Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-11 / 153. szám

65. évfolyam, 153. szám Nagykanizsa, 1925 julius 11, szombat Ára 1800 ki Saarkesstőség és idsdőhlvaiai Fő-ai 5 lutsrofban Tei«fon 78, nyomd* 3 37. szára POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla S?ííetlaiéra: *** h6rs koroM r naross norí.*. —. ------ 90.000 korom w |-n || 11» TUTTI ITIMlI »■MMWIIII -------- -------------------------------------------------- ------ ----------­ANTIBOLS EVIST A Mióta Oroszországban meg­erősödött az átkos bolsevista uralom, a szovjetek központi bizottsága egy pillanatra sem szűnt meg a kommunista elvek érdekében a leghevesebb pro­pagandát kifejteni. Ha megfi­gyeljük a mai forrongó világ- eseményeket, úgyszólván nincs nap, hogy kommunista izü meg­mozdulásokról ne értesülnénk. Oroszország pénzt és fáradságot nem kiméivé dolgozik a világ forradalmositásán, olyan erővel és olyan ügyességgel, hogy ha az antibolsevista államok nem ébrednek idejében a veszély tu­datára, a kommunista világve­szedelem bajosan lesz elhárít­ható. A szovjet kezei épen úgy elérnek Európába, mint ahogy elérnek Indiába, Kínába, Japán­ba és az Egyesült Államokba. A heves bolsevista agitáció egyre feltűnőbbé váló eredmé­nyei végre felébresztették az anti­bolsevista államokat álmaikból s most egy nemzetközi antibol­sevista szövetkezés tervével lé­pett elő a III. internacionale ellen alakult állandó iroda. Felhívá­sában felsorolja a világ minden részében azokat a megmozdu­lásokat, amelyeket a szovjet keze mozgatott és ismerteti azokat az elveket, amelyeket a szovjet er­kölcsi, családi és vallási téren uralkodóvá akar tenni az egész világon. Ezek az elvek szöges ellentétben állnak az egyes álla­mok évszázados fejlődése foly­tán kialakult princípiumokkal s megvalósításuk épen ellentétes­ségüknél fogva csak vér, erő­szak és borzalmak utján lenne lehetséges. Ez a felhívás való­ban a szükséges pillanatban je­lent meg, mert mindenki, aki számol a világban működő erők­kel s mélyen átérzi az esemé­nyek és szenvedélyek örök hul­lámverését, az kell, hogy elgon­dolkozzék a szovjet által elért eredmények okain. Kina meg­mozdulása, az ind nacionalista mozgalom, az angliai próbálko­zás, a franciaországi és marokkói agitáció, hogy csak néhányat említsünk, eklatáns bizonyítékai - annak a soha nem szűnő vad energiának, amellyel Oroszország VILÁGSZÖVETSÉG a világforradalom megvalósítása felé tör. De ha ilyen nyíltan szembe­nézünk ezekkel a fenyegető ese­ményekkel, egyúttal azt is meg kell kérdeznünk, vájjon nem voltak-e hibásak az antibolsevista államok abban, hogy Oroszor­szág képes volt ezeket az ered­ményeket elérni. Európa álla­mai egy esztendőkig tartó véres és minden eddigi mértéket felül­múló mérkőzésben megrendítet­ték egymás gazdasági és erköl­csi alapjait. A világháború kétes eredménnyel végződött úgy a győzőkre, mint a legyőzőitekre nézve. Egyedül az Egyesült Álla­mok, amely a legkisebb áldoza­tot hozta ebben a háborúban, de a legnagyobb hasznot vágta zsebre, van előnyösebb helyzet­ben, mint a háború előtt, de a győztesek közül úgy Anglia,;; mint Franciaország és kisebb szövetségeseik, valószínűleg ma már azon az állásponton Vannak, hogy azért, ami a háború után következett, nem volt érdemes végigcsinálni ezt a pusztító mér­kőzést. A legyőzött államokról természetesen nem is beszélünk,. hiszen a háború elvesztésének csapásához még hozzájárult az a szerencsétlen és igazságtalan szellem, amely a békeszerződé­sekben jutott kifejezésre. Mig mi egymást igy pusztítva mara­kodtunk s a gyűlölet szellemét a fegyverek szaván túl még Írá­sos paragrafusokban is szentesí­tettük, addig Oroszország a há­ború zür-zavaraiban bolsevista állammá alakulva s mérhetetlen természeti kincsei által segítve, hatékonyan dolgozott a bolse­vista méreg minél szélesebb kör­ben való elterjesztésén. Ha a világban tapasztalható mai szellem meg nem változik, ha a tisztára érdekszempontok helyét nem foglalja el