Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-31 / 246. szám
■NWEd*»»'* M&gykaßlzsu, 1925 Október 31, szombat inni—ÜMWII MMMM—— ■ i— ———I— &PSI 18110 k&9*®9ia Jpnr P0 LITIK AJ KAPILA P ■wwkMStő^ ás* Madőftüvfitb F^-at 5 htcnuban-Tehiott 73, uyoiads 117. saá^ Felelős szerkesztő: Kempeleti Béla í"löíUtiar^sí Sí#; Így bóra 30.000 korom Haruu hói*.~ ~. ... ^ 90.000 korom Intő szózat a vidéki társadalomhoz Pest vármegye székházában tartotta a Magyar Nemzeti Szövetség közgyűlését, hogy az ország szivéből küldje szét intőszavait, melyeket a főváros rétegeinek ép úgy meg kell szívlelniük, mint a vidék társadalmának. Más intelem szól azoknak a iiterületeknfk, amelyek kívül esnek á legszembetűnőbb bajok és szélsőségeit centrumán és más figyelmeztetéssel kell öntudatra ébreszteni Budapest magyarságát, rájózanitani az erkölcsi és nemzeti kötelességekre, a magyar tradíciókhoz való visszatérésre. A Magyar Nemzeti Szövetség elnöke közgyűlési beszédében fájdalommal állapította meg, hogy a magyar közélet sok jelensége önzést, léhaságot, sülyedést mutat; Tagadhatatlan, hogy ez az igaz és őszinte megállapítás elsősorban Magyarország fővárosának összlakosságára vonatkozik, de igazságosnak kell lennünk abban; hogy viszont az az intelem, mely a vagyonosoknak a nemzet iránt tartozó komolyabb áldozatkészségét tette szóvá, a bőségesebb és tehetősebb vidéki társadalomhoz intézteteít. A gazdasági helyzet nehézségei, a szembeötlő nyomorúság a városok népére nehezedik legkivált- kép S ebnek súlya alatt máris roskadozik az egész középosztály. Ezzel szemben alig mutatkozott és alig jelentkezik a termőföld bőségéből gazdagabb vidéknek hajlandósága arra, hogy áldozzon a magyar tudománynak és kultúrának, ezeknek a jövőnket egyedül biztosító értékeknek fejlesztésére kiadós segítséggel. Megnyugtatják az emberek a maguk lelkiismeretét azzal, ha részt vesznek néhány hazafias, vagy propaganda irányú ünnepségen, de kevésbbé hordják magukban annak a kötelességnek érzetét, amely hathatós megmozdulásra, áldozatkész anyagi támogatásra kellene, hogy serkentse az előkelőket és a gazdagokat. Ha a perifériákon és az ország belsejében a magyar föld nyújtotta bőségből a birtokokból és az olcsó életből megtakarítható erőkkel, illő önzetlenséggel és önként megnyíló szívvel járulna mindenki a nemzeti célok oltárához, akkor joga volna a főváros társadalmával szemben azzal a szigorú bírálattal élni, mely kemény észretériféssel pirítana rá az ország fővárosát jellemző társadalmi és közállapotokra, melyek sajnos, hasonló- képen kevéssé tükröztedk vissza egy csonka ország tisztes gyászát és erkölcsi megújhodása érdekében elvárható komoly kötelességtudást. A Magyar Nemzeti Szövetség, j érzékenyen tapint rá a magyar J társadalom nagy hibájára, ami- j dóri .kimondja, hogy meg kell tanulnunk, miképen kell és illik élni nemzeti pusztulásunk idején. , Ha a magyar nép a sors reá I srudiiotta nyomorúságot és nélkülözést méltósággal és becsülettel tudja viselni, a nemzetek részéről megbecsülést, részvétet és segítséget fog szerezni magának. Ha a vidékben a közszeretet, nemzeti áldozatkészség, a hazafiasság ápolása nemcsak fel- lobban, hanem állhatatosan égni fog, akkor majd a léhák, önzők és szórakozók lelkiismerete is visszaretten a társadalmi színvonal süjyeszíésének szörnyű felelősségétől. Akkor majd az ország fővárosa gondolkodásban, erényben és magyar akaratban összeforrvá n vidék tradicionáli- sabb, tisztultabb légkörével,, együttes Összefogásban meg fogja teremni a haladás és fejlődés gyümölcsét és beie'őzi a kormányzat súlyos gondját viselő politikai vezéreknek közállapotaink gyógyiíasára irányuló ne fií'z tebuííkáját. N ^ A n ffii ír otr. ^ ^ m i*-., a rft » A a Budapest, október 30 A nemzetgyűlés mai ülésén Scitov- szky elnök bejelentette, hogy az Akadémia meghívta jubileumi ünnepére a nemzetgyűlési. Az elnök indítványára a Ház elhatározza, hogy küldöttség utján üdvözlő iratot nyújt át az Akadémiának. Ezután választás utján betöltik a bizottságokban megüresedett helyeket. Következik a halászati törvény- javaslat tárgyalása. A Ház a törvényjavaslatot megszavazza. Következik a burgonya-rák és a co’orado- bogár elleni védekezésről szóló törvényjavaslat. A Ház a törvényjavaslatot megszavazza. Következik a pengő érték törvény- beiktatásáról szóló javaslat. Örffy Imre előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Beck Lajos szerint a mi fizetési mérlegünk kedvezőtlen volta, áraink hullámzása és az alacsony diskont kamatláb nehezíti az aranyvaluta gyors begyökereződését. Ennek dacára a háború tanulságai alapján pénzünknek más alapot, mint az aranyat, nem adhatunk. Arra kellene törekednünk, hogy a felfelé való kikerekitést minél jobban kizárjuk és lehetővé tegyük a legegyszerűbb ember S'ámára is, hogy az uj pénzrendszert könnyen megértse. De vájjon egy olyan országban, amelyben a lakosság egynyol- cada analfabéta, könnyen fog-e lebonyolódni a 12.500-nak nyolccal való szorzása és &■ szorzatnak százezerrel való osztása. Az egész világ számolási rendszerében, az űrmértékűén és minden más mértékben a tizes számrendszer uralkodik. Vissza kell térni a tízezres alap elfogadásához, amely a legnyugod- íabban és legbiztosabb;?n vezet át uj pénzrendszerünkhöz. A javallatot nem fogadja el. Sándor Pál: 1927 január elsejéig a hosszú átmeneti idő káros lehet az országra, meri az aranymérlegeket ez az állapot teljesen halomra | dönti. Meg voltunk győződve arról, hogy ! a pénzügyminiszter az aranykoronára | tér át, vagy pedig .tízezres- húszezres I osztószamot alkalmaz. Egyszerre csak 1 meglepetésszerűen előjött a pengő- j valuta. Reméli, hogy a tárgyalások j folyamán a pénzügyminiszter át fogja I alakítani a javaslatot. Ha ez nem ! történik meg, akkor azt hiszi, rövid j időn belül noveiiáris utón módját í fogják ejteni annak, hogy ezt a javaslatot megváltoztassák. Kéri, halasszák el egy hétre a javaslat tárgyalását. Bad János pénzügyminiszter: A közvéleményben azt a hangulatot látjuk, hogy miért akar a kormány végleges valutarendezést, sőt azt a szemrehányást is halljuk, mintha a kormány éhben a kérdésben külföldi nyomásra járt volna el.v Ki kell jelentenem, hogy a kormány semmiféle nyomás alatt e tekintetben nem áll. A Népszövetség illetékes tényezői ki* jelentették, hogy ez a kérdés Magyar-1 ország legSájáfosább belügye. MösP mi á helyzet? A Nemzeti Bank megkezdte működését és páratlan munkát végzett. Megmutatta hogyan lehet majdnem a semmiből komoly eredményt elérni munkával. Ez. a jav:.slat is a Nemzeti Bank ü'ján készült és id mondok .köszönetét a Nemzed Bank elnökségének kifejtett munkájáért;. . Búd János : Tény az, hogy nagy számokkal nem lehet operálni, mert ezek akadályozzák a megfelelő áralakulást is. Bírni ily Ni árfolyamokkal számolunk is, a mai nagy számoktól szabadulni kell. Isméteken leszögezem, hogy nem lehet ideiglenes rendezésről szó. Hosszasan fejtegeti, hogy az aranyalapot nem lehet más alappal helyet- eb ni. Az aranyéríéken alapuló valuta az egyetlen helyes, lehetséges bázis. , íj - jt y^,Téves azt hinni, hogy aL tízezres egység olyan nagyon egyszérü. A tízezres alap ellen ugyanannyi árvet hoztak fel, mint mellette.. Reflektál Sándor Pál fejtegetéseire. Kijelenti, hogy az aranykorona ellen az a legnagyobb aggodalom, hogy alátámasztaná a valorizációs törekvéseket. De az aranykorona szorzőszá- mának elfogadása sern jelentene egyszerűséget, meri: hiszen 14.236 volna ez a szám, amit bizony nem lehet egyszerűnek mondani. Az elnök a miniszter beszédét félbeszakítja és az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után a tanácskozásra szánt idő lejárta miatt Búd János pénzügyminiszter elállt a szótól, A vitát az elnök megszakítja. Rubinek István, mint a közigazgatási bizottság előadója beterjeszd jelentését Széchenyi emlékének törvénybe ikaiására vonatkozóan. Zsitvay elnök : A nemzetgyűlés bölcsessége úgy határozott, hogy a um lói ! lm difid, ißjdfiiol nifitJosNfij hí u] pénz a nemzetgyűlés előtt Búd János pénzügyminiszter1 állásfoglalása a pengő mellett — Akkoa* lép életbe az uj valuta, ina ki Sehet elégíteni uj pénzzel a forgalmat
