Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-11 / 153. szám

ZALAI KÖZLÖNY Smith főbiztos XIII. jelentése A vámbevételek csökkenést, a dohányjövedék emelkedést mutat — A bankjegy fedezet aránya 55 százalék A postaforgalom alig fele a békebelinek — Két évig nem töltenek be állásokat — Félezer autóval van több egy év óta Budapest, Julius io | vábbi létszámcsökkenlést fognak vé­1925 lulius II. Nyilvánosságra hozták a Nemze­tek Szövetsége magyarországi főbiz­tosának XIII. jelentését, amely az 1925. évi május 1-től 31-ig terjedő időről számol be: A pénzügyi főbiztos beszámolójá­nak bevezetésében megokolja, hogy ez a jelentés azért késett, mert a genfi konferencián a főbiztosnak részt kellett vennie. Az újjáépítési kölcsön biztositékára lekötött bevételekből május hónap­ban 250.978 millió papirkorona folyt be, vagyis 48.936 millió papirkoro- nával kevesebb, mint április hónap­ban. Ez az összeg 17.4 millió arany­koronának felel meg. A vámbevételek az áprilisiekkel szemben 27 százalékos visszaesést mutatnak. Ezt a jelenséget a pénz­ügyi főbiztos nem iartja aggasztó­nak, mert már előző jelentéseiben rámutatott, hogy a vámbevételeknek ez az alakulása kívánatos, minthogy a behozatali áruk ára túlságosan magasra emelkedett s csökkenésnek kellett bekövetkeznie. A döhányjövedék eredménye 17 százalékos emelkedést tüntet fel. Né­mileg csökkent a cukoradó és só­jövedék bevétele. A magyar áHam nyers bevételei május folyamán 46 millió aranyko­ronára rúgtak. Ez az eredmény sok­kal kedvezőbb, mint a költségvetési előirányzat, amelyben a nyers bevé­teleket 39.6 milió aranykoronával vették számításba. Egyenes adóban májusban jelentékeny emelkedés volt, mig a forgalmiadó valamivel csök­kent. Junius hónapra a költségvetési előirányzat 4.738,251 aranykorona hiánnyal számolt, de azért ennek a költségvetési hiánynak fedezésére sem kell az újjáépítési kölcsönt igénybe venni. A kormány a főbiztos hozzájáru­lásával egyes megyei és városi tör­vényhatóságoknak, továbbá ármen- tesitő társulatoknak közhasznú mun­kálatok céljaira 24 millió aranyko­rona előlegeket nyújt. A májusi be­vételi többletek terhére 12 milliót már folyósítottak. Május végén a Nemzeti Bank le­számítolási kamatlábát leszállította 11 százalékról 9 százalékra. Ezt a kedvező pénzügyi helyzet tette lehe­tővé. A jegyfedezet aránya állandóan mintegy 55 százalék, ami igen ki­elégítő helyzetet jelent. Hosszasabban foglalkozik a főbiz­tos az állami üzemek közül a posta, táviró és távbeszélő üzemeivel. Meg­állapítja, hogy a póstának, távirónak és távbeszélőnek összes forgalma 1924 ben a háború előtti forgalom­nak mintegy 44 százalékát tette. A személyzetet ez üzemek mintegy 50 gezni, s az államvasutakkal együtt az üzemi kiadásokat még jöbbán le fogják szállítani. Megállapítja a fő­biztos, hogy ez a két üzemcsoport már most is nagy elismerést érde­mel azért, hogy a személyzetük lét­számának jelentékeny leszállításával törekedtek a kiadások csökkentésére. A posta, táviró és távbeszélő költ­ségvetése 10 millió beruházást is számítva 1.750.000 aranykorona hi­ányt mutat. Ez körülbelül végered­ményben megfelel a háború előtti helyzetnek is. A költségvetés egyes tételeit összehasonlítva a háború előtti költségvetés tételeivel, megálla­pítható, hogy a személyzet járandó­ságai 1913-ban az összes nyers ki­adások 50 százalékát, most 54 szá­zalékát teszik, a nyugdijteher 1913- ban a nyerskiadások 5 százalékát tette, most 12-re emelkedett. A költ­ségvetési év 10 első hónapjára vo­natkozólag rendelkezésre álló adatok szerint a hiány nagyobb, mint az előirányzat annak dacára, hogy pos­tai díjtételek átlagban magasabbak, mint a háború előtt. A telefon pél­dául mintegy J50 százalékkal drágább. A magas díjtételek nem idézték elő a forgalom nagyobb mérvű csökke­nését, csupán a feladott táviratok számában állott be mintegy 17 sze- zalékos apadás. Megemlékezik a főbiztos a kor­mány gazdasági reformjairól. A mér­legvalódiságra vonatkozó rendelet a korona stabilizálása tette lehetővé. Ezzek alapján a vállalatok vagyoni állásáról megbízható értesülést lehet kapni. Nagyarányú munkát végzett az Országos Takarékossági Bizottság, amely a közigazgatás egyszerűsítését és olcsóbbá tételét igyekszik meg­valósítani. A bizottság javaslatára már felállították a központi szám­fejtő hivatalt. A bizottság 7759 állás beszüntetését javasolta. Ebből 3000 állás most üresedésben van. A többi állásnak a beszüntetését akkép ter­vezik, hogy két esztendőn keresztül nem töltik be a beálló üresedéseket. Fontos reformot javasol a bizottság a pénzügyigazgatás, a bírósági eljá­rás, valamint a városok és várme­gyék közigazgatása terén, amelyek most mind rendkívül bonyolultak. A javaslat egy részének megvalósítása törvényhozási intézkedést igényel, de remélik, hogy ezt legközelebb ki le­het eszközölni. A bizottság a részé­ről eddig tett javaslatokból várható megtakarítást évi 15 millió arany­koronára becsüli, ami a főbiztos vé­leménye szerint túlzott becslés, mert szerinte eddig semmiféle gyökeres intézkedést nem javasolt a bizottság, nem merült fel a részéről semmiféle mélyreható javaslat a fennálló kor­mányhatóságok beszüntetését, vagy i iiiduyucuuädgUK ues^umcicsci, vág/ állandósítását illetőleg, sem pedig a munkarendszer vagy a közigazgatási alakiságok gyökeres egyszerűsítése iránt“. „Szóval — irja a főbiztos — eddig semmi olyan reformra vonat­kozó javaslatot nem tett a Bizottság, amely a magyar költségvetést ma­napság legkomolyabban érintő prob­lémák egyikével, t. i. a közszolgálati szervezet mai méretezésével arány­ban állana“. Reméli a főbiztos, hogy a takarékossági bizottság további munkája folyamán messzebbmenő javaslatokat fog tenni, mint aminőket a mostani, ideiglenes jelentésében tett. A külkereskedelmi forgalom ápri­lisban csökkent mintegy 10 száza­lékkal. A nagykereskedelmi áraknak in­dexe május végén további csökke­nést mutat. Az 1924. évi december óta a nagykereskedelmi index mint­egy 13 százalékos csökkenést tüntet fel. Ezzel szemben a kiskereske­delmi index igen csekély emelkedést mutat. A jelentéshez kapcsolt kimutatá­sokból érdekes a motoros járómüvek statisztikája, amelyből kitűnik, hogy a személyszállító automobilok száma 500-al, a teherautomobilok száma 150-el, a motoros kerékpárok száma 450-el emelkedett egy év alatt. A kölcsönszámia 1925. május 29 én 184,245.213.44 aranykorona egyenleget mutat. WSiAA>WVWVVWWNW^WWW II rendőrség éjjeli razziája A sütőmiihelyek rendszeres ellen­őrzése — Köztisztasági és köz­egészségügyi vizsgálat — Az utolsó razzia óta javultak a vi­szonyok — Autón a rendőrség­gel az éjszakában Nagykanizsa, Julius 10 A nagykanizsai államrendőrség legutóbbi sütőmühely-razziája, mely szomorú köztisztasági és közegész­ségügyi viszonyokról rántotta le a leplet, a rendőrhatóságot arra késztette, hogy a közönség érdekeit hatványozottabb mértékben védje és rendszeres éjjeli razziákkal a sütő­ket a fennálló legelemibb köztiszta­sági és közegészségügyi óvszabályok szigorú