Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-15 / 83. szám
64 évfolyam* 83 slám Nagykanizsa, ?B25 április 15 szerda Á?*@ iSUH korona m&uvss&nsji. S*3fkesxtöség és kisdóhívaial Fő -ut 5 faíeiurban-Teiefon 78, nyomd« 117. sxéaa Felelős szerkesztő; Ee-tnpiifíi Béla Herriot csődje Aki figyelemmel kisérte a Franciaországban hosszabb idő óta lefolyó eseményeket, azt nem érte váratlanul Herriotnak a francia szenátusban történt leszavaz- tatása. Herriot bukásának előbb vagy utóbb, de számtani pontossággal be kellett következnie. Herriot annak a mozgalomnak egyik legfőbb korifeusa, mely hadat üzenve a francia kaiolik.us- ságnak, annak megalázására törekedett. Mi sem természetesebb, hogy egyházellenes politikája tömörülésre késztette az eddig indifferens elemeket is. De erőszakossága még azoknak ellenszenvét is kiváltotta irányában, kik őt támogatták. Pillanatnyi sikerei aztán mind merészebbé tették elhatározását, melynek betetőzéséül a vatikáni diplomáciai viszonyt is megszakította. Erre aztán már felzudult a francia közvélemény s a kormányelnök jónak látta, hogy illő formában, nacionalista- bombasz- tokkaí ajkán — visszavonuljon. Politikai balsikeréhez járultak még néhány súlyos baklövései. Erősen nehézményezték, hogy engedély nélkül lépte túl a jegyforgalom törvényes határát. — Poincaré pedig a kamarában nyíltan kijelentette, hogy Herriot pénzügyi politikája nem alkalmas Franciaország pénzügyi szanálására. A szenátus Herriot költségvetési javaslatából sok olyan tételt törölt, amelyből könnyű szerrel gyaníthatta, hogy párt- politikai célokat szolgálnak. Amikor Herriot azután felvetette a bizalmi kérdést, sorsa meg volt pecsételve. Hiába mozgósították összes párthiveit, a szenátus hatórás szenvedélyes viH idán leszavazta a kormány- elnököt Bukását a jobboldali pártok óriási lelkesedéssel fogadták, de megelégedést keltett mindazon országok kormányköreiben is, melyek a francia engesztelhetetlenséget nem nézik jó szemmel. Lyon egykori polgármesterének politikai csődje egyszersmind nagy kudarca annak a rendszernek, melynek mozgatót a páholyok hátterében lapultak meg. Herriot csődje egyúttal a Vatikán- ellenes politika csődjét is jelenti. Eíő&setéaí éra. £gy bóra 30.000 korona >■ •'«ross hóra ................. ... 80.000 koros* A francia fesritiás^fiíáiságp Briand visszaadta a megbízatást a kabijsetsa!aki?íáss"a Nincs remény a wáiság Ikszeli megszüntetésére , egyesek, akik megkísérlik Chamber - leint a kormány alakításra bírni. Ha ez nem vállalja a megbízatást, akkor nem marad más hátra, mint Renauld igazságügyminiszter. Ebben «kormányban Briand, mint miniszter átvenné a külügyminiszteri tárcát. Bizonyos körökben még azt is lehetségesnek tartják, hogy Herriot lenise a külügyminiszter, Briand pedig igazságügyminiszter. Az Echo de Pans szerint Briand kijelentette, hogy ha a szocialisták a kormányban nem vesznek részt, a helyzetet a radikálisoknak keli megoldatnék. A lap szerint ha ez az eshetőség sem sikerül, akkor a baloldali blokk felbomlik. Briand visszalépett Éjfélkor jelenük telefonon: A szocialisták elhatározták, hogy a Briand kormányalakításban nem vesznek részt. Briand visszaadta a kormányalakításra kapott megbízatást. „Proletár egység“ a polgári pártokkal szemben A párisi Humaniteé közli a kommunista párt politikai vezetőinek a szocialista párthoz intézett felhívását, amelyben felszólítja a szocialista pártot, hogy a baloldali kartell uj kormányának alakitásában ne vegyen részt, hanem a kommunista párttal együttesen teremtse meg a proletár egységei valamennyi polgári párttal szemben. A francia kormányválság, mely Herriot lemondásával bekövetkezett, óriási nehézségekkel küzdve halad a megoldás felé. Minden megoldást megnehezít az a köiülmériy, hogy az uj kormány, a pénzügyek fenyegető állására való tekintette! kénytelen lesz magáévá tenni Herriot, illetőleg de Monzie javaslatait. Painlevé nem vállalt megbízatást Püinlevé, a kamara elnöke, bár a szocialisták és radikálisok bizalma felkérte erre, nem vállalta a kormányalakítást, hanem Briand-1 ajánlotta, ' kit Doumerqae köztársasági elnök meg is bízott a kormányalakítással. Briand a kabinetalakitásra kapott megbízatást csak úgy vállalja, ha arra a többségre támaszkodhatik, mely a május ll-iki választásokból alakúit ki. Biiand, mihelyt az Eíy- séeben átvette a