Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

65. évfolyam, 195. szám Nagykanizsa, 1925 szeptember 1, kedd Ára 1800 kara** POLITIKAI NAPILAP én kiadóbfvatsl FŐ-ot 5 latararbsn-Teldon 78, nyomda 117= szAss Felelős szerkesztő; Kempelen Béla EiőSaaiés! ára; Egy bán 30.003 korom H&tqss htfra.« _... gQ.GQQ korom Az erdélyi magyarok sérelme a Népszövetség döntése előtt Genf, augusztus 28 A Népszövetség tanácsának néhány nap múlva megkezdődő konferenciájának egyik főpro­grampontja az erdélyi magya­roknak panasza. Ezenkívül az erdélyi magyar egyházak memo­randuma alapján a Népszövet­ség az erdélyi magyarság kul­turális sérelmeivel is foglalkozni fog. — A Népszövetség titkár­sága teljesen elkészült a hatal­mas anyag feldolgozásával és a konferencia megkezdésekor az összes résztvevő államok dele­gátusai megkapják az összes erre a kérdésre vonatkozó dokumen­tumokat. Különös érdekességet kölcsönöz a Népszövetség ki­sebbségi tanácskozásainak, hogy a panaszt emelő magyarok meg­bízásából, mintegy ügyvédként, résztvesz a tárgyalásokon Tor- nyay Gyula dr. erdélyi ügyvéd is. A Népszövetség már legutóbbi konferenciáján tárgyalás alá vette az erdélyi magyarság panaszait. Határozatot azonban nem hozott, mivel Petrescu Commenberni követ, Románia delegátusa, több­séget szerzett halasztó indítvá­nyának. A Népszövetség titkár­sága azonban a mostani konfe­rencián végleg el akarja intéz- tetni az erdélyi magyarság pa­naszait s igy nagy harcra van kilátás egyrészt a kisantant és másrészt Magyarország, valamint a nyugati államok delegátusai között, akik magukévá tették az erdélyi magyarság sérelmeit. Románia delegátusa, Petrescu- Commen követ a nyár folya­mán szorgalmasan gyűjtötte az ellenbizonyitékokat a magyar panaszokkal szemben, most eze­ket uj anyagként akarja előter­jeszteni s ismét azt fogja indít­ványozni, hogy a Népszövetség az általa benyújtott uj anyag feldolgozása és tanulmányozása céljából megint halassza el a magyar kisebbségi ügyek tár­gyalását a következő konferen­ciára. Természetes, hogy Románia ebben a kérdésben számíthat Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia delegátusainak legerélyesebb tá­mogatására. Az sem lehetetlen, hogy a kisantantnak ismét sike­rül a halasztó indítvány számára a többséget megszerezni. Ezen a konferencián azonban Magyar- országot Apponyi Albert gróf fogja képviselni s a kisantant fél a nagy magyar államférfiu páratlan szónoki képességeitől s osztatlan tekintélyétől, amelyet világszerte élvez. Apponyi már több Ízben foglalkozott nemzet­közi kongresszusokon a magyar kisebbségek helyzetével és sok kellemetlen órát szerzett az el­nyomóknak. A kisantant attól tart, hogy a tanácskozásokon Apponyi Al­bert gróf ismét felemeli szavát a magyar kisebbségek érdeké­ben és ékesszólásával és tekin­télyével könnyen keresztezheti és meghiúsíthatja a kisantant halasztó tervét. Éppen ezért itteni Zalaegerszeg, augusztus 31 A magyar városok országos kon­gresszusának állandó bizottsága az összes városok bevonásával a város­háza közgyűlési termében országos értekezletet tartott vasárnap délelőtt. Sipőcz Jenő budapesti polgármester távollátében Kiskos István dr. Szom­bathely város polgármestere elnökölt. Az értekezleten Csonka-Magyaror- szág polgármesterei nagy számban voltak képviselve, azonkívül megje­lentek a városok, közigazgatási fő­tisztviselői, mérnökei stb. Az elnöki megnyitó után Vdrhidy Lajos kongresszusi igazgató előter­jesztést tett a városok külföldi köl- csönének tárgyában, úgyszintén a szeptember 20. és október 10. között Párisbau tartandó értekezlet magyar előadói ügyében. Ezután Sebestyén Géza dr. Pécs város tanácsosa és Becsey Antal fővárosi mérnök tartot­tak értékes előadásokat. Sebestyén dr. előterjesztést tett a nyilvános betegápolás és gyermekvédelem költ­ségeinek legalább 50%-ban az állam részéről való visszatérítésére. Majd Hoór Tamás dr. és Medgyaszay Ist­ván tartott előadást. Délután 2 óra­diplomácia körökben máris arról beszélnek, hogy a kisantant ter­rorizálni akarja a magyar kor­mányt azzal a fenyegetéssel, hogy abban az esetben, ha Apponyi túlságosan exponálja magát a magyar panaszok érde­kében, úgy Cseh-Szlovákia, Ju­goszlávia és Románia ismét a legerélyesebb módon fognak fel­lépni Magyarországgal szemben és újra szóba fogják hozni az ellenőrzés megszigorításának kér­dését. Egyelőre pozitivet erről a terv­ről nem lehet tudni, csak be­szélnek róla, szóval az akció a levegőben lóg. Valószínű, hogy a kisantant részéről elhelyezett ügyes aknáról van szó, amely azt célozza, hogy a magyar kor­mány a kellemetlenségeknek ele­jét veendő, Apponyit figyelmez­tesse erre és olyan instrukciók­kal lássa el, hogy ne exponálja magát túlságosan a kisebbségi problémában. W. Ak. kor bankett volt a Vass József Ott­honban, a táborban. A kiállítást rendkívül sok közön­ség látogatja. A máskor oly kihalt csendes zalaegerszegi utcák feketéi­dnek az embersokaságtól. Számos ismerős nagykanizsai arcot láttunk. Nagykanizsa város hivatalos képvi­selője, Krdtky István dr. főjegyző, aki tegnap már visszautazott Nagy­kanizsára. A kiállítás anyaga kiváló, amely semmivel sem különbözik a soproni elsőrangú anyagtól, csak az a kár, hogy mindenütt a rendezőség rendezetlenségének kezenyomát lát­tuk. Kezdetlegességet és sok héza gosságot. A kocsigyártókat egy oly helyre dugta el, ahol alig jöttek ér­deklődők. Rendkívül értékes anyag és elsőrendű produktum, amit Nagy­kanizsa hozott ide. Azért a helyszűke miatt is a nagy­kanizsai kiállítókról akarunk elsősor­ban megemlékezni. A megnyitás után Vűss József dr. j miniszterelnökhelyettes, Torányi Fe- I renc dr. főispán, Bődy Zoltán alis- j pán, Brand Sándor dr. főjegyző, j Czobor Mátyás polgármester nagy- j számú kíséretükkel végigjárták a ki- í állítás minden csoportját. A kereskedelmi iskola tágas ud­varában A Weiser J. C. gazdasági gépgyár Nagykanizsán foglalja el a főhelyet és kiállításának gazdag és változatos anyagával oly feltűnést kelt, hogy a gazdatársa­dalom tömegei látogatják. Weiser János főmérnök, a gyár főnöke és igazgatója tisztviselőivel együtt alig győzi a sok érdeklődőnek a felvi- lágositásadást és szakszerű magya­rázatot, amit a gazdáknak a legna­gyobb készséggel szemlélhetőleg nyújt. Az országoshirü nagykanizsai Weiser J. C. gépgyár Zalavártnegye legrégibb gyára, amely évtizedek óta áll fenn és gyártmányai nemcsak Magyarországon, de Görögország­ban, Olaszországban, Szerbiában és a messze tengerentúl is ismeretesek. A általa képviselt teljesen magyar gyártmánya automobilokról, mago- mobilokról első helyen kell meg­emlékeznünk. Egymás mellett sora­kozva ott látjuk a remekbe készült kőrisfafelsőnyomá^u borsajtót, melyet sok szőlősgazda és bortermelő áll körül. A különböző szivat yuk, spe­ciális rendszerű kutszivattyuk, kü­lönféle borsaj'ók, különleges mész- és téglagyári berendezési tárgyakat, gépeket, zsilipeket, eszközöket, me­lyeket Weiser János főmérnök hosszú tapasztalatából leszűrt tökéletesitéssel gyártanak. A Weiser-féle gépgyár minden csak elképzelhető mezőgazdasági gépeket, felszerelést és eszközt gyárt. Nyers vasöntvényeket 2400 kg. sú­lyig, főleg speciális öntvényü mo­torhengereket, dugattyúkat, gyűrűket, motorfejeket, gyujiógolvókat, motor­testeket, különleges foszforbronz és fémöntvényeket, kovácsolt alkotré- szeket, íörekrázót, szalmarazótenge- lyeket, bármilyen famunkát. A Weiser gépgyár produktumai a magyar ipar és magyar szellem igazi dicsősége. Czobor Mátyás polgármester a gyár tulajdonosát Weiser János fő­mérnököt bemutatta Vass dr. minisz- tere’nökhelyeitesnek és kíséretének. Vass dr. egyik géptől a másikig, egyik eszköztől és saj'ótól végig megtekintett mindent. Majd élénken érdeklődött a gyártulajdonos főmér­nöknél a gyár üzemmenete és telje­sítőképessége iránt és melegen gra­tulálva kezet szorított Weiser fő­mérnökkel. Bagladi Béla szabómester nemzeti motívumokkal díszített cso­Nagykanizsaiak a zalaegerszegi falu« és iparkiállitáson A magyar városok polgármestereinek értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents