Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-28 / 243. szám

É5, évfolyam, 243» szám Nagykanizsa, 1025 Október 28, szerda kvm 1800 POLITIKAI NAPILAP %x tósóélslwstsl ftf-sat £ htowoía'ífcWoB 78, ayotssda 5 £?. sz&si Felelős szerkesztő: Kempefen Béla nőüsítésl km $gj hóra 30.000 koma« Harons börs.~. .000 V.ofcaa K ALANDORKIRÁLYSÁG ÉS JÁTÉKBANK Apponyi Albert gróf jászbe­rényi beszéde, amely az utolsó évek legmonumentálisabb politi­kai megnyilatkozása volt, olyan aranyfonál az ország minden pol­gárának kezében, melynek se­gítségével könnyen és biztosan igazodhatik el mindenki a meg­változott viszonyok, elvek és célok útvesztőjében. Azok a gon­dolatok, melyekből hatalmas be­szédét felépítette, ott szunnya- doznak minden igaz magyar lel­kében és nem lehet józan, okos, jószándéku politikus, ki ezeknek az elveknek igazságát és meg­valósíthatóságát tagadásba merné venni. A jászberényi beszámoló után egyszeriben mindenki előtt világos és érthető, hogy a legi­timista politika, amelyet egy idő­ben azzal próbáltak háthatámadni, hogy felforgatásra törekszik, az egyetlen szilárd alapja minden rendnek és boldogulásnak. A jogfolytonosság erkölcsi alapjáról Apponyi Albert gróf erős fénysugárral világított bele abba az ingoványba, amelyre a szabad királyválasztás jelszavas, sallangos politikája támaszkodik. Apponyi Albert gróf a szabad királyválasztó politikát a játék- bankhoz hasonlította, mert mind a kettőnek ugyanaz az erkölcsi alapja. A szabadkirályválasztók — ha vannak — királyságot akarnak, mint a nemzeti gondo­lat megtestesítőjét, de a király- választással örök tüzet oltanának a lelkekbe, megdöntenék azt az egyetlen biztos pillérét az alkot­mányos életnek, amelyet a jog­folytonosság jelent. A játékbank hívei jólétet és hasznot remél­nek abból az intézményből, amely csak anyagi és erkölcsi pusztu­lást hozhat. Apponyi Albert gróf előkelő, nívós, megválogatott szavai között nem szerepel a szabadkirályválasztás és a játék­bank közösségének megjelölése, mert erre a fogalomra legjobban a „hazugság“ szó illenék rá. Apponyi Albert gróf nem hiszi sem az egyiket, sem a másikat. Tisztelettel van az 1920.1. t.-c. alapján alkotott intézmények iránt és olyan intézmény nem érde­melne tiszteletet, amely tűrné, hogy Magyarországot kalandor­királysággal próbálják megron­tani. A nemzetgyűlés a jogfoly­tonosság szempontjából is „teljes joggal“ alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek az ország nyugalmának és fejlődésének érdekében elkerülhetetlenek vol­tak, ezeket a törvényeket tehát Budapest, október 27 A nemzetgyűlés ülése Scitovszky Béla elnök megnyitván a nemzetgyűlés mai ülését, elparen- tálta Vörös László volt kereskedelmi minisztert. Utána Buci János pénz­ügyminiszter terjesztette be a pénz­egység megállapítására vonatkozó javaslatot. A mentelmi ügyek során Vanczdk János összes ügyeit mindaddig le­veszik a napirendről, mig a hathavi fogházbüntetését megkezdett Vanczák ki nem szabadul. Ulain Ferenc mentelmi jogát a Ház felfüggeszti. — Ezután Patacsi Dénes mentelmi jogának megsérté­sét áFapitotta meg a Ház. — Ra- kovszky István mentelmi jogát nem látja megsértettnek. Ugyancsak Pikier Emil mentelmi jogának megsértését nem látja fenforogni. Bethlen István gróf miniszterelnök beterjeszti Széchényi István gróf emlékének törvénybeiktafásáról szóló javaslatot. Kiadják a közjogi bizott­ságnak. A mentelmi bizottság javaslatára Peyer Károlyt jegyzőkönyvi megro­vásra Ítéli a Ház. Bethlen István gróf miniszterelnök, Pakots József és Csontos Imre hoz­zászólása után a Ház elfogadja az elnök napirendi indítványát, mely szerint holnap, szerdán a gyermek­védelmi bizottság megalakításáról szóló javaslat s több apróbb javas- vaslat mellett mentelmi ügyek kerül­nek tárgyalásra. Az ülés 1 óra után véget ért. A közgazdasági bizottság ülése A nemzetgyűlés közgazdasági bi­zottsága Gr äfft Jenő elnökletével ma délelőtt ülést tartott, melyen a nemzetközi kereskedelmi statisztikai épen a jogfolytonosság hívei tartják a legnagyobb tiszteletben. De a tisztelet nem terjedhet ki azokra az intézkedésekre, ame­lyek már a jogfolytonosságot is veszedelembe döntenék és fő­képen nem illeti meg azokat, amelyek kalandor királysággal való veszedelmes játékot tenné­nek lehetővé. hivatal létesítése tárgyában Brüssel- ben kötött egyezmény becikkelyezé­séről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság a javaslatot úgy álta­lánosságban, mint részleteiben el­fogadta. A közlekedésügyi bizottság ülése A nemzetgyűlés közlekedési és pénzügyi bizottsága Bartoss Lajos elnökletével ma délben együttes ülést tartott melyen a Dél Duna még Magyarországon levő vasútvonalai ügyében tárgyalt. A javaslatot Buday Dezső ismertette. A javaslat az R.-T-t a további üzletviteltől felmenti, a fennmaradt 19 vasútvonal üzletvite­lét uj részvénytársaságra bízza. A javaslatot a bizottság úgy általános­ságban, mint részleteiben elfogadta. Az uj pénzegység bevezetéséről szóló törvényjavaslat Búd János pénzügyminiszter ked­den terjeszti a nemzetgyűlés elé az uj pénzegység bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, melynek főbb ren­delkezései a következők: Ezer pengő lesz a legnagyob bank­jegy. Az uj korona értéke helyébe uj pénzérték iép: az aranyérték. Ennek számítási egysége a pengő, amely száz garasra oszlik. Az uj pénz verésének alapvető egysége a kilogram, illetve annak tizedes törtjei. Lesz aranypénz, ezüstpánz és váltó­pénz. Bankjegyeket is fognak nyomni. Az ezerpengős bankjegy lesz a leg­nagyobb, mellette a száz, ötven, húsz és tíz pengős bankjegyek lesz­nek forgalomban. Az aranyérmeket ötvényből fogják verni, amelyben kilenc rész lesz az arany és egy rész az érc. Egy kilo­gramm arany ötvény re esik 3420 pengő, egy kilogramm finom arany i pedig 3800 pengő. Aranypénzérték gyanánt húsz és tiz pengős érmeket állítanak elő. Az aranyérmeken kívül egypengős ezüstérmek kerülnek forgalomba. Kö­zönséges ércből pedig 50, 20, 10, 2 és 1 garasos pénzdarabok készülnek a pénzverdében. Az 50, 20 és 10 garasok nikkel és rézöntvényből, a két és egygarasok rézből, cinnből és cinkből fognak készülni. Az érmeket a magyar korona fogja díszíteni. Az Egységespárt ma délután értekezletet tart, melyen Búd János pénzügyminiszter tájékoz­tatta a párt tagjait a rokkant javas­latról. Az értekezleten megjelent gróf Bethlen István miniszterelnök is. BELFflLPB HÍREK izgalmas életmentés történt teg­nap éjszaka a Lánchídon. Herz Zol­tán fiatal banktisztviselő, aki nem tudott elhelyezkedni, a hid korlátján átakart ugrani a Dunába amikor az utolsó pillanatban egy arra haladó ember elkapta és igy mentette meg az életnek. A kommunisták boti pőre. Mis- kolczy Ágost főügyész-helyettes ma fejezte be a kommunisták kihallga­tását. A kihallgatott kommunisták és a legutolsó kommunista puccs ve­zérei Rákosi, Gőgös és Hámán, a trojka tagjai, kezdetben valamennyien büszkén vallották a terhűkre rótt bűncselekményt. Amikor tudomá­sukra jutott, hogy ellenük az eljárást statáriális utón folytatják le, kezdték visszavonni a rendőrség előtt, majd pedig a kir. ügyészségen tett val­lomásaikat. Látták, hogy tisztában vannak a helyzet komolyságával. A legszigorúbb vizsgálatot indították meg annak kiderítésére, hogyan tud­tak érintkezni a trojka tagjai fogsá­guk ideje alatt, hogy megbeszélhes­sék az éhségsztrájkot Az illetékes ügyészség utasítására a legközelebbi napokban részletes jelentéssel együtt fel fogják terjeszteni az igazságügy­minisztériumba a kommunista ösz- szeesküvésről szóló összes jegyző­könyveket és aktákat. Az igazságügy­minisztérium dönt arról, hogy a be­terjesztett adatok elegendők-e arra, hogy a kommunistákat a statáriális bíróság elé állítsák-e vagy rendes bíróság elé kerüljenek. A nemzetgyűlés pénzügyi bi­zottsága ma ülést tartott, amelyen a kultusz-tárca költségvetését tárgyal­A pénzegység megállapításáról szóló törvényjavaslat a Ház előtt Mentelmi ügyek — Bizottsági ülések

Next

/
Thumbnails
Contents