Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-20 / 187. szám

65. évfolyam, 187. szám Nagykanizsa, 1925 augusztus 22, szombat Ára 1800 Kisrwi ír •• mrnfm mhiiim mm i POLITIKAI NAPILAP mammeaSKSsasam •ntkcsstőség és klidóhivsíst rft nt b tattrsrban-Tekton 78, nyomda 117. sm« Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Efőfósjőíl éra: ggy fcórs isö.OOÍ kcíons Hát css to... — _----- — 90.ÖÖ0 korona A monarchiából összesen 2 millió 86.000 katona esett hadifogságba. Éhből a számból Magyarországra 837.000 hadifogoly esik; az Összes bevonultak 24 százaléka. Tehát min­den negyedik emberünk hadifogságba esett. Viszont a honvédelmi minisz­térium adatai szerint Magyarországon összesen 300.000 ember élvezett fel­mentést. Mindezekből nyilvánvaló, hogy nagyon optimisztikus számítás, j ha az egész monarchiából reánk eső százalékszám szerint számítjuk ki a veszteségeket, hiszen a magyarok mindig ott voltak, ahol legolcsóbb volt az emberélet. Beszédes számok és ékesen szóló adatok ezek! A mai minisztertanács Budapest, augusztus 21 Magyar véráldozat A magyar királyi hadtörténelmi levéltár kiadásában megjelenő „Ma­gyar Katonai Közlöny“ olyan köz­érdekű cikksorozat kiadását kezdette meg, mely méltó arra, hogy a leg­szélesebb körökben figyelmet ébresz- szen. A folyóirat sorozatosan ismer­teti a magyar csapatoknak a világ­háborúban való szereplését és vesz­teségeit. Azt, hogy Aáagyarország erején felül vett részt a világhábo­rúban, hogy sokkal több magyar ember állt fegyverbe, kerüit ki a harctérre, szenvedett fogságot, sebe­sülést és hősi halált, mint amennyi lélekszám szerint reánk esett volna, azt mi magyarok, a statisztikai ada­tok tanúsága nélkül is nagyon jól tudjuk. A külföldiek és a jövő tör­ténetírói azonban csak a statisztikai adatoknak és a hiteles forrásmunkák feldolgozásának adnak hitelt, ezért nem hiábavaló, sőt igen fontos mun­ka, ha az illetékes szakemberek hi­teles adatok alapján mutatják ki azt a szomorú igazságot, aminek a hite­léhez a magyar köztudatnak nincsen szüksége bizonyítékra. A hiteles adatok kétségtelen érvei­vel lehet bebizonyítani, hogy a há­ború alatt Magyarország sokkal töb­bet áldozott a monarchia érdekében, mint amennyire kötelezve lett volna. Magyarországnak a háború előtt 21,011.000 lakosa volt, az 51,000.000 lakosságú monarchia lélekszámúhoz arányitva tehát 41.14 százalékban kellett volna hozzájárulnia a háborús véráldozathoz. Különböző hivatalos adatok egybevetésével azonban meg lehet állapítani, hogy Magyarország­ból 3,381.785 ember vonult be, ami 41.14 százalék helyett, a monarchia hadköteleseinek 43.43 százalékát te­szi ki. Magyarország tehát 2 29 szá­zalékkal több véradót adott, mint amennyit tőle a monarchia jogosan megkövetelhetett. Számban kifejezve ez azt jelenti, hogy 181.535 emberrel több katona vonult be Magyaror­szágról, mint amennyinek a mozgó­sítására kötelesek lettünk volna. De aki tudja azt, hogy a magyar csapatok mindig a legrosszabb fron­tok legveszélyesebb pontjain küzdöt­tek, az nem kételkedhetik abban, hogy a hősi halottak között Magyar- ország arányszáma még sokkal ma­gasabb lehetett. A kimutatás szer­kesztői sajnos, nem támaszkodhattak hiánytalan hivatalos adatokra. A szá­zalékszámok összevetésével ők öt- százharmincezer kilencszázhatvanötre teszik a Magyar Szentkorona Orszá­gaira eső halottak arányszámát, ami azt jelenti, hogy a harctéren pusztult a magyar hadköteles bevonultaknak több mint 15 százaléka. A világhá­ború magyar sebesültjeinek számát másfélmillióra teszi, ami a bevonul­taknak majdnem 50 százaléka. Ez annyit jelent, hogy minden második bevonult magyar katona legalább egyszer megsebesült. A Bethlen-kormány tagjai ma dél­előtt Vűss József dr. népjóléti mi­niszter elnöklete alatt minisztertaná­csot tartottak. A minisztertanács mindenekelőtt tudomásul vette a földművelésügyi miniszter és a pénzügyi államtitkár bejelentését arra vonatkozólag, hogy az eddig kiadott tizenkilenc milliárd korona hitelt, amellyel a jég és aszály révén katasztrofálisan sújtott kisbir­tokosokat támogatták, újabb hat mil­liárd koronával felemelték. Tudomásul vették a földművelési és pénzügyminiszterek azon intézke­dését, hogy a kisbirtokosok hitelén kívül a közép és nagybirtokosok ré­szére harminc milliárd hitelt nyúj­tanak hathónapi váltóra, amelyre A tábla Beniczky szabadlábra helyezését rendelte el 300 millió K biztosíték ellenében. A királyi tábla ma délben döntött Beniczky Ödön szabadlábra helyezése ügyé­ben. A tábla elrendelte Beniczkynek 300 millió K kaució ellenében való szabadlábra helyezését. Beniczky vé­dői most azon fáradoznak, hogy a szükséges 300 milliót összeszedjék, melynek letétele esetén Beniczky elhagyja fogságát. Gerliczy—Cziráky párbaj. A mai nap értesülése szerint báró Gerliczy Felix és gróf Cziráky László súlyos feltételű pisztolypár­bajt vívtak. Sebesülés nem történt, a felek nem békültek ki. Marton Erzsi meghalt. B. Mar­ton Erzsi 36 éves színésznő, ki tudvalevőleg az elmúlt vasárnap 10 gr. veronállal megmérgezte magát, azóta eszméletét nem nyerte vissza, csütörtökön reggel 7 órakor meg­halt. Az öngyilkos művésznő holt­testét tegnap reggel vitték át a tör­vényszéki orvostanintézetbe. A kormány és az Egységes­párt teljes számban a Szent István napi körmenetben. A Szent István napi ünnepséget rendező bi­zottság meghívására a Szent István napján rendezett körmenetben a kor­mány Budapesten időző tagjai dr. Vass József népjóléti miniszter ve­zetésével résztvettek. Azonkívül részt- vettek még gróf Klebelsberg Kunó | egyszer ugyancsak hat havi prolon- i gálás lesz. Majd szóba kerüli a Smith Jere­miással lefolytatott tárgyalások anyaga a különböző tárcák beruházási prog­ramja, melyek immár teljesen letár­gyaltattak és csupán az állami erdő és mezőgazdasági üzemek beruhá­zási programja maradt függőben, azonban a jövő hét elején ez is le- tárgyalásra kerül. A jelentésből megállapítható, hogy Smith főbiztossal egyetértőén a MÁV beruházásaira 20 millió aranykorona, a posta betuházásaira pedig 11.6 ^millió aranykorona engedélyeztetett s a tárgyalások alapján a vonatkozó munkálatok azonnal folyamatba té­tettek. Majd a kormányzópárt érte­kezletén elhangzott kérelmek és pa­naszok kerültek tárgyalás alá. vallás és közoktatásügyi miniszter, Mayer János földmivelésügyi minisz­ter, Pesthy Pál igazságügyminiszter és gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter. Léderer kegyelmet kapott? A Magyar Hiriap az egyik bécsi lapra hivatkozva közli, hogy Léderer kegyel­met kapott és büntetését életfogytig­lani fegyházra változtatták át. Ezzel szemben megállapítható, hogy Buda­pesten senki sem tud a kegyelem­ről, Léderer védője nem is tartóz­kodik Budapesten. Jutalomdijat kapnak a több- gyermekes