Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-20 / 187. szám

ZALAI KÖZLÖNY 1925 augusztus 22. a _______________ Az uj spanyol-francia offenziva Marokkóban. Hir szerint összesen 18.000 spanyol katona vesz részt a franciákkal együttesen meginditandó uj offenzivában. A spanyolok nagy része kedvezőtlenül Ítéli meg a há­borúnak újból való megkezdését. Bécsben helyreállt a nyuga­lom. Becsben látszólag helyreállt a nyugalom. Az esti órákban ma már nem özönlik el a nagy tömegek a Konzerthaus környéket, melyet még mindig erős lovas és gyalogos rend­őrkordon zárja körül. Pilsudski hazaárulás vádja alatt. Varsóból jelentik: A kormány uta­sítást adott a hadbiróügyésznek, hogy Pilsudszki tábornagy ellen hazaáru- lási pert indítson a hadügyminiszter ellen szórt rágalmai miatt. Összeesküvés a spanyol király ellen. Párisi jelentés szerint Spa­nyolországban a király élete ellen irányuló messze elágazó összeeskü­vést fedeztek fel. A madridi sajtónak szigorúan megtiltották, hogy bármi­féle jelentést közöljenek. 13.000 elbocsájtott német bá­nyász. Berlinből hivatalosan jelentik, hogy julius havában a westfáliai bányáknál több mint 13.000 bányászt bocsájíottak el. Szabadkán tömegesen utasít­ják ki az idegen állampolgárokat. A legutóbbi napokban több száz ki- utasitási rendelet érkezett Szabad­kára a belügyminisztériumtól, mely az idegen állampolgárokat és akik elfelejtettek bármiféle okból oplálni, — záros határidőn belül kiutasítja, így 30—40 családot utasítanak ki naponta Szabadkáról. Apponyi György gróf és neje Newyorki útja. Párisból jelentik : Apponyi György gróf és neje Odes- calchy Margit hercegnő, ifj. Pala- vicini György őrgróf külügyi atasé kíséretében Newyorkba utazik. A külügyminisztérium sikkasz- tóját a vizsgálóbíró ma előzetes le­tartóztatásba helyezte. A magyar városok beruházási kölcsöne Nagykanizsa, augusztus 21 A „Zalai Közlöny“ megírta, hogy a Speyer bank táviratilag intézkedett a magyar városok kölcsöne első fe­lének folyósítása iránt. A folyósítást a Nemzeti Bank vidéki fiókjai fogják a városoknak eszközölni. A városok egy-két napon belül megkapják az igényelt kölcsönösszegnek felét. A kölcsönben részesedő mintegy harminc magyar város közül eddig a következők állapították meg a beru­házási kölcsön felhasználási módját: Nagykanizsa város beruházási ter­vezetét már többizben részletesen ismertettük. Pécs városának tervezete a követ­kező: Vízvezeték-hálózat 1,300.000, csatornázás 1,300 000, lakások épí­tése 300,000, gázgyár kibövitése 300 ezer aranykorona. Kaposvár a nagy kölcsönből há­rom belvárosi utcának rendbehozá­sát határozta el. A kölcsön többi részéből villanytelepet, polgári, elemi fiú és felsőkereskedelmi iskolát, gőz­fürdőt, kislakásokat építenek, a víz­vezetéket, csatornahálózatot és az utcák kövezeteit, járdáit javíttatják. Szombathely város tanácsa úgy döntött, hogy csak a vízvezeték és csatornázás munkálataira előirány­zott dollárkölcsönt veszi igénybe. Sopron a kölcsönből tizenkét mil- liárdot igényel. Ebből a vizmü ki­bővítésére 3, a gázgyár átalakítására 6, a villamosmű megnagyobbitására 3 milliárdot fordít. Magyaróvár kétmilliárd kölcsöné­ből a városháza kibővítésére 400, a vendéglői épület tatarozására 200 és egy autóbuszjárat létesítésére 600 millió koronát fordít. Debrecen két bérház építésére 1 millió, iparostanonciskola létesítésére 650.000, szennyvíz-szűrő telepre 180 ezer, nyomdavállalatra 140.000, köz- tisztasági vállalatra 60.000, vágóhidra 550 000 és köztemető kiépítésére 300 ezer aranykoronát fordít a beruházási kölcsönéből. Győr város a következő beruhá­zási programmot készítette: csator­názás 200.000, csatornafejlesztés 200 ezer, csatornamunkák 400.000, víz­művek 250.000, kórház 225.000, híd­építés 1,000.000, polgári fiúiskola 250.000, lakásépítés 1,200.000 arany­korona. Függetlenül a kölcsöntől felerészben állami, felerészben városi hozzájárulással kibővítik a közkór­házat egy modern fertőtlenítő üzem­mel. Azonkívül folyamatban van a GyAC sportpálya építkezése és nyolc darab egyemeletes lakóház építése. Miskolc városa vásárcsarnok épí­tésével kezdi meg beruházási mun­kálatait és már ki is irta az összes munkálatokra az árlejtést. Szolnok a kétmillió aranykorona kölcsönből gőzfürdőt népfürdővel és hidegvizgyógyintézettel, nyári uszo­dát, két bérházat és modern sertés- vágóhidat épit. Tervezik a csatorná­zás kibővítését, gázgyár, sporttelep és uj színház építését. Baja város uj postapalotát épit és a régit a dollárkölcsönből bérházzá alakítja át. Rákospalota vágóhidat, polgári is­kolát és járványkórházat akar építeni a kölcsönből és útburkolási program­ját kívánja végrehajtani. Békéscsaba kétmillió aranykorona kölcsönéből iskolák, ovodák építé­sére 250 ezer, utak és utcák köve­zésére 500 ezer, betonjárdák épité-~ sére 250 ezer, bérházak javítására 600 ezer, gőzfürdő építésére 200 ezer, hídépítésre 120 ezer, villamosműre 150 ezer és csatornázásra 130 ezer aranykoronát kíván fordítani. Salgótarján pedig most hirdetett pályázatot városrendezési terv készí­tésére. A városok beruházási munkálatai összeesnek az állami beruházások megkezdésével és ez a körülmény csak megjavítja azokat a kilátásokat, amelyeket ezeknek a nagy közmun­káknak megkezdése nyújt. Az állam közel egybillió koronát fordít ezekre a közmunkákra, a vá­rosok pedig ennek a kölcsönnek a révén további 700 milliárddal járul­hatnak a magángazdaságok talpra- állitásához és a munkanélküliség enyhítéséhez. Mi lesz a városi zenedével? Újabb hozzászólás a szervezés kérdéséhez — Az idén már aligha lesz megnyitható az iskola Nagykanizsa, augusztus 21 Igen tisztelt Szerkesztő ur! A zenekultúra fejlesztése érdeké­ben megnyilatkozó minden mozgal­mat élénk figyelemmel kisérek. A Nagykanizsán létesíteni szándékolt Városi Zeneiskola is szerfelett érde­kel, hiszen szervezését illetőleg épen azokban a hetekben történtek igen megszívlelendő hozzászólások az előmunkálatokhoz, mikor működé­sem épen ehhez a városhoz kötött. Ami e tárgyban a „Zalai Közlönyé­ben megjelent, mindazt az utolsó sorig aláírom s mindenben osztom a cikkírónak az áthidalási nehézsé­gek eloszlatása kérdésében elfoglalt álláspontjait is. Az urak azonban két dologról megfeledtek s épen ezek a körülmények késztetnek rá, hogy én is szót kérjek a szerintem is nagy fontosságú kérdésben. Az első teendő, mely nem tűr halasztást, a tanerőkre nézve kiírandó pályázat. Reájuk nézve országos pályázatot kell kiírni s a pályázati hirdetmény közzéteendő a helybeli lapon kívül legalább két budapesti lapban s a Zenei Közlönyben. Fel­tétlenül szükségesnek tartom, hogy a kinevezendő tanárok tanári okle­véllel biró zeneakadémiát végzett egyének legyenek. Az elméleti tár­gyakat ilyen képesítés nélküli helyi egyének is előadhatják. Tanításuk ugyanis elkülönítendő a technikai tanítástól. A pályázati határidő legalább két hét legyen. A másik dolog, amiről a költség- vetési előirányzat egészen megfeled­kezett : a tananyag invesztálása. Ba kell szerezni majd az összes osz­tályoknak egész tananyagát s a szükséges hangverseny darabokat. Fontos dolog továbbá a hangszerek helyes megválasztása is. Ezekben óhajtottam igen tisztelt Szerkesztő ur utján az eddig elhang­zott hozzászólásokat néhány figyel­meztetéssel kiegészíteni. Fogadja nagyrabecsülésem kifeje­zését s vagyok Szathmáry Endre karmester * A magunk részéről attól a perc­től kezdve, amikor a zeneiskola kér­dése szőnyegre került, állandóan foglalkoztunk vele és teret engedtünk minden reá vonatkozó hozzászálás- nak is. Sajnosán látjuk azonban, hogy illetékes helyen sokkal lagymatagab­bá kezelik ezt a kérdést, mint az idő rövidsége folytán kezelni kellene. A tanári állásokra a pályázat a mai napig nincs kiírva s szervezeti sza­bályzat sem készült el. Az épület átalakítási munkálataihoz sem fog­tak még hozzá, pedig azok is