betartására kötelezze. A rend­őrség erélyes és lelkiismeretes intéz­kedései lassanként elérik a célt. Mind kevesebb lesz a panasz és kifogás. A sütőipaiosok is kezdik belátni, hogy itt nem holmi vegzaturákról, de egy város sok ezer főnyi fogyasz­tóközönsége egészségügyének szol­gálatáról van szó, ami részint a sütőiparosoknak is érdeke. A rendőr­ség bár hivatalos szigorral, de min­denkor a legnagyobb tapintattal és udvariassággal jár el az ilyen mü- hely-felülvizsgálásnál, ahol észre­vételeit a sütőiparosokkal közli és a szükséges teendőkről kioktatja. Persze ott, ahol kétszeri megintés is hiábavalónak bizonyul, a törvény szigorát kénytelenek alkalmazni. Tegnap éjjel ismét razziát tartott a rendőrség a sütőmühelyekben. A razziát végző detektívek azt az uta­sítást kapták, hogy ne csak köz­___________________________» eg észségi és köztisztasági szempont­ból őrizzék ellen és vizsgálják felül a műhelyeket, de figyeljék meg, váj­jon pontosan betartják-e a hatóság által megállapított munkaidőkezdetet, ellenőrizzék a munkások lakás és egészségi viszonyait, nem-e foglal­koztatnak gyermekmunkásokat a mű­helyekben stb. Erről az éjjeli razziá­ról számolunk be olvasóközönsé­günknek : Éjjel 2 óra van. Csak itt-ott, el­vétve halad egy-egy megkésett em­ber a kihalt utcákon, amikor beszál­lunk a készen álló automobilba. A kirendelt detektívek, egy detektiv- felügyelő vezetésével, Cseh sütőmes­ter, akit mint szakértőt a rendőrség felkért az ellenőrzésnél való jelen­létre és a sajtó képviselői. Kísérte­tiesen halad az utcák keresztezésénél tülkölő autó az alvó városban. Első utunk a Teleky-ut felé vezet. Egy háznál megáll az autó. Le- szállunk és néhány házat magunk mögött hagyva, bekopogunk az egyik kicsi ház ablakán : Itt a rendőrségi Tessék kinyitni! Néhány pillanat. Csoszogás, ha­mar kinyitnak. Bemegyünk a mű­helybe. A kemence már kezd áttü- zesedni, minden a munkához elő­készítve, de a munkások még al­szanak. Itt tehát betartják a meg­állapított munkakezdetet. A detek­tívek mindent megnéznek. Nincs-e elrejtve feldolgozott tészta, felnyitják a ládákat, körülnéznek nem szalad­gálnak-e tücskök vagy egyéb boga­rak a dagasztó körül; viz, törülköző, szappan, köpőcsésze megvan-e a helyén ; a műhely és eszközök tisz­taság szempontjából nem esnek-e kifogás alá, nem alszanak-e a da­gasztó és kikészítő helyiségben mun­kások vagy tanoncok, kérdést intéz­nek a műhely tulajdonosához. Ugy- látszik itt nincs semmi baj. Már menni készülünk, amikor az egyik detektív odaszól a mesterhez: Ez elég piszkos! Tessék jobban ügyelni a műhely tisztaságára! És feljegyzi magának a tapasztalt hiányokat. A kisérő szakember — Cseh sütőmester szakszerű magyarázatai után elhagy­juk a műhelyt, a mester nagy meg­könnyebbülésére. Gyalog megyünk néhány percet tovább egy másik műhelybe. Tulaj­donosa csak nemrégen lett megbün­tetve. A helyiség menyezetéről lehul­lik a vakolat a készülő tésztába. A műhely egészségtelen. A műhelyve­zető már dolgozik, noha még 1U3 órát sem mutat az óra. A másik helyiség is piszkos. A dagasztó mű­helyvezető, aki ugylátszik a személy­zetet is képviseli egy személyben, törve beszél magyarul. Ezt a mű­helyt már felírják. Másodszor lesz megbüntetve. (Harmadik büntetés: iparengedély megvonás.) Hunyady-utca. A detektívek macska­léptekkel közelitik meg a házat. A sarkon egy rendőrőrszem áll a szi­táló esőben. A detektiv-felügyelő botjával kopog a kapun. Bosszús hangok hallatszanak belülről. Végre

Next

/
Thumbnails
Contents