megbízatást, onnét távozva megbeszélést folytatott Her- riot-val, a radikális párt volt vezérével. Ez alkalommal is azt hangoztatta, hogy a felelősséget teljes mértékben a május ll-iki többség elemeinek kell viselnie. A szocialisták támogatásának és a kormányban való részvételüknek kérdésére, melyet Briand szintén felvetett, a frakció vezetői később fognak válaszolni. Ideiglenes kormányalakítás Kedden délelőtt Briand de Monzie volt miniszterrel tárgyalt, aki ideiglenes kormányalakítást javasolt, mely kormánynak, egyetlen feladata lenne a bankjegyforgalom emelésére vonatkozó törvényjavaslatnak a kamarával való elfogadtatása. Briand délelőtt folytatta a politikai személyiségekkel az esetleges kormányalakítás ügyében is a tárgyalásokat. De Monsie volt pénzügyin in i szí érnék az a javaslata, ideiglenes kormányalakításra vonatkozőlag, elinlé- zeltuek tekinthető, miután a j vadat majdnem minden mértékadó politikai személyiségnél ellenállással találkozott. Arra a kérdésre, hogy síkéiül-e Briandnak a ko mányalakiíás, a tegnapi tanácskozások eredménye alapján már azért sem lehet igennel felelni, mert Briand semmi esetre sem számiihai arra, hogy a szocialisták résztvegyenek a kormányban. Briand tegnap még a kamara radikális pártjaival egyrészéről is eilen állásba ütközőit — Briandnak a kormányalakításról le kell tennie, mint tegnap a kamara folyosóján beszélték. Chamberlein és Renauld megbíz tás a Vannak a köztársaság élén még j Budapest, április 14 j Á budapesti főkapitányságon hus- j vét vasárnapján hallgatták ki utoljára | Okolicsdnyi Lászlót, aki mindvégig j kitartott azon állítása mellett, hogy j Pödör adta át neki a rablóit éksze- i reket. Az eljáró kapitány az addig : őrizetben tartott Okolicsányi László | előtt kihirdette az előzetes letartóz- | tatását elrendelő végzést, majd intézkedett Okoücsányinak az ügyészségre I való átkisértetése iránt. I Husvét vasárnapján megjelent a í nyomozást vezető Vogl kapitánynál i Okolicsányi Lászlóné és engedélyt i kért a kapitánytól, hogy férjével be- | szélgeth essen. Okolicsányiné megállt j a kapitány Íróasztala előtt és ott j várta be férjét, akit rendőr kísért fd i cellájából. | Amint Okolicsányi meglátta fde- j ségét, sírva fakadt, leült egy szó*re I és felesége felé fordulva beszélgetni | kezdett vele. Az asszony hidegen és mereven állott jó pár lépésnyire férjétől. A féifi sződií meg először: hegy kérdez zen tőle valamit. Az asszonyt azonban — érthetően — hidegen hagyják férje könnyei — Mondd; miért feded ezt velünk ? — volt az asszony első szava férjéhez. — H' gyen .'.'{Ihattál szóba ilyen emberekkel ? — Mit csináljak most már? — hördült fel kínosan Okolicsányi. — Le tudod, hogy elveszett ember vagyok, soha a világ szeme elé nem kerülhetek. Nincs többé értelme az én életemnek. — Elmehetsz külföldre, ha kiszabadulsz — mondja neki feleség:. — Nem szabadulok én már ki soha, — sírja tovább Okolicsányi — csak az gyötör, hogy mi lesz gyermekeimmel ? Okolicsányiné szeme könnyes lesz, mikor szemrehányóan mondja férjének : — Már az utcára sem merem vinni gyermekeimet, mert mindenki utánunk szói Ah, mihez kezdjek velük ilyen névvel ? Okoiicsányít teljesen megtörik az asszony szavai, melyek pörölycsapásként ütnek le és hasogatják bensejét. •Hangosan íe!-fe!zokog. Az asszonya azonban folytatja: — Most már késő könnyezned! Miért vem szóltál nekem ? Hogy tekédéi velünk ilyet? És Ok licsányi összeteszi kezét felesége előtt és fuldokolva a görcsös zokogástól, anélkül, hogy tudná, hogy szinte szernbesitésszerü vallomást tesz, mondja: — Pödör hozzám jött, átadta nekem az összes ékszereket, de én nem fogadtam el mind . . . — És minek keverted bele ártatlan bá!yámat is a te gonosz ügyedbe ? — vágja oda keményen az asszony. Majd odafordul a rendőrkapitányhoz : — Kapitány ur, mentse meg az én ártatlan bátyámat! Amikor azután a rendőr elvezeti Okolicsányi László?, a szegény, szerencséik n feleség meg sem mozdul, teljesen össze oskadva diil a kapitány asztalához, miközben a férje és a rendőr mögött becsapódik az ajtó. Husvét hétfőn az asszony ismét finnt volt a kapitányságon, fehérneműi hozott a férjének. A házasít vk ,Okkor nvuí'ocUabban néztek Drámai jelenei Okolicsányi László M és felesége között— a rendőrségen „Mondd,, miért tetted ezt velünk?" — volt Okolicsányiné első szava férjéhez
