Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-17 / 260. szám

*5. évfolyam, 260. szám Magyfmnizsa, 1925 november 17, kedd Ä^« I8S® fee»8*&Bg« „SZOCIÁLISTA jobbágyrendszer“ A költségvetési vita egyhan­gúságát pezsgésbe hozta az a beszéd, mely kiméletien leleple­zést tartalmazott a szociáldemo­kratáknak arról a munkadiktatu- rájáról, amely a szakszervezetek­ben folyik. Az adatok’ egész halmazával bizonyította a nem­zetgyűlés előtt, hogy az a poli­tikai csoport, amelyik kifelé lát­szólag állandóan a népjogokérí, közszabadságokért, egyenlősé­gért, testvériségért és szabadsá­gért küzd, a saját kebelén belül hogyan él vissza ezekkel a hang­zatos jelszavakkal. A magyar munkástársadalom ma már ott áll, hogy a kor­mányhatalom segítségét kéri a féktelen szociáldemokrata terror ellen. Középkori jobbágyrend­munkasosztáíytf ameiy' mozdul fii sem tud, mert egyetlen meg- szisszenése kenyerébe kerülhet­ne. Pedig vezéreik nyilt színen teli torokkal vádolják a kor­mányt s a sajtót a közszabad­ságok elnyomásával. Ezzel szem­ben pedig az igazság az, hogy ők saját munkástestvéreiket igáz- zák le legfékezhetetlenebbül. Szomorú valóság, hogy Ma­gyarországon ma csak az a mun, kás részesülhet a munka jogá­ban, aki bárgyú türelemmel vi­seli a szociáldemokrata szakszer­vezetek terrorját, mert próbálná­nak csak ellene felszólalni, a munkaalkalom elvesztésével fizet­ne s nyomában koplalás s talán az éhenhalás következnék. Valóban már nem lehet szó nélkül hagyni a munkásosztály leigázását, mert a szociáldemo­krata szakszervezetek olyan nyíl­tan sikkasztják el a legelemibb népjogokat, hogy az ellen nem­csak felszólalni, de talán csele­kedni is kell. Mi sem természetesebb, hogy a parlamenti felszólalás műfel­háborodást váltott ki a szociál­demokratapárt részéről s ahe lyett, hogy cáfolni próbálták volna a leleplező kijelentéseket, modortalan, goromba kijelenté­sekkel s a közbekiabálások özö­nével igyekeztek elnémítani messze kiáltó vádakat. A tapasztalat azonban bizo­nyitja, hogy az egész világon haldoklanak a marxi tanok. Egyik helyen ráeszméltek tévedéseire, más helyen pedig a végletekig hajtva jöttek rá arra, hogy hosz- szu utón bár, de vissza kell tán coin iok azokra az alapokra amikor a társadalmat nem osz­tályérdekek szempontjából rub- rikázzák. Sajnos, a magyar munkásság nehezen tud szabadulni a szo­ciáldemokratapárt polipkarjaiból, mert a vezetők saját érdekeik szempontjából nagyszerűen szer­vezték meg munkás jobbágyai­kat. De végre is meg kell hal­jatok a felgyülemlett panaszo­kat, amelyek eddig csak titok­ban és rettegve hangzottak el a munkástömegek ajkáról, de hullámuk eljutott már a nem- zefgyülés elé is s remélhetőleg meghallgatásra is tilál. A magyar polgári társadalom a legnagyobb szeretettel ölelné magához bármikor a dolgozó munkás társadalmat, ha az meg­szabadulva helytelen utakon ka­landozó vezéreitől, magyar nem­zeti alapra helyezkedve vallaná a polgársággal együtt, hogy ez a magyar haza közös bölcsője mindkettőjüknek, amelyért dol­goznia és élnie kell. A rögjtönliélő bíróság Rákosiéit bűnügyéi rendes A vádlottak polémiája az elnökkel — Rákosi íz ufiflau sző jogán nem önmagát védte, de a kommunizmust dicsőítette — A kommunista vezérek megmenekültek a halálbüntetéstől Budapest, november 16 A rögtönitélö bíróság Rákosiék bűnügyében vasárnap folytatta tár­gyalását. A kir. ügyészség semmiféle bizonyítási eljárást nem indítványo­zót, tanukra nem hivatkozott, úgy, hogy a törvényszék a bizonyítás ke­retében cs'k három törvényszéki orvosszakértőt hallgatott meg. Az orvosszakér'ői vélemény úgy szól, hogy a vádlottak közül egyik­nél sem tapasztaltak olyan jelensé­geket, amelyből öntudaílanságra vagy elmebetegségre lehetne következtetni. Mind az öt vádlott teljesen beszá- mi ható volt a cselekmény elkövetése idején. Langer elnök az orvosszakértők kihallgatása után jelentette, hogy a rendelkezésre álló bizonyítási anyag­gal a bíróság végzett. Miskolczy kir. ügyész kijelenti erre, hogy a vádhatóságnak nincs szük­sége további bizonyításra. Az elnök erre