időt és száradást igényelnek. Ha a pályázati hirdetményt azonnal ki is írják s ennek határidejét 2 hétben állapítják meg, akkor is a jövő hó 10-ike körül telik az le s mig a szükséges információk és ki­nevezések megtörténnek, benne le­szünk szeptember hó végében. A tulajdonképeni munka aztán csak most következik, úgy, hogy az iskola október vége előtt nem lesz meg­nyitható. A jelentkezésre kiirt hirdetményre tegnapig, az adott határidőig, öten jelentkeztek. Ez előre látható volt. Nem igen történnek jelentkezések egy olyan iskolába, mely még a szervezés kezdetén van s a szülők azt sem tudják, hogy kik fognak benne tanítani. Meg aztán a beha­tási dij is túl magas összegben van megállapítva. Minden iskolában a beiratások szeptember első napjaiban történnek, így kellett volna ezt eszközölni a a Városi Zeneiskolában is. Ennek persze előfeltétele lett volna a szer­vezés munkálatainak gyors foganat- bavétele. Ez máig sem történt meg. Október végén pedig már igen cse­kély számú növendék fog jelentkezni, mert addig a szülők privát zeneta- nitókhoz adják gyermekeiket. Sajnálattal látjuk tehát, hogy a tervezett Városi Zeneiskola kérdése is nem fog túl jutni a tervezés stá­diumán s a folyó tanévben műkö­dése nem lesz megkezdhető. Pedig meg lehetett volna szervezni kellő időre, ha másképen fogtak volna hozzá a kérdés megvalósításához. NAPI HÍREK NAPIREND Augusztus 22, szombat j Római katolikus:Timótvt. Protestáns: | Menyhért, izraelita : Elül hó 2. S. S. 6. | Nap kel reggel 5 óra 04 perckor, t nyugszik délután 7 óra 01 perckor. | A Meteorológiai Intézet jelentése sze- j rint helyi zivatarok várhatók lényegtelen * hőváltozással. Tavaszi ének Irta: Németh Bős ke Kacag a nap, az égről, Már semmi sincs a télből... Szemét a föld kinyitja... Elmúlt a havas álom, Zöld rügy buggyan az ágon, Madár a párját hívja... Az erdő halkan ásít, Fehérrel kivirágzik, — Már ibolya bólingat... Nagy hegyek tetejéről, És odakünn a rétről, Útnak indul az illat... — Alispáni rendeletek. Tegnap érkezett meg a vármegye alispánjá­nak sürgető rendelete az 1925. évi községi közmunka kivetése, — a külföldiek munkavállalása vagy al­kalmazás céljából való beutazásuk tárgyában, — a függőkölcsön fel­vétele ügyében, — a vándoripar gyakorlása — és az ipartörvény módosításánál történő sajtóhiba tár­gyában. — A főjegyző szabadságáról bevonul. Krátky István dr. városi főjegyző szabadságáról hétfőn bevo­nul és átveszi hivatala vezetését. — A felsőtemplom harangjai­nak fővédnöke. Gazdag Ferenc püspöki biztos megkérte Batthyány- Strattmann László dr. herceget, Kör­mend örökös várurát, hogy a felső­templom harangjainak fővédnöki tisztét vállalja el. A herceg a leg­nagyobb készséggel tett eleget a püspöki biztos kérésének és elfo­gadta a fővédnöki tisztet. — Adomány. Egy névtelen em­berbarát 100.000 koronát küldött szerkesztőségünkbe Wolner János részére. — Az Ipartestület népünnepélye. A nagykanizsai Ipartestület tudva­levőleg a munkaképtelen szegény iparosok elhelyezésére a múlt hetek­ben házat vett, mely az Iparosok Menháza lesz. A vételár részbeni fedezésére folyó hó 30-án nagy nép­ünnepélyt rendez, melynek rendkívül gazdag műsorán Nagykanizsa leg­jobb női és férfi műkedvelői fognak fellépni. Tekintettel, hogy a befolyó tiszta jövedelem a legnemesebb hu­manista célt fogja szolgálni, hisszük, hogy Nagykanizsa közönsége töme­ges megjelenéssel pártolni fogja. — A Zalai Közlöny hirtáblája. Tegnap délután óta élénk feltűnést kelt lapunknak a szerkesztőség épü­letének Fő-úti homlokzatán kifüg­gesztett hirtáblája, melyen állandóan közszemlére tesszük a nap közben előforduló fontosabb eseményeket s az egyes ünnepségekről eszközölt fényképfelvételeket. — Keresztszentelés. Stojánovics Jenő csesztregi plébános tegnap szen­telte fel Pórszombaton a püspök megbízásából az özv. Lukács Rozália által felállított művészi kivitelű kő­keresztet.

Next

/
Thumbnails
Contents