Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-05 / 250. szám
1925 November 5. «aum mm,nm 9 részvételből. A pártok vezetői további kifejezést adtak abbeli nézetüknek, hogy a birodalmi gyűlésnek novemberben való összehívása csak akkor lehetséges, ha a locarnoi műre és hatásaira vonatkozóan részletes tényállás terjeszihető a törvényhozó testületek elé. Szász Dezső bankigazgató mohamedán lett. A Magyar-Német Bank megszökött volt vezérigazgatója, Szász Dezső Konstantinápolyban letelepedett és ott bankot nyitott. A magyar hatóságok megindították ellene a kiadatási eljárást, de a török hatóságok azt a szenzációs átiratot küldték, hogy Szász Dezső felvette a török állampolgárságot és áttért a mohamedán vallásra. így tehát a konstantinápolyi hatóságok nem hajlandók kiadni a sikkasztással gyanúsított bankvezért. „Csehszlovákia“ Egy svájci egyetemi tanár Közép- európa jövőjéről Becs, november 4 Hassinger Hugó dr. a baseli egyetem nagytekintélyű tanára „Csehszlovákia“ címen uj könyvet irt, amely most jelent meg a bécsi Rikola-Verlag kiadásában. A kiváló tudós legújabb munkájában Csehszlovákia etnográfia, geológiai és gazdasági viszonyait tárgyalja és evvel kapcsolatban foglalkozik Középeurópa jövőjével. Igen érdekes, miként látja egy svájci tudós a dunai államok jövőjét napjainkban, amikor egymást kergetik a különböző konföderációs tervek és amikor az egyes monarchista frakciók ismét uj próba-léggömböket bocsátanak fel. Hassinger professzor a gazdasági nehézségeken kívül a kisebbségi kérdésttartja Középeurópa legsúlyosabb problémájának Szerinte négyféle megoldás lehetséges, a páncseh, a pángermán, a pán- osztrák és a középeurópai. A páncseh megoldás az erőszak érvényesülését jelentené és ezért a szerző a békés fejlődés érdekében visszautasítja és kizártnak tartja. A pángermán megoldás viszont a különböző nemzeti államok szuverenitását veszélyeztetné, tehát szintén uj viszályok magvát jelentené és ezért elvetendő. A pánosztrák megoldás megismétlődése abban a formában, hogy Bécs központtal uj monarchia alakul, mindinkább valószínűtlenné válik. Geográfiáig, gazdaságilag és történelmileg ezt a megoldást tartja Hassinger a legmegfelelőbbnek, azonban néprajzi szempontból kivihetetlen, már pedig napjainkban a nemzeti szempontok dominálnak. így tehát pusztán a negyedik megoldás, a középeurópai, marad hátra. Szuverén nemzeti államok szövetsége zárt autonóm kisebbségi nyelvterületekkel a dunai gazdasági egység helyreállításának legcélszerűbb módja. Az uj államszövetség központját Hassinger ismét Bécsbe helyezné és azt javasolja, hogy a dunai államok szövetsége szoros gazdasági és szövetségi viszonyt létesítsen Németországgal. Ez a szövetség ugyanis biztosítaná a békét a Középeurópai szláv és germán népei között. Hassinger könyve diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett és ezért érdemes néhány szóban a szerző személyével is foglalkozni. Hassinger nem svájci születésű, hanem Bécsből származik és azelőtt a bécsi tudományegyetemen működött magántanárként. Szoros viszony fűzi az osztrák keres2tényszocialistákhoz és egyike Seipel exkancellár barátainak. A nagykanizsai földreform bírálata a város közgyűlésén A Kazsnczy-nicai hercegi gazdaság és major bérbevétele és kishaszonbéríetck latjára való értékesítése A képviselőtestület elfogadta az uj városi virilista névjegyzéket Nagykanizsa, november 4 Délután 4 órakor nyitotta meg Sabján Gyula dr. polgármester az uj képviselőtestület első érdemleges, rendkívüli közgyűlését. A padsorukban 72 városatya foglalt helyet. Katonaréti utcanevek Králky Istvány dr. főjegyző ismertette herceg Batthyány-Strattmann László dr. levelét, melyben örömét és köszönetét fejezi ki afelett, hogy a katonaréti leendő uj városrész két utcáját a képviselőtestület régebbi határozata értelmében a hercegi család tagjainak nevéről nevezték el. A virilista névjegyzék Prack István dr. tanácsnok felolvasta