a bizonyítási eljá­rást befejezettnek nyilvánítja. Miskolczy ügyész megkezdte vád­beszédét, amelyben minden egyes vádlottnak személyével és múltjával foglalkozik. A bíróság bizonyára tudni fogja, milyen büntetést érdemelnek azok, akik már elvi felfogásuknál fogva is minden polgárra halált kiál­tanak, mondja. Felháborító volt, hogy valamennyi vádlott a kir. ügyész vádbeszéde alatt fölényeskedő mosollyal és sokszor le­kicsinylő gesztussal kisérte az ügyész egyes kijelentéseit, kinek teljes vád­beszédét mind az öt vádlott felje­gyezte magának. Egyiken sem lát­szott meg, hogy a vád súlyos kité­telei mélyebb hatást váltott volna ki belőlük. Lengyel Zoltán dr. védőbeszédé­ben kifejti, hogy az állami és társa­dalmi törvényes rend fölforgatására irányuló bűncselekményről lehet csak beszélni, de erre nincs rögtönbirás- kodás, úgy, hogy ez az ügy nem statáriálís birőság, hanem a rendes büntetőbíróság elé tartozik. Gregus Andor dr. Weinberger vé­dője kifejti, hogy a vádlottak szer­vezkedése semmikép sem minősit- j hető lázadásnak. j Nagy Mihály dr. Őri Károly vé- | dója utal arra, milyen üldöztetések- j nek voltak azok kitéve, akik a szo­cialista párt paktumát a kormánnyal lelepleznék. Felmentő ítélet kér. Domokos Andor dr., Gőgös Ignác védője kéri a bíróságot, hogy szállítsa le hatáskörét és tegye át az egész ügyet a rendes bírósághoz. Győri Ákos dr., Hámán Kató védője fel­mentő ítéletet kér. Miután a kir. ügyész a replika jo­gával nem él, az utolsó szó jogán a vádlottak beszélnek, mielőtt a bíró­ság visszavonul. Rákosi azonban visszaél ezzel a jogával is, mert izgalmas párbeszédet folytai az elnökkel és a kommuniz­must dicsőíti, ahelyett, hogy védené magát. Langer elnök legmesszebb­menő türelme mellett végül is kény­telen leültetni a halál árnyékában is pökhendi Rákosit. Weinberger is polemizál az elnök­kel. Valamennyi vádlottra átmegy ez a kötekedni akarás és kommunista hetvenkedés. Őri, Gőgös és Hámán is ezt a tenort használja. Langer elnök ezu’án közölte, hogy a bú óság hétfőn reggel hirdeti ki fatározatát. Hétfőn délelőtt fél 11 órakor élet- veszélyes tolongás uralkodott a tár­gyalási teremben, amikor a biiókág bevonult és kihirdette határoza'át, a mely szerint a budapesti kir. törvény­széken működő rögtönitélö bíróság az igazságügymi­niszter 9550 -1915. sz..ren­delet 3. pontjának 1. § ára való hivatkozással agy dön­tött, hogy a jelen bünper- ben a rögtönitélö bírásko­dásnak helye nincs Ennek alapján a bűnügyei át­utalja a rendes bírósághoz. A rögtöni élő biróság határozata után a vádlottakat a fogházőrök vissza­kérték a fogházba. Rákosiék bűnügyét egyesíteni fog­uk a rnée töb’ i 42 vádlott bűnögvé­dés miatt megindu l. A porosz fajvédők Becsben szervez­kednek Megalakult a Ludendorf-féle né­met becsületrend osztrák osztálya Bécs, november 19 Közvetlenül az összeomlás után, pontosan 1918. decemberében, Lu- dendorff generális, Eitel Frigyes po­rosz nagyherceg (II Vi!mos excsá- szár fia) és Heeringen kapitány ve­zetése alatt Berlinben megalakult az úgynevezett Deutsche Ehrenlegion. Ennek a német becsületrendnek im­már 800,000 tagja van a német bi­rodalom területén; a tagok a leg­szigorúbb katonai fegyelem alatt ál­lanak ; havonta kötelesek a rend hadgyakorlatain résztvenni és ami a legfigyelemreméltóbb, a rend tisztjei résztvehetnek a német hadsereg gya­korlatain is. Röviddel ezelőtt ez a Ludendorff- féle porosz monarchista és fajvédő szervezet megalakította osztrák cso­portját is. Az ausztriai fiók élén Nehmammer Henrik volt alezredes áll, akinek sikerült eddig mintegy 5000 tagot toboroznia. A bécsi rend­őrség megengedte, hogy a szervezet tagjai saját egyenruhájukat viseljék és olykor zárt csoportokban felvo­nuljanak. Felsőausztria számára a rend székhelye Linzben van és Palme ezredes vezeti. Kísérletek történtek a Magyarországtól Burgenlandban való szervezkedéssel is és ennek élén Fischer von der See alezredes áll. A Deutsche Ehrenlegion ausztriai osztálya természetesen élénk össze­köttetést tart fenn a kampóskeresz-

Next

/
Thumbnails
Contents