Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-09-29 / 218. szám

65. évfolyam, 218. szám Nagykanizsa, 1925 szeptember 29, kedd Ara I80Ű terras« űasiitftMtŐtíg és kiadóhivatal Fő-ál S latanubaix-Tetalon 78, nyomda S17. asáüs POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla rrm BuinnaanMmiiMTrTrnr» filöíiaetfjtó étsi fígy tea SÓ-GŐG koian* Hárcia hóra«. ........ ...9Ü.000 koron* Komor őszi est volt vasárnap, amikor megszólalt a nagykanizsai rendőrkapitányság telefonja. Sárvárról értesítették az ügyeletes rendőrtisztet, hogy Hegedűs György dr. nemzetgyűlési képviselő a sárvári népgyülésen rosszul lett és hirtelen meghalt. Értesítsék kíméletesen hoz­zátartozóit. Amikor a jelentést leadták, sokan kételkedtek benne, hogy dr. Hegedűs György, az életerős férfiú, aki reg­gel még jóízűen megreggelizett az állomás éttermében, már kiterítve fekszik. A rendőrség értesíti az özvegyet A rendőrség még az este nyom­ban intézkedett, hogy dr. Hegedűs György feleségét kíméletesen értesít­sék férjének haláláról. A hir pillana­tok alatt szétterjedt a városban és mindenütt valóságos megdöbbenést keltett. Hogyan következett be a halál Hegedűs György dr. a nemzeti gondolatnak törhetetlen hűségű har­cosa: nincs többé. Mors Imperator akkor végzett vele, mikor mint köz­életi tényező és politikus — fegyver- társának, Huszár Károly volt minisz­terelnöknek díszpolgári beiktatásán részt vett. Huszár Károly és Vhss József népjóléti miniszter beszédei után Hegedűs György dr. is felszó­lalt s az ő megszokott, hazafias ér­zésétől átitatott beszédében ismét hitvallást tett a nemzeti gondolat mellett és rámutatott azokra az érde­mekre, melyeket Sárvár két uj dísz­polgára Vass József dr. és Huszár Károly a magyarság érdekében ki­fejtettek. Utána még Mátéffy Viktor és Vargha György szólaltak fel. Ám alig ejtett ki néhány szót Vargha György — amikor Hegedűs György szemei előtt elsötétült minden. Hege­dűs bal kezével a fejéhez kapott, majd szédülve leült a székre. A kö- rüláliók észrevették, hogy Hegedűs György dr. a fejét fogja. Az egyik képviselő odament hozzá, ám Hege­dűs dr. arca falfehérré válik és mig Vargha György beszél, elkiáltja ma­gát: „Istenem, de rosszul vagy ok. “ Ezek voltak utolsó szavai. Ebben a pillanatban Hegedűs György dr. ösz- szeesett és elkezdett hörögni. Huszár sárvári aaátplebános, aki a népgyü­lésen részt vett és szintén a pódiu­mon tartózkodott, nyomban intézke­dett, hogy feladhassa Hegedűsnek az utolsó kenetet. Huszár apát Hegedűst még részesítette az utolsó kenetben s elmondotta felette a generalabsolutiót, majd az agonizáló Hegedűst bevitték az egyik szomszédos ház földszinti lakásába, ahol divánra fektették. A jelenlevő orvos azonban már csak a halált konstatálta. Hegedűs György dr., a keresztény magyarság lánglelkü apostola — megszűnt lenni. A gyűlésen résztvett nagyszámú pap­ság ekkor letérdelt a halott köré és elmondotta felette a halottakért való imát. A közélet porondján halt meg Hegedűs György dr -t a közélet porondján kötelességteljesiíése köz­ben ragadta ki közülünk a halál. Aminő az élete volt, olyan volt a halála is. A közélet küzdő terén halt meg, fegyverfársai között, elvbarátai karjaiban. A népgyiiíés a templomba vonul És mialatt a papság körötte imád­kozott, a népgyülést Huszár Károly félbeszakította és felszólította az óriási tömeget, hogy vonuljanak a temp­lomba és imádkozzanak az elhunytért. A templomban ezután Huszár apát beszédet mondott. „Hazafelé . . .“ A megboldogult holttestét 7 óra­kor elszállították a kórházba, ahol érckoporsóba zárták és beszenteiték. Majd később a gyűlés résztvevőinek és az egész város lakosságának kí­séretében az állomásra vitték, ahon­nan Nagykanizsára szállították. * A szomorú eset lapunkat is kö­zelről érinti. A kommün bukása után Hegedűs György dr. lapunknak hosz- szabb időn át főszerkesztője volt, akinek írásai mindmegannyi tanúság- tétel volt a becsületes magyar poli­tika, a legitimizmus, a nemzeti gon­dolat mellett. Mikor másodszor nem- zetgyülési képviselővé választották, lemondott a főszerkesztői tisztéről, hogy egészen a politikának és kerü­letének szentelhesse magát. A kormányzó érdeklődik A gyászos eset hire Budapestre még az esti órákban elérkezett és mindenütt mély részvétet keltett. A kormányzó kabinetirodája ma a rend­őrkapitányság vezetőjénél érdeklődött az elhunyt képviselő tragikuma iráni. Értesülésünk szerint a temetésre le­jön a m. kir. kormány és a képvise­lőház elnökségének képviselője, a nemzetgyűlés küldöttsége, a keresz­tes y szocialisták, a Keresztény Gaz­dasági Párt, a Katolikus Népszövet­ség stb. küldöttsége. Az ÉME orszá­gos vezetősége részéről dr. Turchányi Egon fog részt venni a temetésen. Az elhunyt otthonában Szerkesztőségünk a tragikus halál­eset hivatalos megerősítése után nyomban felkereste Hegedűs György dr. özvegyét a Csányi László-utca 8. szám alatti lakásán. A nap mintha bucsucsókot hintene a szomorú ház felé, ahol három kis gyermek édes­atyját és egy jóságos asszony férjét s a családfő elvesztőt siratja. Ahogy belépünk a házba, épen szembe jön velünk a fiatal özvegy. Könnyek kö­zölt ad kezet. Elfogódottan, minden mondatra vigyázva térünk látogatá­sunk tárgyára. Majd kifejezzük rész­vétünket a szerkesztőség s a magunk nevében. Utalunk a hit erejére, amely a legsúlyosabb csapást is segíti emeli fővel elviselni. Hegedüsné válaszolni akar, de csengetnek az előszobában és sürgönyhordó érkezik. Huszár Károly sürgönye 12 óra 10 perc. Nézzük, hogyan bontja fel az özvegy a sürgönyt. A legkisebb fiú gondtalanul fütyörész a széken. Ő nem tudja, hogy életé­ben mit jelent a mai nap. A fájda­lomtól teljesen megtört asszony többször olvassa végig a sürgönyt, azonban lelkiállapota olyan, hogy képtelen elolvasni. Oda nyújtja fe­lénk és megkér, olvassuk fel. Huszár Károly volt miniszterelnök, Hegedűs legjobb barátjának sürgönye — az özvegyhez. Felolvassuk: „Sárvár. — Mélységes megille- tődéssel, keresztény részvéttel tuda­tom, hogy felejthetetlen férje, kitűnő politikus bajtársunk szivszélhüdést kapott vasárnap délután 6 órakor a népgyülés pódiumán, halotti szentséget feladták, 7 órakor érc­koporsóba helyezték, beszentelte a sárvári apát és felravatalozták a kórházban, hétfőn délelőtt volt a rekviem, délután három órakor ki­séri az egész város a vonathoz, a drága halott kedden reggel 7 óra 30 perckor érkezik Nagykanizsára. Holnap érkezem. Kézcsókkal Hu­szár Károly.“ Hegedüsné előérzete — Úgy éreztem, — mondja nekünk — hogy lesz valami. Előérzetem volt, hogy valami fog történni az uram­mal. Szombaton egész nap oly nyug­talan voltam. De a kis fiam is, szom­baton éjszaka egyszer csak felkel és odamegy féijemhez: Apus, ne menj el tőlünk, oly csúnyát álmodtam. — Vasárnap reggel felé én is ret­tentőét álmodtam. Megmagyarázha­tatlan érzés vett rajtam erőt, egy közeledő csapás előérzete, úgy, hogy én könyörögve kértem az uramat: Apus, ne menj el, valami baj lesz, még a kommunisták találnak valamit csinálni. Azonban Hegedűs dr. mosolyogva igyekezett eloszlatni neje aggályait. Ismételt könyörgésre fogta akkor Hegedüsné a dolgot, de Hegedűs György azt válaszolta vissza : Mama, még a féllábu emberre is szükség van ma! Ezek voltak az utolsó szavak, mi­ket a szerető hitves urától ebben az életben hallott. És Hegedűs György dr. reggel kiment a vasútra, hogy Sárvárra utazzon... Végzetes ut, tragikus ut, utolsó ut— Este vacsora után a csendes ott­hon zárt ajtaján kopognak. A fiatal asszonyt rendkívül hevesen elfogja ismét az a bizonyos megmagyaráz­hatatlan előérzet: közeledik a baj. Hegedüsné kérdezi; ki van itt? A rendőrségről — válaszol egy férfihang. Most már tudta, hogy baj van, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents