Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-11 / 153. szám
65. évfolyam, 153. szám Nagykanizsa, 1925 julius 11, szombat Ára 1800 ki Saarkesstőség és idsdőhlvaiai Fő-ai 5 lutsrofban Tei«fon 78, nyomd* 3 37. szára POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla S?ííetlaiéra: *** h6rs koroM r naross norí.*. —. ------ 90.000 korom w |-n || 11» TUTTI ITIMlI »■MMWIIII -------- -------------------------------------------------- ------ ----------ANTIBOLS EVIST A Mióta Oroszországban megerősödött az átkos bolsevista uralom, a szovjetek központi bizottsága egy pillanatra sem szűnt meg a kommunista elvek érdekében a leghevesebb propagandát kifejteni. Ha megfigyeljük a mai forrongó világ- eseményeket, úgyszólván nincs nap, hogy kommunista izü megmozdulásokról ne értesülnénk. Oroszország pénzt és fáradságot nem kiméivé dolgozik a világ forradalmositásán, olyan erővel és olyan ügyességgel, hogy ha az antibolsevista államok nem ébrednek idejében a veszély tudatára, a kommunista világveszedelem bajosan lesz elhárítható. A szovjet kezei épen úgy elérnek Európába, mint ahogy elérnek Indiába, Kínába, Japánba és az Egyesült Államokba. A heves bolsevista agitáció egyre feltűnőbbé váló eredményei végre felébresztették az antibolsevista államokat álmaikból s most egy nemzetközi antibolsevista szövetkezés tervével lépett elő a III. internacionale ellen alakult állandó iroda. Felhívásában felsorolja a világ minden részében azokat a megmozdulásokat, amelyeket a szovjet keze mozgatott és ismerteti azokat az elveket, amelyeket a szovjet erkölcsi, családi és vallási téren uralkodóvá akar tenni az egész világon. Ezek az elvek szöges ellentétben állnak az egyes államok évszázados fejlődése folytán kialakult princípiumokkal s megvalósításuk épen ellentétességüknél fogva csak vér, erőszak és borzalmak utján lenne lehetséges. Ez a felhívás valóban a szükséges pillanatban jelent meg, mert mindenki, aki számol a világban működő erőkkel s mélyen átérzi az események és szenvedélyek örök hullámverését, az kell, hogy elgondolkozzék a szovjet által elért eredmények okain. Kina megmozdulása, az ind nacionalista mozgalom, az angliai próbálkozás, a franciaországi és marokkói agitáció, hogy csak néhányat említsünk, eklatáns bizonyítékai - annak a soha nem szűnő vad energiának, amellyel Oroszország VILÁGSZÖVETSÉG a világforradalom megvalósítása felé tör. De ha ilyen nyíltan szembenézünk ezekkel a fenyegető eseményekkel, egyúttal azt is meg kell kérdeznünk, vájjon nem voltak-e hibásak az antibolsevista államok abban, hogy Oroszország képes volt ezeket az eredményeket elérni. Európa államai egy esztendőkig tartó véres és minden eddigi mértéket felülmúló mérkőzésben megrendítették egymás gazdasági és erkölcsi alapjait. A világháború kétes eredménnyel végződött úgy a győzőkre, mint a legyőzőitekre nézve. Egyedül az Egyesült Államok, amely a legkisebb áldozatot hozta ebben a háborúban, de a legnagyobb hasznot vágta zsebre, van előnyösebb helyzetben, mint a háború előtt, de a győztesek közül úgy Anglia,;; mint Franciaország és kisebb szövetségeseik, valószínűleg ma már azon az állásponton Vannak, hogy azért, ami a háború után következett, nem volt érdemes végigcsinálni ezt a pusztító mérkőzést. A legyőzött államokról természetesen nem is beszélünk,. hiszen a háború elvesztésének csapásához még hozzájárult az a szerencsétlen és igazságtalan szellem, amely a békeszerződésekben jutott kifejezésre. Mig mi egymást igy pusztítva marakodtunk s a gyűlölet szellemét a fegyverek szaván túl még Írásos paragrafusokban is szentesítettük, addig Oroszország a háború zür-zavaraiban bolsevista állammá alakulva s mérhetetlen természeti kincsei által segítve, hatékonyan dolgozott a bolsevista méreg minél szélesebb körben való elterjesztésén. Ha a világban tapasztalható mai szellem meg nem változik, ha a tisztára érdekszempontok helyét nem foglalja el valami magasabb, örök erkölcsi törvényeken alapuló belátás, ha az önzés, gyanúsítás, boszuállás alacsony szelleme továbbra is az államok egymásközötti érintkezésének vezető princípiumai maradnak, akkor Oroszország markába nevetve, könnyen számíthat a kommunista elvek győzelmére. Mi a teendő, hogy ezeket a veszedelmeket elkerüljük? Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy a bolsevista veszedelem még csak mint egy nagyon halvány árnyék jelentkezik s ha az antibolsevista államok észszerűen lépnek fel ellene, a siker minden reménye nélkül fog kimúlni a világból s pár esztendő múlva talán csak mint egy rossz emlék fog szerepelni. Az értékek, amik kockán forognak, óriásiak, mert mindarról szó van, amit a krisztusi alapelveken felépült világ évszázadok során át tudományban, meggyőződésben, hitben, erkölcsben, művészetben közkincsekké tett. Épen ezért szükséges, hogy az európai államok úgy a győzők, mint a legyőzőitek egymáshoz közeledjenek s a kölcsönös megértés elvei alapján próbálják korrigálni azokat a halálos sebeket, amiket a háború fegyvereivel egymás testén ütöttek. A békeszerződések igazságos revíziója, az igények és nemzeti aspirációk jogos keretek közé való szorítása, több erkölcs és kevesebb önzés s egy nagyon parányi önmegtagadás megteremthetik egy olyan antibolsevista szövetség alapjait, amelyen a bolsevista hullám megtörik s a világ tovább haladhat egy egészségesebb fejlődés békés utjain. A Ház október közepéig elnapolta magát i A nemzeti munkavédelmi Hivatal szükséges- • sége — Az ös&ad eSs&nek tárovaiják az m rokkant-törvényt — Az őszi program legfőbb pontja a közmunkák megindítása Budapest, julius 10 A nemzetgyűlés ma befejezte tanácskozásait és október 14-ig nyári szünetre megy. Vass József miniszterelnökhelyettes a szüneti programról kijelentette, hogy a szünet alatt részletesen kidolgozza a rokkantak ellátására vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet az őszi Ülésszak egyik első ülésén szándékozik beterjeszteni és letárgyaltatni. Addig is rendeleti utón szabályozzák a rokkantügyet oly módon, hogy a száz százalékos és 75 százalékos rokkantak illetményeit jelentékenyen felemelik. A nemzetgyűlés őszi munkaprogramjának tengelyében a költségvetés áll. Természetesen előbb a szociális törvényjavaslatodat tárgyalják majd le és azután térnek át a költségvetésre, amelynek letárgyalása után rá kerül a sor a felsőházi javaslatra is. Az egyes minisztériumokban most serényen folyik a munka, hogy miután a Ház a beruházási javaslatot megszavazta, azokat a munkálatokat, amelyekre az ipar, a keresked lem és általában a közgazdaság fellendítése szempontjából szükség van, minél előbb megindíthassák. A programnak egyik főpontja a közmunkák megindítása és az egyes minisztériumokban már megtették az előterjesztéseket a halaszthatatlanul sürgős közmunkák elrendelésére vonatkozólag. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülését V2II előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend előtt Pakots József Boross László dr., az Esti Kurír felelős szerkesztőjének letartóztatása körülményeit fejtegeti. Rubinek István beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Hegedűs György ügyében. A bizottság Hegedűs Györgyöt a nemzetgyűlés ünnepélyes megkövetésére Ítélte. Szabó József napirend előtti felszólalásában az állami üzemek munkásainak béréről beszél. Walko Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti ezuián a nemzetközi munkaügyi szervezet ajánlásainak és egy washingtoni megállapodás becikkelyezéséről szóló javaslatokat. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadják a tegnap letárgyalt összes törvényjavaslatokat. Csontos Imre személyes kérdésben foglalkozik Dénes István ama vádjával, mintha ő a karcagi direktórium tagja lett volna és mint ilyen dr. Kálmán Imrét föl akarta volna akasztatni. Dénes István ugyancsak személyes kérdésben felszólalva megállapítja, hogy ő nem vádolta Csontos Imrét,