Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-11 / 153. szám
ZALAI KÖZLÖNY í§25 julius 11. érdekében teljesiti kötelességét. Ha az ország területén vagy a fővárosban valamely közüzem beszüntetné a működését s arról volna szó, hogy a lakosságot vízzel, világítással kell ellátni, vagy a forgalmat föntar- tani, ezt a nemzeti munkavédelmi szervnek kell tennie. Sokkal több szolgálatot tesz ez a köznek, mint azok kik ezt az intézményt támadják. Zajos taps fogadta a belügyminiszter válaszát. Peyer Károly szólalt fel ezután és hivatkozott arra, hogy levél jutott a kezükbe, amelyet a belügyminiszterhez vittek, vizsgálja meg, igazakat ir-e vagy sem. Egy másik levélről is tesz említést, amellyel igazolni akarja, hogy a nemzeti munkavédelmi hivatal tevékenysége egészen más térre is átcsap, mint a hivatása. Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedik szólásra. Leszegezni kívánja, hogy Kende okmányai hamisak voltak és a lakásán tartott házkutatás alkalmával megtalálták a blankettát is, amelyeket a hamisításhoz használt. A Ház a belügyminiszter válaszát tudomásul vette. Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt fel ismét, hogy válaszoljon a fővárosi telekvásárlás ügyében hozzá intézett interpellációra Peyer Károly viszonválaszában megállapítja, hogy ezekre a telekvásárlásokra egyáltalán ráértek volna. Rakovszky Iván belügyminiszter : A budai Dunapart rendezése ennek a telepnek a vételét feltétlenül meg-., követelte. Az Ungár-féle telepre vonatkozólag ismételten megállapítja, hogy erre d városnak szüksége van,\ meit azon egy keresztény kulturális intézményt fognak létesíteni és csak örömére szolgál, hogy Budapest ilyen intézménnyel gyarapodik. Ezután Scitovszky Bála elnök kellemes szünetet kíván a Ház tagjainak s ezzel az ülést bezárta. BELFÖLDI HÍREK A miniszterelnök Inkén tölti a nyarat. Bethlen István gróf miniszterelnök ma Gödöllőre utazik, hol néhány napig a kormányzó vendége lesz, majd orvosai tanácsára Inkére utazik birtokára, honnét szeptember végén tér vissza a fővárosba. Helyettesítését továbbra is Vass József népjóléti miniszter látja el. Ripka Ferencet felmentették állásától. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Ripka Ferenc dr-t székesfővárosi kormány- biztosi állásától és a főpolgármesteri tennivalók ellátása alól odaadó szolgálatainak elismerése mellett felmentette. Vidéki iigyvédekforgalmiadója. A pénzügyminiszter az ügyvédi kamara tegnap délelőtti deputációjának kilátásba helyezte, hogy a vidéki ügyvédek forgalmiadóját is átalányban fogják kivetni. Az „Az Újság“ vasárnap megjelenik. Budapesti jelentés szerint az „Az Újság“ vasárnap újból megjelenik. Beniczky Ödönt szabadlábra helyezik. Budapestről jelentik: Beniczky Ödönt kaució ellenében szabadlábra helyezik. A kauciót értesülésünk szerint már felajánlották Be- nicky politikai barátai és igy kilátás van arra, hogy Beniczkyt hamarosan szabadlábra helyezik. Csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a julius 7-iki kimutatás szerint 130'6 milliárddal csökkent A devizák és valuták eladása folytán 49‘8, a váltótárca állomány csökkenése folytán 42 6, a giró állomány emelkedése folytán 5'8 és az egyéb követelések csökkenése folytán 47 6 milliárd folyt be. Az államadósságra pedig 840 millió korona visszafizetés történt. Az egyéb tartozások csökkenése révén 16 milliárd korona került forgalomba. _§................................................................ ....................................................... hanem egy dokumentumot terjesztett csak elő. Búd János pénzügyminiszter beterjeszti a rokkantellátási adóról szóló törvényjavaslatot. Elnök napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülést október 14-én délelőtt tartsák. Farkas István: Amikor az utolsó percben is törvényjavaslatokat terjesztenek be, mi értelme van annak, hogy október 14-ig elnapoltassék a Ház. Rabók Lajos: Legjobb lenne örökre. Farkas István : Kéri, hogy a nemzetgyűlés ne fogadja el az elnök napirendi indítványát. F. Szabó Géza: Az elnök napirendi indítványát elfogadja. Rupert Rezső : Aggályosnak tartja, hogy október 14-ig napolják el a Házat. A kenyérkérdések megoldását nem szabad halasztani. Indítványozza, hogy augusztus 1-én tartsa a legközelebbi ülését a Ház és a rokkant javaslatot tárgyalják először. A Ház nagy többsége az elnök napirendi javaslatát fogadja el. Az interpellációs könyv felolvasása után Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol Peyer Károlynak a nemzeti munkavédelmi hivatal ügyében tett interpellációjára. Arra a kérdésre, hajlandó-e megszüntetni ezt az intézményt, a leghatározottabban nem-mel válaszol. Amennyiben ilyen intézmény nem volna, kötelességemnek tartanám, hogy ilyent azonnal fölállítsak. A háború befejezése után mindenütt létesültek hasonló szervezetek a nehéz gazdasági helyzettel küzdő or- szagoKDan. Az interpelláló azt is mondotta, hogy a munkavédelmi szervezet azsanprovokatőrösködik. A nemzeti munkavédelmi hivatal mindig az ország, a nemzet és az egész lakosság Tűz a nap ... Irta: Németh Böske A hőség kibírhatatlan volt. A nap melege keresztülhatolt: falakon, tetőkön — és bent a sötétre árnyékolt szobákban is, szinte égetett minden bútordarab, terítő, szőnyeg. Rába Zoltán a kanapén feküdt és cigarettázott. Künn a földeken folyt az aratás mindenfelé. Máskor reggel korán lóra ült és hűvös estefelé került csak haza; az ebédet is a gazdáéknál ette meg, de ma ráhagyott mindent a botos ispánra ; hadd vesződjék! Neki valami undorféle tört elő lelke mélyéből ; undor az egész világ iránt. — Vigye a kánya! Semmi közöm senkihez és semmihez! Nem kívánok embert látni. Igaz, hogy komisz- ság tőlem, itt lopom az Isten napját, mikor elég dolgom volna; de ma nem teszek semmit! Ma hadd menjen minden nélkülem . . . Hadd menjen ! — morfondírozott magában. Másik cigarettára gyújtott. Már legalább a huszadikat szívta igy és mellette gondolkozott. Az ebédlő nagy faliórája mély kongással ütötte az ötöt, mikor felpattant helyéből s kiment egyenesen a kertjébe. Gyönyörű piros, fehér, halványrózsaszinü nemesfaju rózsák flyiltak végig az utón kétfelől; lent a földön bársonyszőnyeg feküdt a hulló rózsaszirmokból. Elment a kert végéig, ott a deszkakerítésen átlesett a szomszédház kertjébe. Idelátszott a veranda is; épp most nyílt ki az ajtó, a háttérben s kilépett rajta egy magas, világoskékruhás nő, aki leült egy fonott karszékbe és könyvét kinyitva, elmerült az olvasásba. Rába Zoltán szive nagyot dobbant, mikor meglátta; egy darabig még nézte, aztán visszafordult és odament a legszebb piros rózsatőhöz, arról levágott a virágból egy szép csokorra valót. A kert utcai kerítése mellett játszott egy csapat gyermek a porban. Egyiket oda- szólitotta, kezébe adta a csokrot és megmondta neki, hogy vigye a szomszéd nagyságos asszonynak. Majd mikor a gyerek elindult vele, visszahívta, elvette a virágot azzal’ hogy odaát szebb is nyílik. De aztán újból csak odaadta a gyereknek. — Vidd át mégis! — és pénzt nyomott a markába. A gyerek elszaladt; ő pedig visszakerült leshelyére. Csak pár percig kellett várnia, látta, hogy a tzobalány megjelent a verandán, a piros rózsacsokorral. Valamit mondott. Az asszony egy kissé elmosolyodott, elvette a leánytól a virágot, ki egy percre eltűnt és virágvázával került vissza, mibe aztán beléhelyezte a csokrot és odaállította asszonya elé az asztalra. A virágot vivő fiú már régen visszakerült társai közé játszani, míg