Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-20 / 263. szám

85. évfolyam, 263, szám &agykenfösa, 1925 november 20, péntek ár« 1890 karó«« rr*frnimi^yrriinmni ír nr«rimw mnrn rw w, 1« >11 Sssrkmtfiség és Hsdóhív-tteí Fő-wt § Jaiaräubsrj-Tß'cfon 78, nyomda Ü7. siáa POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kent pelei! Béla megnyomorított és megkínzott véreinktől. És a templomi ájtatos magába szállás után, a Te Deumot in- tonáló orgona hangja után, a templomokból kijövő közönség arcát az Isten szabad ege alatt a lelkes elszántság és tettre kész­ség szil íja meg s önkéntelenül tör ki minden ajkon a véres idők által megszentelt és hit­vallást jelentő ősi kiáltás: „Éljen a király!“ A^miniszterelnSk a hadi­„Csak az orosz búzának keil megjelennie — hogy be­következzék a mezőgazdasági válság“ -- Lovász János határozati javaslata — Rainps^scht a legitimizmus eSSen Republikánus beszéd a nemzetgyűlésen — „A kenyér­kérdés előbhrevaié, ment á közjog* próblésnák-“ &z egységes kormányzópárt értekezlete — Magyarorszá­gon nem sürgős az államforma megváltoztatása 0|T A legsötétebb égbolt alatt, égzengő és mindent elsöprő zi­vatar között hagyta el az orszá­got, mint egészen fiatal, hat éves gyermek . . . Elhagyta és megindult a bujdosás, a keser­ves számkivetés göröngyös ut­ján, mint egy összeomlott, el­árult és meggyalázott nemzet trónjának örököse . , . Megin­dult azon az utón, amelyet előtte ennek a sokat szenvedett nép­nek annyi vezére, annyi hőse és annyi vértanúja már megjárt. Ilyen lett a Madeira szigeti Founchal is. • Lequeitio azortban már nem ez a végső állomás! Mindannyian érezzük és meg­győződéssel hisszük, — hogy Lequeitio idők múlásával nem azt a fájdalmas szerepet fogja betölteni történelmünkben, amit Rodostó, Turin vagy Founchal, mert Lequeitio fogja széttépni a trianoni papirrongyot — és Lequeitio lesz a magyar feltá­madásnak, a magyar életnek és az integer Magyarország vissza­állításának kiinduló pontja! Amint a tatárdulás után a kül­földi bujdosásából visszajött IV. Béla királyunk puszta megjele­nésével lelket öntött a megkin- zott és tönkre tett magyarságba és talpraállította mindazokat, kik az ő visszaérkezését várták, úgy kell elérkeznie az uj magyar életnek akkor, amikor a mi ki­rályunk hosszú bujdosás után ismét hazai földre lép. Ennek az útnak irányát és célját annak idején a magyar integritásért vér­tanúhalált halt koronás Édes Atyja jelölte meg részére. Az a koronázási királyi eskü, melyet Édes Atyja azon az emlékezetes decemberi napon a budavári Szent Háromság szobor és Isten szabad ege alatt Magyarország területi épségének megvédelme- zéséretett, elsősorban őt kötelezi. A keresztény templomok ha­rangjai a mai napon messzire hallhatóan hirdetik száműzetés­ben élő fiatal királyunk tizen­harmadik születési ünnepét. Ide­gen földön, messze a megkín­zott hazától, messze hű alatt­valóitól ünnepli meg tizenhar­madik születési napját II. Ottó Budapest, november 19 Scitovszky Béla a nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 árakor nyi­totta meg. A költségvetés folytatólagos tár­gyalásának első szónoka Lovász Já­nos kisgazda volt, aki nem tartja helyesnek a hatórás erőltetett beszé­deket. Minden kép/iselőntk joga van bírálni a javaslatot, de ez a bírálat legyen igazságos és tárgyilagos. Ha­tározati javaslatot akar benyújtani a falu érdekében. Egy évvel azelőtt már megmondotta, hogy hamarosan nagy áresés fog bekövetkezni a föld és termény árában. Az elszakított területek mint fogyasztók elestek és csak az orosz búzának kell megje­lennie, hogy bekövetkezzék a mező- gazdasági válság. A gazdák 70% a küzd a válsággal és nem tud magán segíteni. Ezért határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a kormányt, hogy gondoskodjék a termények meg­felelő értékesítéséről szövetkezet fel­állításával. Ha nem akarja a kormáy, hogy a szanálás összeomoljon, csi­nálja meg azt, amit kérünk. Ha a képviselők kimennének a faluba, meggyőződnének arról, hogy a kisgazda nem tudja kifizetni adóját. Azt mondják — folytatja, hogy a kisgazdák a legsötétebb reakció a nemzetgyűlésen. Ezt tagadom. Kifo­gásolják a kormányzóság költségeit és az autókat. Ezt helytelenítem. — Sokan járnak volt miniszterek és grófok velem együtt villamoson. Nem lehet azonban azt követelni, hogy Magyarország kormányzója akárkivel együtt utazzék a villamoson. Kifogásolják az alabárdosolcar is. Pedig az alabárdos a kormányzó aj­tajában nem a hiúságot jelenti, ha­nem a magyar nemzet tiszteletét és megbecsülését. Ha a külföldiek látják az alabárdost