Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-29 / 244. szám
lALAi Honour 1925 Október 29. 3 lékok feldolgozása ütközött. 1925. május 1-én 337.902 volt a rokkantak, özvegyek és árvák száma. 1924- ben a kormánynak 3.900.000 K fedezete volt a rokkantak illetményeire. 1925. júliusában ezt az összeget 9.900.000 aranykoronára emelték fel. Azóta erre a célra újabb 4.500.000 aranykoronát kaptunk. Az uj költség- vetésben tehát 14 millió aranykorona áll rendelkezésére. 25 százalékos rokkant összesen 35.000 van. Ezek között sok olyan van, akiknek a tapasztalatok szerint nincsen szüksége az amúgy is minimális járulékra. Javasolni fogjuk, hogy ezeket vagy hagyják ki a létszámból vagy egyszersmindenkorra elégítsék ki. Az ötvenszázalékos rokkantak legnagyobb része már elhelyezkedett valahogy, azoknak járulékát havi 100—200.000 K-ra emeltük fel. A 75 százalékos rokkantak legénységi állományban 460.000, altiszti állományban 600.000, tiszti állományban 800.000 K-t fognak kapni. A 100 százalékos rokkantaknál a tisztek illetményét 3 millióra, az altisztekét 1,500.000 koronára, a legénységi állományhoz tartozókét pedig 1 millió koronára kívánják felemelni. A hadiözvegyek illetményeit a legénységi állományban 80.000, az altiszti állományban 150.000, a tiszti állományban pedig 200.000 koronára emeljük. Eddig mintegy 82,000 hadiözvegyet tartunk számon, az uj beosztás szerint kb. 40 százalékkal fog csökkeni ez a szám. Rokkant járulékadót azok a magyar állampolgárok fognak fizetni, akik huszadik életévüket betöltötték, de ötvenedik életévüket meg nem haladták és akik nem rokkantak vagy tényleges szolgálatot nem teljesítettek. Zsilinszky beszámolója Zsilinszky Endre vasárnap beszámolót tartott választókerületében, ahol végrehajtotta a földreformot és földhöz jutatta a falu szegényeit. Tiszteletére bankettet rendeztek és lelkesen ünnepelték a népszerű képviselőt. A pénzügyi bizottság ülése A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága október 29-én délelőtt 11 órakor ülést tart, melyen a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésről szóló törvény- javaslatot, továbbá a rokkant ellátási adóról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. selfílíss hírek Nagy Pál felmentése. A katonai hivatalos közlöny mai száma közli Nagy Pál katonai főparancsnok felmentését. Magyar hősök hamvainak hazaszállítása. Az olasz városokban elhalt huszonhárom hősi halott hamvait hozzák haza október 30-án Budapestre. A hamvakat október 31 én délelőtt 11 órakor a keleti pályaudvar érkezési oldalán gyászünnepség keretében adják át a hozzátartozóknak. A közalkalmazottak ellátási dijai a szanálóbizottság előtt. A nemzetgyűlés szanálási bizottsága ma délelőtt 11 órakor Ráday Gedeon gróf elnöklésével ülést tartott, melyen a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök, Búd János pénzügyminiszter, Rakovszky Iván belügyminiszter, Mayer János föld- mivelésügyi miniszter, Vass József népjóléti miniszter és Pesthy Pál igazságügyminiszter volt jeien. A bizottság az állami és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és állami rendőrség tagjdit megillető illetményeket, valamint ezen alkalmazottak özvegyeit és árváit megillető ellátási dijak szabályozása tárgyában kiadott újabb rendeletet tárgyalta. üOlfSlui hírek Borzalmas tömegszerencsétlenség. Medan város közelében egy hid leszakadt, amelyen óriási közönség nézte végig egy vizijáték lefolyását. A katasztrófának több mint száz emberélet esett áldozatul. Nagy vonatkatasztrófa. New- yorkböl jelentik: A birmingham can- sasi expreszvonat kisiklott és a 30 láb magas töltésről lezuhant. Eddig 28 halottat húztak ki a romok alól. Anglia