Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-05 / 250. szám
HHHHES ill& ■ Ő5. évfolyam, 250. szám ffogyfuuiÍ2S&> í§25 november 5, csütörtök Ura 18Ü0 POLITIKÁI NAPILAP SaatkasxtC^s és JttedöMviaíjtí Pö-at $ tattnubanf almion 18, nyomda 117. saáiR Felelős szerkesztő; Kempelen Béla .Xlfiüftatfoli 4ta; Mgj hóig Ä0.CCÖ kutoa* Hííöía bár«.~ .1... „ őű.Cüü küíoas I ANALFABÉTÁK (S) Sok sző esett már Magyarország kulturfölényéről, kell tehát, hogy egyszer ennek a kultúrának hátrányairól is beszéljünk. Nem elég ugyanis feltenni a koronát valaminek a fejére, ami még nincs felöltöztetve, mert nemhogy nem comme il-faut, de egyenesen komikus lesz a megjelenése. Ez az éles példa pedig azoknak szól, akik dörgedelmes taktussal verik állandóan a nagydobot arról a bizonyos „kulturfölényről'*, hogy ezzel együtt saját magúkat állíthassák oda a közvélemény és a külföld érdeklődésének gócpontjába. Valahányszor szó esik a kulturfölényről, a sorok között mindnyájan érezzük, hogy ennek a fölénynek érdekében még nagyon sok elkövetni valónk van és ezt leginkább azoknak kellene megérezniök, kik ezt a kultur- fölényt állandóan kifelé hangoztatják. — Előfordulhat ugyanis, hogy a komoly érdeklődő, aki a kérdést meg akarja vizsgálni, a száraz statisztikai adatoknál olyan megdöbbentő ellentéteket fog meglátni, melyekből nem épen kedvező eredményt vonhat le rólunk és kulturális helyzetünkről. Hivatalosan megállapítást nyert, hogy az alig nyolcmilliónyi magyarság között egymillió analfabéta él, tehát az egész népesség nyolcadrésze. Ennél szomorúbb és siralmasabb megállapítás nem igen érhette a kulturált Magyarországot és nem lehet józanul gondolkodó és hazáját szerető magyar, ki ennek a siralmas helyzetnek tarthatatlanságát be nem látná. Az analfabéták száma egymillió, ami olyan horribilisán magas arányszám, melynél megdöbbenve és csodálkozva kell megállanunk s szinte önkéntelenül megkérdezzük: hogyan lehetséges ez? Franciaországban 300 ezerre emelkedett az analfabéták száma és ezt a nagy számot a franciák szégyenkezve dugdosták, takargatták a külföld elől. — Pedig Franciaországban 40 millió ember él és a francia kultúrát mégis csak ismerik valahogy az egész világon. Az összehasonlítást nem is merjük megtenni, hisz annyira elszomorító már maga a megállapítás, hogy sem kedvünk, sem erőnk nincs hozzá. De ha valahol föl lehetne szólalni, ha volna egy fórum, mely megértené ennek a 'kérdésnek horderejét s ha érdemében lehetne tárgyalni ezt az égetően fontos kulturális problémát, akkor megkérdeznénk az illetékesektől, hogy hogyan volt ez lehetséges? Hogyan csinálták meg ebben a kis országban, hogy ennyi ember maradi tudatlanul, hogyan és milyen eszközökkel vonták meg ettől az egymillió embertől az írás és olvasás tudományát, vagy ha az illetők hibájából történt, hogyan volt lehetséges, hogy egymillió magyar színét sem láthatta az iskolának? Milyen iskolapolitikát csinálnak a kultuszminisztériumban és mi is az tulajdonképen, amit a magyar kultúra fejlesztése érdekében ezen a leghivatottabb helyen elkövettek ? Ki fog ezekre a kérdésekre felelni? Lehet-e egyáltalán felelni i yen nagy horderejű kérdésre, mely egyszersmind egymillió ember vádja is azok ellen, akiknek hibájából nekik tudatlanul kelleti maradniok? Nem lehetséges, hogy ilyen nagy horderejű hibáért egyes emberek vállalják a felelősséget, Hibás az egész rendszer. Végig az egész vonalon vétkezett mindenki, aki a szűkös iskolaviszonyokat sohasem tartotta elég fontos kérdésnek és aki előtt a falu népének oktatása mindig csak harmadrangú és mellőzött kérdés tudott maradni Azok, kik állandóan abban a tévhitben éltek, hogy egy főváros kultúrája elfedi a kiváncsi szem elől a vidék fogyatékosságát, olyan bűnt követtek el a kuliura és a nép egyedei ellen, amely bűnre nem lehet semmiféle néven nevezendő bünbocsánat. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a mindig készen álló indokok tömegéből ennek a kér désnek magyarázására is fog telleni, de bárhogy magyarázzák és bárhogy igyekszenek is indokolni ezt a mindig mostohagyerekként kezelt problémát, a vá- ! lasz nem lehet kielégítő. Annak ; az egymillió Magyar Jánosnak, Kiss Péternek, Nagy Istvánnak fájdalmas és szemrehányó hangja Budapest, november 4 A nemzetgyűlés mai ülése gróf Széchenyi István emlékének adózott. Napirenden volt a gróf emlékének megörökítéséiől szóló törvényjavaslat, melyet Rabinek István előadó elfogadásra ajánlott. Bethlen István gróf miniszterelnök kegyeletes szavakban emlékezik meg Széchényi Istvánról. Többek hozzászólása után a Ház a javaslatot általánosságban megszavazta. Részlettárgyalásánál Östör József indítványára címét ekképen változtatták meg. Törvényjavaslat gróf Széchényi István, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról. Többek szóltak még hozzá a javaslathoz, melyet aztán a Ház részleteiben is elfogadott. Pesthy Pál igazságügyminiszter beterjesztette a kamatjavaslatoí, melyet szétosztani fognak a Ház tagjai közöt. A Tudományos Akadémia érdemeinek törvénybeiktatásáról szóló javaslatot Erdélyi Aladár ismertette. Egyszersmindenkorra 3 milliárd segélyt nyújt a nemzet az Akadémiának. Kéüi Anna bírálja az Akadémiát s a?t a halhatatlanok gyülekezete helyett a láthatatlanok gyülekezetének nevezi. A segélyezéstől uj szellemet vár az Akadémiától. Szakács Andor hozzászólása után a vita folytatását holnapra halasztották. Az ülés végén Hegy ni égi Kiss Pál interpellálta meg a pénzügyminisztert, aki kijelenti, hogy az adóztatás azok javára történik, kik fizetnek. Az adózásban könnyítéseket tervez. Nagy Vincének a bírói és ügyészi kar fizetésrendezése kérdésében előterjesztett interpellációjára Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelenti, hogy a státusrendezés kérdésében a háború előtti állapotokat kell visszaállítani. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága beterjesztette a nemzetgyűlés elé az 1925—26. évi állami költségvetésről szóló jelentést. Az ez évi költségvetés már sok tekintetben mutatja eredményét annak a munkának, amelynek célja az állami pénzügyek egészséges alapra való fektetésével az j állami háztartás egyensúlyának biz- 1 tositása. A pénzügyi bizottság ennek ! morajlik feléjük, kik elkerülve egyszer a szülői háztól, sohasem fogják tudni leírni hazaküldendő üzenetükben azt a két szép magyar szót: édesanyám. alapján indokoltnak látja azokat az eltéréseket, amelyeket az 1925—26. évi költségvetés a pénzügyi tervvel mutat és megnyugvással állapítja meg, hogy a költségvetés viszonylag magasabb kiadásai dacára is a szanálási tervben erre az időszakra kilátásba vett ötven millió aranykorona hiánnyal a jelen költségvetés 27.6 millió korona felesleget mutat. E felesleget a kormány a 1925. XXIII. te.-ben foglalt felhatalmazás folytan az állami altul.ma róttak helyzetének javítására fordíthatja. Kéri a bizottság a nemzetgyűlést, hogy a költség- vetési irányzatot általánosságban és részleteiben elfogadni szíveskedjék és egyúttal javasolja a bizottság a sürgősség kimondását. Meghosszabitották az 1923: XXXIX. t.-c. hatályát Dr. Pesthy Pál igazságügy miniszter a nemzetgyűlés mai ülésén törvényjavaslatot nyújtott be, amely a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. t. c. hatályát a törvényhozás további rendelkezéséig meghosszabbítja. A törvényjavaslat intézkedése rámutat arra, hogy az 1923. XXXIX. t.-c. magánjogi címen alapuló pénztartozások késedelmes teljesitése esetében késedelmi kamat helyett kártérítés fizetésére kötelezi az adóst. A letenyei választás A mai választás kimenetele elé érthető érdeklődéssel néz az egész politikai világ. Nagy mérkőzésre van kilátás a múltkori választáson legtöbb szavazatot nyert két képviselő- jeiöit, Fitz Artur dr. és Somogyi Béla dr. között. A harc kimenetele azonban kétségtelen : Fitz Artur győzelme egyre biztosabbra vehető s a fajvédőknek minden erőlködése mellett is néhány száz szavazattöbbséggel fogja legyőzni ellenfelét. Lapunk ezúttal is kiküldte munkatársát Letenyére, hogy a választás eredményeit időnként telefonon közölje velünk, minélfogva abban a helyzetben leszünk, hogy azokat minden órában esetleg rövidebb időközökben is hirtáblánkon olvasóközönségünk tudomására hozhatjuk. Széchenyi Istwára gróf emléke s as Akadémia érdemei a nemzet- gyűlés előtt A pénzügyminiszter Iköirasayitéseket tervez az adózás terén — Az as] állami költségvetési javaslat A Setenyei választás