ott állani, az csak tisz­tességet jelent. Rainprecht Antal a következő szó­nok, aki nincsen sehogyan sem meg­elégedve a kormány külpolitikájával és a belpolitikáját is rosznak tartja. A legnagyobb abszurdumnak mondja azt, hogy a királyság védelméről szóló törvény még mindig érvényben van. (!) A kormánynak nem szabad a közön­séggel szemben tagadó álláspontra helyezkednie. — Ha törvényes intéz­kedéssel, a nép megkérdezésével en­gednék kialaku’ni a köztársasági esz­méket, akkor a svájci mintára alakulna ki. Rainprecht ezután a legitimizmust kezdi ki. Azt mondja, régebben én sem voltam republikánus. IV. Károly királynak esküt tettem, főispánja vol­tam. A történeti fej'ődés magával hozza a köztársaságot. Fejteged a köztársasági államforma „előnyeit.“ Csík József a kenyérkérdést égetőbb problémának tartja, mint a közjogi problémák fejtegetését. Magyaror­szágra nem sürgős az államforma megváltoztatása. Tiltakozik a szer­vezkedési szabadsági-jogok eHiprása miatt. Lábián Béla szóvá teszi, hogy ér­tesülése szerint a pénzügyminiszter bizalmas értesítést küldött szét a pénzügyigazgatóságokhoz, akiket sze­mélyesen tesz felelőssé abban, hogy az adók pontosan behajtassanak. A pénzügyigazgatók viszont végrehajtó közegeiket személyi és vagyoni fele­lősség mellett kötelezték az adók kíméletlen behajtására. Létay Ernő azt hangoztatja, hogy a magyar kérdést európai problémává kell tenni. Elnök napirendi indítványt tesz, hogy a nemzetgyűlés holnap délelőtt 10 órakor folytassa a költségvetés tárgyalását. líöüsgtásS ára; Egy öói* SO.GöS karaa* Häresi bé?s~. --------S0.ÖÖ0 kórsa? Ec khardt Tibor személyes kérdés­ben szólal fel és polemizál Huszár Károllyal, aki a letenyei választásból kifolyólag azt álii'oha róla, mintha ő azt a kijelentést tette volna, hogy Kiss Menyhért még a proletárdikta­túra kikiáltását is beígérte — nem felel meg a valóságnak. Az ülés 6 órakor ért véget. Az egységespárt értekezlete Budapestről jelentik éjjel telefo­non: Az egységes kormányzópárt ma este Almássy László elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen je­len volt a kormány legtöbb tagja, élén Bethlen István gróf miniszterelnökkel. A párt elhatározta, hogy hat tagot küld ki az ellenzéknek Petőfi Sán­dor, Kossuth Lajos és a 48 as vér­tanuk emlékének törvénybeiktatása kapcsán tartandó ellenzéki pártérte­kezletre. Felhatalmazást kér arra, hogy a törvényjavaslatot az indítványozó el­lenzéki pártokkal együtt szövegezzék meg. Több^ felszólalás után F. Szabó jelentest" i .,i a ne it viselői tárgyalá­sokról. Pintér László a magántiszt­viselők nyugdíjügyét teszi szóvá. Búd pénzügyminiszter ezibán a támadá­sokra reflektál, melyek a tisztviselői státusrendezés kapcsán őt érték és kijelenti, hogy a magyar költségvetés nem bir ki más fizetésrendezést. Szól a magántisztviselők nyugdijvalorizá- ció járói. Walko miniszter uíal arra, hogy az 1924/25. évi zárszámadás 7 millió felesleget mutatott, de ezzel szemben bizonyos inveszliciós munkálatok merültek fel, amelyeknek összege 16 milliót tesznek ki. Ilyen körülmények között nem lehet nyugdíjemelésre gondolni. Mind amellett a párt ko­molyan fog foglalkozni a kérdéssel. Marschall a hadikölcsönkötvények valorizációját feszi szóvá. Bethlen miniszterelnök nem járul­hat hozzá olyan javaslathoz, amely a jövő szempontjából bizonyos Ígé­reteket tartalmaz a hadikölcsön va­lorizálása tekintetében. Valószínűleg csak más kormányzat idejében ke­rülhet ez csak napirendre. Alig hiszi, hogy olyan helyzetbe kerülnénk egy­hamar, hogy a hadiköicsönt valori­zálni lehessen. Ilyen ígéretet nem tehet. A nemzetnek más érdekei van­nak. Óva int attól, hogy a törvény­javaslat ilyen Ígéreteket tartalmazna. Azonban ez nem mondja azt, hogy olyan szakaszt tartalmazzon, amely- örök időre kizárja a valorizációt. Semmi akadálya sincs annak, hogy egy későbbi időpontban a valorizáció meg ne történjék — de ma lehetetllen. A páríérlekezleí éjjel, lapunk zár­takor még tart. A honvédség uj főparancsnoka. Horthy Miklós őfőméitósága Jánky Kocsárd lovassági tábornokot a hon­védség főparancsnokává nevezte ki. A kinevezés a katonai hivatalos lap mai számában fog megjelenni. TÓ királyunk, de bármilyen messze is van tőlünk, lélekben itt van közöttünk; mi látjuk az ő fiatal biztató királyi arcát és ő is lát­hatja a hivők seregének temp­lomokba való zarándoklását és hallhatja a magyaroknak buzgó fohászkodását. Ezek a fohászok nemcsak a csonka haza minden helyéről, de talán még erőtelje­sebben szállnak felé az elrab­lóit területekről, ott szenvedő,

Next

/
Thumbnails
Contents