Rába Zoltán még mindig ott leselkedett a deszkakerítésen át — és nézte, nézte az asszonyt, aki könyvét olvasta; de többször felpillantott belőle és a csokrot nézte hosz- szan-hosszan . . . Egyszer csak az asszony felkelt helyéről és lejött a kertbe; végig a főúton, éppen a leshely felé tartott. Zoltán szive nagyot dobbant. Egyet gondolt — s a kővetkező percben átvetette magát a kerítésen — s megállóit az asszony előtt; ki halkan felsikoltott a meglepetéstől. Rába kezet csókolt s hosszan tartotta kezében az asszony kezét. — Én vagyok Ilonka, ne ijedjen meg! Itt vagyok, megjöttem; akartam a jussom követelni, az első szerelem jogán, de megkéstem. Mire hazajöttem, maga asszony lett s a kegyetlen végzet iróniája, hogy épp itt a szomszéd házban éli mézesheteit ! Nem jelentkeztem, nem akartam zavarni; de esténkint százszor elnéztem világos ablakaikat, melyek mögött egy idegen férfi csókolja, szereti magát! Nem jól van ez Ilonka! Csak birjam türelemmel; de hátha nem bírom ?! i Az asszony szelíden mosolyogva nézett föl reá; Osztrák rendszer lesz a szén, fa, hús és liszt forgalmiadójánál. A nemzetgyűlésnek a szanálási törvény végrehajtását ellenőrző bizottsága ma déli 12 órakor Horánszky Dezső elnökletével ülést tartott, amelyen letárgyalta az aranykorona érték átszámítási kulcsának megváltoztatásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet és pedig úgy az adósság, mint az illetékek szempontjából. Hosszabb vita volt a pénzügyminiszternek ama rendelettervezeténél, amely a beruházási törvényjavaslatnak a forgalmiadó leszállítására vonatkozó rendelkezési végrehajtását célozza. A bizottság tagjai elsősorban Dréhr Imre, Örffy Imre előadó is azt a kérelmet terjesztették a pézügyminiszter elé, hogy tegyen kísérletet az osztrák rendszer behozatalára a legfontosabb életszükségleti cikkeknél. A pénzügyminiszter megígérte, hogy ezt a kérelmet kisérletképen honorálni fogja, még pedig, a szénnél és fánál és a legfőbb élelmi cikknél. A bizottság még azt a további kérelmet is előterjesztette, hogy a készpénzben fizetendő forgalmiadó előzetes jizetését szüntessék be. A bizottság ülése fél kettőkor ért véget. KÜLFÖLDI HÍREK A nemzetek „leszereléséhez.“ A „Daily Cronicle“ értesülése szerint az angol admiralitás négy uj cirkáló építését rendelte el. A marokkói konferencia. A spanyol—francia marokkói konferencia legalább még egy hétig fog tartani, mert még több részletkérdés elintézésre szorul. Malvyt tegnap a király kihallgatáson fogadta. A belgiumi bányász-sztrájk. Brüsszeli jelentések szerint a sztrájkoló bánya és szénmunkások száma meghaladja a 46.000-et. — Zoltán kérem, ne haragudjék most már. Ez igy történt, igy jó. Magára hogy számíthattam volna? Hisz gyerekek voltunk mindketten. Soha Ígéretet nem tettünk egymásnak. Az uram jött; jó volt, kedves volt, megszerettem. Most boldog vagyok; kár volna elrontania ezt a békés nyugalmat. Előtte a nagyvilág, talál még kedvére valót és boldog lesz maga is . . . — Nem sajnál Ilonka? Nem bántja, hogy valaki^boldogtalan maga miatt? Hogy ez a valaki én vagyok ; aki magáról álmodott a messze nagyvilágban is ? Könnyű most már vigasztaló szavakat mondani, mikor bent van a biztos révben; s én itt kidobva egyedül a bizonytalanságban. Az asszony egy percig farkasszemet nézett a férfival, aztán kezet nyújtott és visszaindult a kerti utón. Rába utána akart sietni, hogy még valamit mond neki, de csak ott maradt állva; halántékain lüktettek az erek, szét akart pattanni a feje. Állt, nézett s mikor az asszony eltűnt előle, visszaugrott a saját kertjébe; onnét pedig az istállóhoz; lovat nyergeit és galoppban ment ki az aratókkoz a szabad mezőre —- hol tűz a nap . . . Szüksége volt a napra. Mert úgy érezte, hogy di-
