végül is azonban csak az a muzsika lehet maradandó, amely valóban a népben gyökeredzik és nem idegenből, kívülről jön. Ez te­hát továbbra is népszerű és meló- dikus, nem csupán ritmikailag érde­kes muzsikát akarok szerezni. Talán az is igazolja véleményemet, hogy az amerikai Schubert cégtől fel- szóllilást kaptam, Írjak két-három ope­rettet Amerika számára a régi mo- doiban, tehát mintegy a néger ritmus ellensu yozásaként. Ügy látszik, hogy a tengeren túl is megunták már a jazzt. A Schuberí-cég egy csomó ame­rikai szövegkönyvet küldött és ezek­ből választom most ki legközelebbi munkám librettóit. Szóba kerülnek Straus régi ope­rettjei, amelyeknek úgy szövege, mint zenéje, parodisztikusak voltak. Ma már nem gondol arra, hogy paro- disziikus operetteket Írjon. Ma már elmúltak azok az idők, — monája — amikor az ilyesmi iránt érzéke volt a tömegnek. Of­fenbach idejében mindenki tudta, hogy Menelaus tulajdonképen III. Napoleon és igy tovább. Vagyis a libretto inkább a jelen, mint a múlt paródiája volt. Ma azonban igen ne­héz ilyen szövegkönyvet találni. A jelen publikuma az operetteben sze­relmi konfliktust és slágereket kí­ván... A kritikusok viszont az ellen­kezőjét... Valóban nem könnyű do­log ma operette-komponistának lenni. A beszélgetés ennél a ponlnáí fiára terelődik, aki márkát év óta betegen fekszik Svájcban, néhány hónap óta azonban gyógyulófélben van. A fiatal Straus apjával ellentétben a komoly muzsikát akarja művelni és máris több kisebb operát irt, amelynek hang- szerelését felgyógyulása után fogja befejezni. Az apa örül fia ambíció­jának, habár közeyes operettel több pénzt lehet keresni, mint a legkitű­nőbb operával, jegyzi meg mosolyogva Arra a kérdésre, hogy a Terézina magyar bemutatója melyik színház­ban lesz, még nem tud válaszolni. Kiadója márgyalt az összes buda­pesti operelte-szinházakka1, az fogja megkapni, amelyik a címszerep el­játszására a legjobb primadonnáttudja bizositani. sz. p. A budapesti fiiatelista nap és kiállítás A magyar filatelisiák Budapesten december 12—14 én nagyszabású fi- latelista-napot és kiállítást rendeznek a fővárosi Vigadó termében a kö­vetkező programmal: A kiállítás meg­nyitását megelőző este 8 órakor is­merkedési bankett. Első nap. Délelőtt 11 órakor: a kiállítás ünnepélyes megnyitása a fő­védnök által a hatóságok, egyesüle­tek és közönség jelenlétében. Ugyan­ekkor az alkalmi posta megnyitása. Déli 12 órakor : a bélyegvásár meg­nyitása. Délután 3 órakor: a fiiate­lista tárgyalások ünnepélyes megkez­dése a tárgyalások vezetésére dele­gált elnök által. 1. pont: Bélyegha­misítás ; bélyeghamisitványok. A ha­misítók és hamisítások elleni védeke­zés bel- és külföldön. (Előadó: Rédely Miklós h. főkapitány,) 2. pont: A vidéki filatelia szervezése, a vidéki egyesületek bekapcsolása a Szövetségbe. (Előadó : Ötvös János, a „Philatelia szerkesztője.) Este fél- hivatalos csereösszejövetel a klub­házban. Második nap. Délelőtt: kiállítás — vásár — posta. Délután 3 órakor: a Szövetség évi közgyűlése és az uj választások megejtése. 5 órakor: a fiiatelista tárgyalások folytatása. 1. pont: Szakirodalom, szaksajtó, szak- könyvtár. (Előadó : dr. Marzloff Ca­millo, orvos.) 2. pont: Csereforga­lom bel- és külföldi gyűjtőkkel. Kör­küldemény forgalom. (Előadó: dr. Kormos Tivadar, igazgató.) 3. pont: Jogvédelem filateliai ügyleteknél és cserénél. (Előadó : dr. Lakner Artur, ügyvéd.) Este: csoportos színházlá­togatás. Harmadik nap. Délelőtt: kiállítás — vásár — posta. Délelőtt 10 óra­kor : a kiállítási bírálóbizottság ülése. 11 órakor: repülőjárat indulása a repülőtérről. Egynegyed 12 órakor: ballonposta, illetve a ballonok ei- eresztése a repülőgépről a főváros felett. Délután fél 3 Órakor: aukció. 4 órakor: a tárgyalások folytatása. 1 pont: Ifjúsági bélyeggyűjtők. (Elő­adók : Árvay Artúr, Tröszt-osztályfő­nök és Antos Mihály, tanár.) 2. pont: Az eszperantó a filatelia szolgálatá­ban. (Előadók : egy ismert nevű fiia­telista és egy kiváló eszperantista.) 6 órakor: a kiállítás és vásár ünne­pélyes berekesztése és a kiállítás eredményének publikálása. Este 8 órakor: ünnepélyes záróbankett. (A repülőposta érkezési ideje később lesz megállapítva.) A szentkapu bezárása Róma, november 16 A Vatikánban történt legutóbbi nagy tanácskozáson részieleiben is meg­állapították az 1925 ös jubileumi szent­év bezárásával kapcsolatos fényes ün­nepségek minden mozzanatát, úgy, hogy az ezzel megbízott bizottság már a mai nappal a külföldi zarán- doklásokat központilag intéző Comi- tato Centraleval egyetemben meg­tette a kellő intézkedéseket. Az ün­nepségek sorozata már december 31-én veszi kezdetét, amikor is a Szent Péterrbazilikában Szent Péter sírja felett Őszentsége XI. Pius pápa hálaadó misét pontifikái, ezen ami­sén részt vesznek az összes nem­zetek akkorra odaérkező zarándokai. Ugyan ebben az időben a Lateráni bazi i kában, a Mária Maggioréban és a Szent Pál bazilikában is ünnepé­lyes hálaadó Istentisztelet lesz, ame­lyet a pápa által kinevezett bíboro­sok pontifikáinak, akik egyszersmint meg vannak bízva azzal is, hogy ebben a három bazilikában az 1924 december 24-én kinyitott Szeníkaput bezárják. Az Országos Katolikus Szö­vetség római központi bizottsága úgy a Vatikánban, mint a római Comitato Centralenál megjelent és bejelentette, hogy Magyarországról dec. 16-án in­dul el a Szentkapuk fényes bezárá­sán részt venni óhajtó VII. Országos Magyar Nemzeti Zarándoklás. Ügy a vatikáni rendezőbizotís3g, valamint a római Comitato Centrale tudomá­sul vette ezt a bejelentést és a beje­lentés alapján már most biztosította a magyar zarándoklás részére a meg­felelő helyeket. Mivel azonban eze­ken az ünnepségeken csak zárt szám­aránnyal vehet részt minden nemzet, igy Magyarország is, éppen ezért fel­hívja az Országos Katolikus Szövet­ség az ország összes katolikusait, hogy a december 16-án Budapestről kiinduló befejező szentévi zarándok- láson minél nagyobb számban jelen­jenek meg és hogy a jelentkezéseket feltétlenül december 1-ig eszközöljék, mivel Rómában erre az időre kell az Országos Katolikus Szövetségnek a végleges számot bejelenteni. Ennek a zarándoklásnak, amelyik megláto­gatja Rómán kívül Bolognát, Firen­zét, Nápolyt, Kapri szigetét, Páduát és Velencét, részvételi dijai I. osztály 7,000 000 K, II. osztály 5,000.000 K, III. osztály 3,700.000 korona. A za- rándoklással kapcsolatos és a római ünnepségekre vonatkozó összes fel­világosítást minden zarándoknak az Országos Katolikus Szövetség (Buda­pest, IV. Ferenciek-tere 7. III. lépcső I. emelet 8.) a legnagyobb készség­gel ad.

Next

/
Thumbnails
Contents