családapák. A népjó­léti miniszter programjába vette, hogy a jövő költségvetési évtől kezdve a sokgyermekes családapákat segély­ben részesíti, hogy igy is előmoz­dítsa az egyke elleni küzdelmet. Közszolgálati alkalmazottak üdülése. Balatonlellén a közszol­gálati alkalmazottak, nyujdijasok, öz­vegyek és hozzátartozóik részére kedvezményes üdülést biztosit a KANSz. A teljes ellátás, mindent egybefoglalva napi 55000 Kba kerül. Az uj turnus augusztus 24-én kez­dődik. Gazdát cserélt a balatonföld- vári fürdő. Hazánk egyik leg­nagyobb és legnevezetesebb ősi ma­gyar fürdője, Balatonföldvár gazdát cserélt. A fürdő eddigi tulajdonosa, a Magyar-Olasz Bank eladta az egész fürdőberendezést a négy szálló­val, halászati joggal stb. Erdödy Sándor gróf vasmegyei birtokosnak hét és fél milliárd koronáért. | Nemzetközi missziós kongresz- j szusa. Az ötnapos nemzetközi misz- | sziós kongresszust a Szent István | társulat dísztermében Csernoch János j dr. bíboros hercegprímás nyitotta j meg a pápai nuncius jelenlétében. ! A missziós kongresszusra a világ | minden részéből, még Indiából is i jöttek össze egyházi és világi férfiak. A kongresszus elnöke Schmidlin dr. miniszteri egyetemi tanár. Jubileumi zarándoklat Panon- halmán. Panonhalma 700 éves ju­bileuma alkalmával az ország külön­böző részéből számos zarándok- csapat kereste fel a Szent-Benedek rend ősi monostorát. A francia—magyar kereske­delmi szerződés aláírása mind máig késett. Hir szerint a csehek és Ausztria igyekeztek a francia kormányt ezirányban befolyásolni, hogy a szerződést velünk ne Írja alá, merf féltek, hogy a francia— magyar szerződés Franciaország szá­mára nyitja meg a magyar piacot és a magyar mezőgazdaságnak nagy kiviteli lehetőségeket nyújt. KÜLFÖLDI HÍREK A druzok nem fogadták el a francia békefeltételeket. Berlinből jelentik: A Politische Zeitung tudó­sítójának sikerült a druzok főhadi­szállására jutni. A druzok vezére kijelentette előtte, hogy a francia elnyomatás már elviselhetetlen volt a druzok számára. Ugyanebben az időben érkeztek a főhadiszállásra a francia parlamentérek, akik a béke­feltételeket nyújtották át. Eszerint a druzoknak ötezer font kártérítést kell fizetni és meg kell téríteni mind­azokat a károkat, amit a kereskedők szenvedtek és vissza kell adniok a zsákmányolt fegyvereket. A druzok a békefeltételeket elfogadhatatianok- nak jelentették ki és kijelentették, hogy sohasem adják vissza a zsák­mányolt fegyvereket a francia kor­mánynak. Nemcsak a druz föld ön- kormányzatát, hanem Szíria függet­lenségét követelik. A franciáknak meg kell elégedniük azzal, hogy olyan móddal, mint az angolok Irak­ban csak tanácsadóul szerepeljenek. Ha a franciák megtámadják a dru- zokat, egész Szíriában kitör a láza­dás. A tudósitó abban foglalja össze benyomásait, hogy a helyzet súlyos. Az oláh impérium áldozata. Széchy Jenő dr. annakidején Buda­pesten szerezte meg orvosi diplomá­ját, majd hazament Kolozsvárra, hogy gyakorlatot folytasson. A románok azonban megtagadták diplomájának nosztrifikálasát. Dr. Széchy ezután atyja mellett, ki körorvos segédke­zett, majd újból kísérletet tett dip­lomájának nosztrifikálására. Fárado­zása azonban ezúttal sem járt siker­rel. Elkeseredésében a fiatal Széchy megmérgezte magát. Beszállították a kolozsvári kórházba, ahol ma meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents