Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-28 / 243. szám
ták Egri Nagy János elnöklete alatt. A kiadások 6, a bevételek 9 százalékos emelkedést mutatnak. Klebels- berg Kunó gróf kultuszminiszter ismertette ezután a költségvetést. A kiadások 36 milliárddal emelkedtek. A tanyai iskolák felállítására 29 mil- liárdot állítottak be. A kalocsai érsek esküje. Zichy Gyula gróf kalocsai érsek esküjét tegnap vette ki Orsenigo Cesare pápai nuncius, aki leutazott Kalocsára. A kuttuszminiszter hazaérkezett. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter berlini útjáról visszaérkezett Bu- pestre. A pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. Megszüntetik a drágasági ankétet. A kormány megszünteti a drágasági ankétet, mert attól tart, hogy növeli vele a drágaságot. Tass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy egy éven belül akkora lesz az olcsóság — mint békében. A gávai kerület jelöltje. Sur- goth Gyula dr. nyug. táblai tanácselnök is fel lép képviselőjelöltnek a gávai kerületben. A bíróság felmentette Lend- vait. A törvényszék ma tárgyalta Lendvai István a magyar állam terhére elkövetett becsületsértés vétségét, amit ezáltal elkövetett, hogy Cegléden egy népgyülésen azt a kijelentést tette, hogy „megválasztássá esetén ezt a csirkefogó kormányt lemondatja 24 órán belül“. Miután nem sikerült a vádat bebizonyítani — a bíróság felmentette Lendvait. A szekszárdi templom katasztrófáját — mint azt most a híva* talos vizsgálat megállapította, gyermekek okozták, akik fészket akartak a templomtornyában kiszedni és eközben gyufát gyújtottak meg és eldobták, ami lángralombantotta a tornyot. A letenyei választás Nagykanizsa, október 27 Az ország fővárosától nagyon távol esik Letenye, de még Nagykanizsáról is csak tengelyen közelíthető meg ez a kis városka, voltaképen azonban csak mintegy 2200 leiket számláló nagyközség, mely holnap országos érdeklődés központjává válik megtartandó képviselőválasztása révén. Hetek óta már is több országos nevű politikus fordult meg benne és környékén, mint amennyi évek hosz- szu sora alatt megfordulni szokott sokkal nagyobb városokban is. Ezzel az egész vidék képe is nagyban megváltozott : mindenfelé csupa élénkség, izgalom, a választás eredményének latolgatása s egyre izzóbb hangulat tölti be az egyébként csendes i falusi népet. Autók száguldanak faluról-falura; kortesek kapacitálják a választókat jelöltjükre való szavazásra s a plakátoknak és röpcéduláknak színes tarkasága lepi el a házak falait s henteregnek az utca porában. Meglátszik az egész képen, hogy választás, képviselőválasztás küszöbén áll a kerület. A három jelölt — Fitz dr., Pozso- gdr dr. és Somogyi dr. — hivei nagyban „dolgoznak“. Éjjel-nappal munkában vannak s valamennyi nagy bizakodással néz megválasztása elé. Legalább is mutatják, hogy feltétlen biztosra veszik az abszolút többséget s ezzel a letenyei mandátumot. Hogy is ne ? Még' ők sem ? Ha rajtuk is kiütköznék az aggodalmaskodás, hogyan öntenének bizalmat a — tömegekbe. A választás kimenetele mégis előre megmondható. A szavazatok számarányában erősen vezetni fog Fitz Artúr dr. s minden jel megvan arra, hogy pőtválasztds nélkül elnyeri a szavazatok abszolút többségét. Az általános hangulat mindenütt mellette van s ellenfeleit — úgy vesszük ki a tömeghangulaíból — „kenterben“ fogja megverni. Szerkesztőségünk holnap egész nap permanenciában lesz, hogy kiküldött munkatársunk telefonjelentéseit szinte óráról-órára átadhassuk a nagy nyilvánosságnak. S talán már holnap éjjel abban a helyzetben