valami magasabb, örök erkölcsi törvé­nyeken alapuló belátás, ha az önzés, gyanúsítás, boszuállás alacsony szelleme továbbra is az államok egymásközötti érintke­zésének vezető princípiumai ma­radnak, akkor Oroszország mar­kába nevetve, könnyen számíthat a kommunista elvek győzelmére. Mi a teendő, hogy ezeket a veszedelmeket elkerüljük? Min­denekelőtt megállapítjuk, hogy a bolsevista veszedelem még csak mint egy nagyon halvány árnyék jelentkezik s ha az antibolsevista államok észszerűen lépnek fel ellene, a siker minden reménye nélkül fog kimúlni a világból s pár esztendő múlva talán csak mint egy rossz emlék fog sze­repelni. Az értékek, amik koc­kán forognak, óriásiak, mert mindarról szó van, amit a krisz­tusi alapelveken felépült világ évszázadok során át tudomány­ban, meggyőződésben, hitben, erkölcsben, művészetben köz­kincsekké tett. Épen ezért szük­séges, hogy az európai államok úgy a győzők, mint a legyőzői­tek egymáshoz közeledjenek s a kölcsönös megértés elvei alap­ján próbálják korrigálni azokat a halálos sebeket, amiket a há­ború fegyvereivel egymás testén ütöttek. A békeszerződések igaz­ságos revíziója, az igények és nemzeti aspirációk jogos keretek közé való szorítása, több erkölcs és kevesebb önzés s egy nagyon parányi önmegtagadás megte­remthetik egy olyan antibolse­vista szövetség alapjait, amelyen a bolsevista hullám megtörik s a világ tovább haladhat egy egészségesebb fejlődés békés utjain. A Ház október közepéig elnapolta magát i A nemzeti munkavédelmi Hivatal szükséges- • sége — Az ös&ad eSs&nek tárovaiják az m rokkant-törvényt — Az őszi program legfőbb pontja a közmunkák megindítása Budapest, julius 10 A nemzetgyűlés ma befejezte ta­nácskozásait és október 14-ig nyári szünetre megy. Vass József minisz­terelnökhelyettes a szüneti program­ról kijelentette, hogy a szünet alatt részletesen kidolgozza a rokkantak ellátására vonatkozó törvényjavasla­tot, amelyet az őszi Ülésszak egyik első ülésén szándékozik beterjeszteni és letárgyaltatni. Addig is rendeleti utón szabályozzák a rokkantügyet oly módon, hogy a száz százalékos és 75 százalékos rokkantak illetményeit jelentékenyen felemelik. A nemzetgyűlés őszi munkapro­gramjának tengelyében a költségvetés áll. Természetesen előbb a szociális törvényjavaslatodat tárgyalják majd le és azután térnek át a költségve­tésre, amelynek letárgyalása után rá kerül a sor a felsőházi javaslatra is. Az egyes minisztériumokban most serényen folyik a munka, hogy mi­után a Ház a beruházási javaslatot megszavazta, azokat a munkálatokat, amelyekre az ipar, a keresked lem és általában a közgazdaság fellendí­tése szempontjából szükség van, mi­nél előbb megindíthassák. A programnak egyik főpontja a közmunkák megindítása és az egyes minisztériumokban már megtették az előterjesztéseket a halaszthatatlanul sürgős közmunkák elrendelésére vo­natkozólag. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülését V2II előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend előtt Pakots József Boross László dr., az Esti Kurír felelős szerkesztőjének letartóztatása körülményeit fejtegeti. Rubinek István beterjeszti a men­telmi bizottság jelentését Hegedűs György ügyében. A bizottság Hege­dűs Györgyöt a nemzetgyűlés ünne­pélyes megkövetésére Ítélte. Szabó József napirend előtti fel­szólalásában az állami üzemek mun­kásainak béréről beszél. Walko Lajos kereskedelmi minisz­ter beterjeszti ezuián a nemzetközi munkaügyi szervezet ajánlásainak és egy washingtoni megállapodás be­cikkelyezéséről szóló javaslatokat. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadják a tegnap letárgyalt összes törvényjavaslatokat. Csontos Imre személyes kérdésben foglalkozik Dénes István ama vád­jával, mintha ő a karcagi direktórium tagja lett volna és mint ilyen dr. Kálmán Imrét föl akarta volna akasz­tatni. Dénes István ugyancsak személyes kérdésben felszólalva megállapítja, hogy ő nem vádolta Csontos Imrét,

Next

/
Thumbnails
Contents