a legtöbb adót fizetőknek az augusztus 28-án kiküldött bizottság által helyesbített névjegyzékét, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A práteri gazdaság bérlete Az augusztus 28-iki közgyűlés felhatalmazása értelmében a városi tanács ajánlatot tett a hercegi uradalomnak, mely szerint a város közönsége bérbe óhajtja venni a práteri gazdaságot aKazinczy-utcai majorral együtt. A város a gazdaságot alhaszonbér- letbe óhajtja adni kisgazdáknak, azoknak a részeknek a kivételével, melyekre a városnak városrendezési I szempontokból szüksége van. A her- j cégi uradalom az ajánlatot nem fo- \ gadta el, hanem a haszonbérletet | Novák János és nejének adta. A haszonbérbeadáshoz a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának hozzájárulása szükséges, melyek határozathozatal előtt meghallgatják az érdekelt község képviselőtestületét. A város a válasz kézhezvétele után összehívta az erdő-legelő bizottságát. amely javaslatában kimondja, hogy a bélbeadott területre a városnak földbirtokpoliíikai célokra szüksége van, miért is a Novák Jánossal kötött bérleti szerződés jóváhagyását nem javasolja, hanem kö- teleztessék az uradalom annak kis- haszonbérleíek utján való értékesítésére. A városi tanács, ha a hercegi uradalommal sikerül megegyezést létrehoznia, a bérleti szerződést átvenni hajlandó. Elhibázott a földreform megoldása Nagykanizsán A tanácsi javaslathoz dr. Tamás János képviselőtestületi tag, a hercegi uradalom jogtanácsosa kér szót. Sabján Gyula dr.: Képviselő ur, mint az uradalom jogi képviselője, érdekelt. Tamás János dr. kijelenti, hogy közvetlenül érdekelve nincs, igy joga van felszólalni. A város nem tett konkrét ajánlatot a hercegi uradalomnak. Ha tett volna, falán elfogadásra is talált volna, (Felkiáltások : Érdekeltség!) Óva inti a képviselő- testületet, hogy a hangzatos jelszavakban bővelkedő földreform ügyébe újból bekapcsolódjék. Ahányszor a város ehhez hozzányúlt, mindig szerencsétlenül történt; a földreform megoldása Nagykanizsán határozottan elhibázott. 1920-bari sürgős házhely-osztás címén a katonaréten kihasítottak az \ uradalomból 17 holdat, ahol számba- í vehető építkezés azóta nem történt. Ugyanekkor Nagykanizsa belterületén is van 107 beépítésre váró üres telek az utcák vonalába beékelve. Ezt a területet az Isten is sportpályának szánta. Leit belőle 64 telek, áll ma azokon 11 sárviskó. A sportpályát pedig a legjobb termőföldből a poros récsei országút mellett hasították ki. 1923-ban még 105 uj házhelyet parcelláztak a Viktória téglagyár felé. Ez is több mint 20 hold prima termőföld. Itt 6—7 ház épült. A bajosai határban vizáüásos réteket adtak a kisgazdáknak rét gyanánt, miért örökös a deputációzás. (Felkiáltások: Nem tartozik ide!) A Principális és Vágóhid-árok közti jó minőségű területet nem földműveseknek adták, hanem 80 holdat 400 négyszögöles parcellákra bontva kiosztották kerti művelésre a városi tisztviselőknek, rendőröknek stb. — Kertészetet akartak csinálni szövetkezeti alapon, holott van nekünk elég kerti termelésünk Kiskanizsán. Ezeken kívül 15 hold legelőt is igényelt a város az uradalomtól. A csorda most naponta kétszer jár végig a város legforgalmasabb utcáin, igy a Kazinczy-utcán, hol sokszor a legnagyobb forgalmat akadályozza. Sabján Gyula dr. figyelmezteti Tamás János dr-t, hogy mindez a tárggyal összefüggésben nincs, maradjon a tárgynál, mert kénytelen lesz tőle megvonni a szót. Tamás János dr.: Mindezek szolgáljanak indokul arra, hogy a képviselőtestület most ne avatkozzék újból ebbe az ügybe. A szóban forgó gazdaságnak különben is o van részei vannak, melyekkel a város nem fog tudni mit kezdeni., A major 27 épületből áll, 250 állatnak istálló, 25—30 cseléd lakás, 30—40 vagon szénának lábas pajták stb. Ezeket is parcellázza a város az alhaszon- bérleíbe vevő kisgazdáknak ? Ki fogja megfizetni ezek bérét, fenntartáoát, tatarozását ? Üzérkedik a város a legelővel Elég földet kaptak már a föld- igénylők, hiszen már azok is kezdik otthagyogatni, akik kaptak. A város csak ráfizetne erre az üzletre. Az uradalmat, melynek 1000 holdjából 500 holdat már megváltottak, nem kell tovább háborgalni. A 150 hold legelő után a város 75 mázsa gabonát fizet, mig a kisemberek, kik 350 állatjukat ott legeltetik, egy-egy állat után fizetnek egy métermázsát. Üzérkedik a város a legelővel. Indítványozza, hogy a képviselő- testület vegye tudomásul az uradalom elutasító válaszát és térjen az ügy felett napirendre. Sabján Gyula dr.: A képviselő ur mindezeket a tárgyalások alkalmával az OFB. előtt is eímondoita, mégsem vették figyelembe. Visszautasltja az üzérkedésről szóló kijelentést. A városnak a béren kívül egyéb kiadásai is vannak a legelőre. A földreform megtörtént, azt rektifikálni nem lehet. Vannak kisgazdák, kik semmit sem kaptak. A rászorulók közt még az egész uradalomnál nagyobb terület parcellázása is kevés lenne. A kérdés az: van-e szüksége a kisgazdáknak a práteri gazdaságból alakítandó kishaszonbérletekre, — átvenné-e a bérleteket és fel tudnák-e használdi azokat gyümölcsözően. (Élénk igenlés a kiskanizsai oldalon.) A város gondoskodik az épületek hasznosításáról is. A kis- haszonbérletek jobb módba hoznák á gazdákat, mivel a kereskedő és iparos osztály is csak nyerne. (Helyeslés.) Városrendezési tervek Prack István dr. tanácsnok a konkrét ajánlat benyújtásának bizonyítására felolvassa az ajánlatot. Ennek indokolásában foglaltatik egyebek közt, hogy a Kazinczy-utcai major és gazdaság területére városrendezési szempontokból is szükség van. A Kazincy-utca kiépítése. a Kisfaludy- és a Szemere-utcák meghosz- szabbitása, a letenyei vicinális vasút állomása, az elemi gazdasági népiskola, a városi csatornázás derítő telepe stb. is szükségessé teszik a területnek előbb-utóbb megszerzését. Ha a város a gazdaság bérlője, úgy kisajátításkor csak a tulajdonossal fog kelleni egyezkedni. Anek György kiskanizsai városatya a kisgazdák legteljesebb helyeslése mellett a város javaslatát helyeselte s a kishaszonbérletek kiosztásának előnyeit fejtegette. Végül is a közgyűlés 3 szavazattal szemben a városi tanács javaslatát fogadta el. A kiskanizsai posta fenntartásához a város újabb 500.000 korona hozzájárulást szavazott meg. Ez a postahivatal ugyanis a szanálás áldozatául esvén, csak költségei megtérítése mellett működhetik. A város ecélból havi 70 aranykoronát már magára vállalt, de akkor is, most is tiltakozásának is kifejezést adott, mert a postaszolgálat ellátása állami feladat. A parlamenti nnizeum Kossuth-ereklyék megszerzését vette tervbe 500 millió koronáért, ehhez a városoktól kért hozzájárulást. Nagyíj kanizsa egy milliót szavazott meg erre a célra. Kisebb ügyek elintézése után a I közgyűlés délután egynegyed 6 óra- H kor véget ért. A Zalai Közlöny karácsonyfája A Szerkesztőség felhívása a nagykanizsai társadalomhoz! Kemény, hideg telet jósolnak az idén a tudósok és ijesztő képét festik az idei télnek. Nem sokat számit az már nekünk, ha egy-kéí fokkal hidegebb lesz a tél a szokásosnál, elég nekünk már csak annyit is tudni, hogy közeleg a tél. Már igy is végigfut a hidegség borzongatása a hátunkon. Mi lesz a télen? Efég nekünk ilyen formában is a kérdés, hogy gondolkozzunk felette. Elég az — hogy semmi biztató feleletet ne kapjunk erre a már sablonos, de annál kétségbeejtöbb kiáltásra. És nekünk igazán van is okunk, hogy feljajduljunk : mi lesz a télen ? Amikor a nyári melegben sem tudtunk ruházkodni, amikor nem tud- tudtuk lehajtani a fejünket nyugalomra, mert nem volt hová, amikor nem tudtunk táplálkozni, mert nem volt miből. Még elgondolni is kétségbeejtő, hogy mi lesz — ha majd beáll a tél ? Mert a télr gondjai nagyok és két- ségbeejtők. És mert az állam irtózatosan szegény, a társadalomnak kell összefognia, hogy — amennyire tőle telik — enyhítse a nyomort, ha már teljesen leküzdeni nem tudjuk.