kártérítést követel. Anglia Párisban kártéritést fog követelni a damaszkuszi angol polgárok elpusztított vagyonáért. Olaszország rendezi amerikai adósságát. Hir szerint Olaszország megkisérli adósságait azon az alapon rendezni, ahogy Lengyelország, Cseh- és Lettország rendezték. A szakértők véleménye szerint Olaszország nem tudja tartozását az angolamerikai megegyezés szabályai szerint visszafizetni. A leszerelési kérdés a nagykövetek értekezletén. A nagykövetek értekezlete ma délelőtt tanácskozott Jules Cambon elnöklete alatt. Az értekezlet elhatározta, hogy a szövetségközi katonai bizottságtól szakértői véleményt kér a német jegyzékben érintett leszerelési kérdésekről. Ausztria-ellenes csehszlovák- jugoszláv kereskedelem-politika. Bécsből jelentik: Az osztrák importőrök beadvánnyal fordultak az osztrák kancellári hivatalhoz és a kereskedelemügyi minisztériumhoz és kifejtették, hogy néhány hét óta csehszlovák és jugoszláv kereskedelempolitikai akció észlelhető, amely a bécsi tranzitó forgalom kikapcsolására irányul ás főként a jugoszláv vámhatóságok magatartásában nyilvánul meg. A panasz ügyében a bécsi jugoszláv követség nyilatkozatot adott ki és megcáfolja a híreszteléseket. — A panaszban ismertetett esetek — hangzik a jugoszláv követség nyilatkozata — alárendelt közegek túlkapásai. Az osztrák kereskedők helyesen teszik, ha az ilyesmit nem tűrik és nyomban panaszt tesznek illetékes érdekképviseleteik utján. A jugoszláv kormány nyomban orvosol minden panaszt és megtorolja a túlkapásokat. Az osztrák kormány generális jellegű beavatkozására nincsen szükség és tudomásunk szerint az osztrák kancellári hivatal nem is gondol erre. Semmiféle jugoszláv kereskedelempolitikai akció Ausztria ellen nem létezik. Jugoszlávia semleges marad. Belgrádi jelentés szerint Nincsics külügyminiszter a szkupstina tegnapi ülésén kijelentette, hgy Jugoszlávia a görög-bolgár eseményekkel szemben semleges marad. Painlevé kormányt alakit. Pá- risból jelentik: Painlevé megbízást kapott kormányalakításra. Görögország és Bulgária követelése. Szófiából jelentik: A Nép- szövetség tegnapi ülésén a görög delegáció egy tagja kijelentette, hogy Görögország és Bulgária között Romá nia közbelépésére közeledés történt. Megölték a macedón forradalmárok vezérét. A Corriere della Sera balkáni tudósítója jelenti, hogy Macedóniában uj politikai merénylet történt. Slanimak helyiségben egy kávéházban, amelyet kizárólag macedón menekültek látogatnak, Ada- mov Markót, macedón forradalmi szervezet volt elnökét revolverlövéssel leteriteíték. A szervezet titkárát és pénztárnokát a gyilkosok súlyosan megsebesítették. Görögországban a királypártiak győztek a községi választásokon. A Politika szalonikii jelentése szerint a Görögországban most folyó községi választások túlnyomó részt a rojalistákat juttatták CHOPIN Irta: Kempelen Béla (1) A művészeteknek nincs még egy másik ága, melyben annyira kidomborodnék egyes nagyságainak egyéni stílusuk, mint a zeneköltészet. Igaza van Goethének, mikor azt mondja : „A művészet fensége legeminen- sebben a zenében nyilvánul meg, mert nincs benne idegen anyag; csak formája és tartalma van s amit kifejez, azt egyúttal meg is nemesíti.“ Egy olyan zeneszerző és egyúttal zeneművész is, ki minden szerzeményére félreismerhetetlenül reá nyomta egyéniségének jellegzetes bélyegét s akire a legteljesebben reá illenek a nagy költőnek a szavai, volt — Chopin Ferenc. 