is leszünk, hogy hirtáblánkon az éjjel ki is függeszthetjük majd a letenyei kerület képviselője FITZ ARTÚR dr. Egyúttal itt említjük meg, hogy holnap úgy Nagykanizsán, mint Le- tenyén egész éjjel telefonszolgálat lesz s állandóan közvetlen telefonkapcsolatban fogunk állani Letenyével. Az uj képviselőtestület alakuló közgyűlése Megválasztották a 14 képviselő- testületi bizottságot Nagykanizsa, október 27 Délután 4 órára az utolsó székig megtelt Nagykanizsa városházának közgyűlési terme az ujjá-aiakult képviselőtestület tagjaival. Sabján Gyula dr. polgármester negyed 5 órakor nyitotta meg az alispán felhatalmazására összehívott közgyűlést, melynek egyetlen pontja a megalakulás kimondása és a bizottságok megválasztása. Kaufman Lajos dr. aljegyző felolvasta dr. Fábián Zsigmond választási elnök jelentését az október 22-én lezajlott választásokról. Ezután a polgármester, miután a virilista névjegyzék érvényben van és esetleges panaszok és észrevételek a képviselőtestület megalakulását nem gátolják, azt megalakultnak jelentette ki. Következett az egyes bizottságok megválasztása. A közgyűlés egyhangú szavazattal elfogadta a bizottságoknak a városi tanács által összeállított névjegyzékét, amely a következő : Jogügyi bizottság: Dr. Bartha István, dr. Beck Dezső, dr. Bród Tivadar, dr. Fried Ödön, dr. Gärtner Antal, dr. Hajdú Gyula, dr. Halphen Jenő, dr. Rotschild Béla, dr. Sartory Zsigmond, dr. Schleiffer Imre, dr. Tamás János, dr. Weisz Lajos. Pénzügyi bizottság: Anek György, dr. Balázs Zsigmond, Bizsó József, Blankenberg Imre, dr. Bród Tivadar, dr. Darás László, Dobrovits Milán, Elek Ernő, Győri László, dr. Hajdú Gyula, Hirschler Sándor, Knortzer György, dr. Örley György, Petrik Dezső, dr. Piihál Viktor, Pongor Henrik, Práger Ferenc, Stern Sándor, Schwarcz Gusztáv, dr. Szigethy Károly, Ujváry Géza, Weisz Tivadar, dr. Weisz Lajos, Weiser János. Számvizsgáló bizottság: Dezső Aladár, Golenszky János, Irmler József, Lányi László, Miklós Gyula, Schercz Richárd. Építési bizottság: Ádám Róbert, Babochay György, Fatér Mihály, Fischel Lajos, dr. Hoch Oszkár, Kálmán Leó, Knausz Kolecz György, Knortzer György, dr. König József, Muzikár Vince, dr. Ország Lajos, Petrik Dezső, Pongor Henrik, Reichenfeld Gyula, Rosenfeld József, dr. Rotschild Béla, Stern Sándor, Szálinger Antal, Szántó Lajos, Székely Nándor, Ujváry Géza, Vas Sándor, dr. Villányi Henrik, Weiser János. Erdő-legelő bizottság: Anek József, Barthos Gyula, Bolf György, Dolmányos Antal, Elek Ernő, Fekete Ferenc, Gerócs Károly, Grósz Ferenc, Győri László, Hajdú József, Knausz Kolecz György, Marton László, öreg Mátés József, Mechner Ede, Mráz Kálmán, dr. Piihál Viktor, Plánder 1925 Október 2&. EGY ÉJSZAKA Irta: Péchy-Horváth Rezső (2) — A szivem a rémületes meglepetésre akkorákat dobbant, hogy hallható volt, amint a vérem hullámai szilaj szökkenéssel verdesték végig a testemet. Ereim kidagadtak és a torkomban éreztem a szivem ijedelmes kalapálását. A füleimben millió csengettyű zenebonája zsibongott és az ablak mögött álló toprongyos éjféli vendég mintha gúnyos vigyorgásra húzta volna szét a szájaszéleit... Zihálva, fújva, reszketve meredtem a látomásra és a térdeim meg- roggyadva reszkettek és erőtlenül köszörülődtek össze. És ettől az ingadozástól egyszerre megkaptam a legszerencsésebb tanácsot. Hirtelen lebuktam az ablak fényes táblája előtt. Lihegve, elfúlva, hangosan dobogó szívvel kúsztam az ablakdeszka szélesen kimeredő fapárkánya alá és vészes sustorgásokkal a füleim belsejében, figyeltem fel az ablakra. Minden érzékemet segítségül hívtam és szinte lélektelent lestem a rablótámadóra. Ez egyelőre nem adott magáról életjelet. De azért még jobban a ' falhoz lapultam és nem néztem fel az ablaküvegekre, nehogy cselét elfogadva, egyszerűen belém durranhasson mord fegyverével. A félig nedves, fagyos hidegségü fal, mintha csápjai lettek volna, testembe eresz- ! tette a ridegségét és nem sok idő j múlhatott el, amikor már úgy reszkettem, mint a menekülő légy szárnyától meglegyintett finom pókháló. Arról, hogy kiáltsak, vagy hogy a szobából futva kimeneküljek, szó sem lehetett. Az ajtó túlságosan is messzire esett hozzám és amig odaloholok és a kilincset lenyomhatom, a gazember nyugodtan belém lőhet. Ha pedig kiáltok, felbőszítem és kihívom a haragját, boszuból aztán még inkább lelövöldözhet. És egyáltalában nem bizonyos, hogy a kiáltozásomat ebben a bizonyára üres fogadóban valaki meghallja... A sós veríték hideg cseppjei permeteztek alá az arcomról, noha a szoba fütetlen volt és a hátamat a hűvös falhoz szorítottam. Nemsokára a lelkemig átfáztam és vacogó fogakkal határoztam el magamat arra, hogy ebből a helyzetből fel nem kelek, amig csak reggel nem lesz. Táncoló reszketősek vonaglásai hullámzottak keresztül rajtam és ebben a didergésben csak a félelem volt lenyügözőbb. A hosszú szál fehér gyertya eközben, mert hosszú kínszenvedésem felett jelentékeny idő suhant keresztül, már csaknem csontig égett. Egyszer lassan felemeltem a felső testemet és a rablógyilkos alakját kémleltem. Nyomban megpillantottam a piszkos sportsapkaja szélét, amint szemeimmel elértem az ablakdeszka magasságát és feldobogó szívvel buktam le megint a jól bevált fedezékbe... Tovább fáztam és tehetetlen reszketősemben őrületes kínnal fehérlett fel előttem a puha kényelmes, vetett ágy... Csak néztem a dagadt párnákat, a sima lepedő tiszta mezőjét és a falvédő szőnyeg színes csoportképét válami erdei tájról. Nyilaló fájdalom hasogatta a szivemet és ádáz düh szilajodott el rajtam arra a gondolatra, hogy ime itt van mellettem, alig egy lépésnyire van itt, a barátságos ölti párnahalmaz és én mégsem fekhetem belé, a hosszú utazás törődöttségével csak néznem szabad minden elémtárt kincseit... és az éjszakát a hideg padlón, felöltözve, marjult tagokkal, összekoccanó fogakkal kell átvirrasztanom ! O, ha fegyver lett volna nálam, talán azonnal keresztüllövöm elkeseredésemben és elhatalmasodó gyűlöletemben azt a rossz szellemet! Lassan elcsitultak a rövid rángatózások reszkető testemben és egyetlen, kocsonyás vonaglásban rázkódtam tovább ott az ablak tövében. Erősen szorultam a hideg falhoz, mert éreztem a nyakamban a rosz- szul záródó ablak résein beillanó apró éjszakai leheletet. Siralmas didergéssel vergődtem tovább. Közben a gyertya csonkig égett és egyszerre csak hangos sercegéssel, büzlő haldoklással mullott el. És most megláttam, amit eddig a szobában terjengő sárgás gyertyafény miatt nem láthattam meg: a külső világból hajnali derengések bátortalan szürkés fénypázmái szűrődtek be a szobába. Odakünn lassan, de biztató színekkel serkent a hajnal és most már az elgyávult lélek késői magára eszmélésével kezdtem ‘gondolkozni a kiszabadulásom közeli lehetőségeiről. De ugyan miért is nem támadott meg az a gonosztevő az egész, kísértetiesen néma és ködös éjszakában ? Miért nem hatolt be a szobámba akár az ablaküveg betaszi tása árán is ? Hiszen a reggeli órái ébredéses mozgolódásaiban má aligha dolgozhatna zavartalanul és veszélytelenül ? Miért nem tört reán akkor jóval előbb és miért várako zott egyáltalában odakünn az abla!