1810. február 22. Varsó mellett született. Francia és lengyel szülők gyermeke volt. Már 9 éves korában hangversenyezett s hosszabb hangverseny ut után 1832-ben Párisban telepedett meg. Mint zongoratanitó működött s ugyancsak Párisban halt meg 40-ik életévében, 1849. október 17-én. Chopin a legnépszerűbb zeneszerzők egyike s alig van hangverseny, melynek programján nem szerepelne valamelyik darabjával. Nevének hallatára felcsillannak a szemek; valami elfojtott érzés van belőlünk kitörőben, melyet azonban belénk fullaszt zenéjének lenyűgöző bűbájos varázsa s csipkeszerü, légies finomultsága átszellemiti hallgatóinak anyagias vonatkozású minden gondolatát. Nagyjában ez Chopin zenéjének pszichológiai hatása a hallgatóra nézve. Azt szokták róla mondani, hogy álomvilágban jár s ábrándos lelkivilágában született zenei délibábjai serdülő leányoknak valók, kik a legjobban tudják velük beleringatni magukat ábrándjaiknak rózsaszínű álmaiba. Aki azonban többet és alaposabban foglalkozott Chopin szerzeményeivel, az más meggyőződésre jut. Szívesen meghagyjuk a nők kedvencének, kiknek poétikusabb lelkűk talán mélyebben férkőzik bele az ö fájdalommal telitett lelkének rejtekeibe, melyekben összetörve romhalmazban hevernek vágyainak csalódásai s valami vigasztalhatatlan kétségbeesésnek mardosó érzete boron- gós fájdalommal nehezedik müveire, de az igazi Chopin-interpretárokot nem köztük keressük; az ő megértése és gondolatainak tolmácsolása egyike a legnehezebb művészi feladatoknak. Kötetek szólnak méltatásáról és bírálatáról. Én e helyen nem foglalkozhatom vele megközelítő részletességgel sem, mint érdeme megkívánná. Nem is az a célja jelen soraimnak, hogy zenetörténeti tanulmányt írjak róía, hanem hogy közelebb hozzam az olvasót az ő külön tündérvilágához, melynek ismerete nélkül hozzá sem felemelkedni, sem pedig érzékeltetni nem lehet alkotásainak végtelenül lágy szentimen- tálizmusát. Mert csodás egy világ Chopinnek lelki világa. Valóban tündérvilág, melyben az érzések megfinomodva, megnemesedve, kikristályosodva, a maguk megfoghatatlan légiességükben mint vágyaknak és szenvedélyeknek csodás összeforrott- sága jelentkeznek. Ezek az érzések benne, minden változatosságuk mellett is, állandó egyneműséget tüntetnek fel. Talán paradoxonnak látszik ez az állítás, de ha közelebb férkőzünk Chopin érzelemvilágához, meggyőződhetünk róla, hogy a belőle olykor kitörő, sokszor az érzékiségig felhevülő szenvedélyesség, mélabus lírájában megnyilatkozó egoizmusa, lelkének kietlen pusztasághoz hasonlítható sivár egyedülvalóságában az érzelmeknek hol zokogó szavakba fojtott kitörései, hol napfényes poé- zissel átszőtt hangulatképei, hol panaszhangjai elégedetlenségének, csalódásainak, fájdalmának, vigasztalhatatlanságának érzékeltetésére — mindez a maguk látszólagos szét- áradozottságukban is egy mélyer érző lélek különös, széjjel roncsok belvilágának összeskatulyázott tömegesítését tárja elénk. Kevés olyan zeneszerző van, ki annyira benne lenne müveiben, min Chopin s kevesen vannak, kiknél zenei hangjai annyira szinfestők mint az övéi. Nem kell ahhoz semm különös fantázia sem, hogy példáu Konzertjének hallatára magunk eh varázsoljunk emlékezetünkben talár már el is mosódott egy tájat, mely hez boldog napok emléke kapcsoló dik s rajtuk önkéntelenül is önfeled ten merengjünk el...; hogy gyász indulójának hangjaira áthassa lelkűn két annak a mélységes fájdalomnál kínzó érzete, mely az elhunytnál hozzátartozóit betölti, mikor koporsó ját a zenéből kicsengő tompa ha rangszó után a hangoknak hatalma összhangzatokba tömöritett, ólom súlyként a lelkekre nehezedő söté mélységei kíséretében utolsó utjár viszik... Vagy ott van ugyananna a gyászindulónak a vége, melyne fináléja úgy a lelkűnkbe marko hogy szinte megborzadunk annak zord őszi szélnek hallatára, mely sirhantoknak már elvirágzott növény kóróin keresztül átsüvit a sötét éj szakán... (Vége köv