Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-21 / 88. szám
64, évfolyam, 88 slám Nagykanizsa, 1925 április 21 kedd Ára ISIM! koron; Sserkessíőség és kíadóMvaís! Fő-irt. 5 faterurbßn Tetetőn 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: K&ftapelen -I VÖRÖS FIÓKÁK A szociáldemokratapárt a húsvéti ünnepek után világra hozta piros tojását, sőt a Vági-féle újabb pártalakulás nem is piros, hanem vörös programmal indul pártalakitó utján. Ez az ellenzéki, független szocialista csoport teljesen az osztályharc álláspontjára helyezkedve, a tiszta marxi tanokat vallva alakította meg a Magyarországi Szocialista Munkáspártot. A szociáldemokratapártnak ez a szétforgácsolódása egyelőre nem tekinthető át teljes világossággal, egyet azonban már az uj szocialistapárt megalakulása kapcsán is meg lehet állapítani, hogy a balfelé való tolódás jegyét viseli magán. Ezt maguk is hangoztatják s mindamellett, hogy elpuffantottak egv-két hazafias frázist, miközben tiltakoztak a trianoni béke ellen s magukat hazafiaknak nevezték, — mégis szükségesnek tartották hangoztatni, hogy ők sorukból kiirtani kívánnak minden polgári nexust és épen az a körülmény vezette őket az anyapárttól való elszakadásra, mert azok a fővárosi választásokban kooperálni fognak a Vázsonyi-féle demokratapárttal. Nyilvánvaló, hogy egy radikálisabb s talán a kommün tanai felé hajló pártalakulással állunk szemben, amelynek hazafias porhintéseit már ismerjük abból az időből, amikor például Kun Béla is a területi integritás gondolatával rontott be a magyar politikába s végül is rémuralmát hozta. A magyar polgári pártoknak, amelyek még ma sem tudják egymást megérteni a közös érdekek és közös célok szempontjából, nagyon jó figyelmeztető esemény ez a Vági-féle pártalakulás arra, hogy ismét lobogtatni kívánják egyesek a vörös zászlót s osztályharcot hirdetve, a polgárság hegemóniáját igyekeznek letörni, vagy legalább is azt szeretnék, miközben a polgári pártok a legnagyobb egyenetlenkedés képét mutatják. Igaz ugyan, hogy a magyarországi munkáspárt megalakulása egyelőre komolyabb veszélyt nem rejt magában, mégis az a megindulás, amelyet programjuk hangoztatásával tettek, észre kell hogy térítse azokat a polgári tömegeket, amelyek nyilván nem kívánják Magyarországra varázsolni még egyszer az osztályharcot és a Marx-i tanokat. Vágiék pártalakulásuk alkalmával tiltakoztak az ellen, hogy őket a fajvédők a maguk szárnya alá csábítgassák s mi a magunk részéről is helyeseljük azt, ha Magyarországon nem kap lábra a politikai ugratás, hanem minden párt halad a maga utján, amelynek sikerét vagy sikerte- . lenségét úgyis a közhangulat j fogja eldönteni; de már most i hangoztatni akarjuk, hogy minden olyan megmozdulás, amelyik az ország közállapotainak felforgatását s a konszolidáció utjának eltorlaszolását akarja végrehajtani, bele fog ütközni az államhatalom legerélyesebb intézkedéseibe. Egyelőre várunk, hogy ez a Vági-féle szocialista munkáspárt megtalálja-e ázt az utat, amelyen ma haladnia kell Magyarországon nemcsak minden polgári, de minden szocialista alakulásnak is. Ha a továbbiak során felforgató veszélytől tartanunk nem kell, ám próbálkozzanak programjukkal, de ha ez a veszély csak egy pillanatra is mutatkozik, el fogja söpörni őket a magyar közvélemény. Budapest, április 20 A politikában teljes szélcsend van. A közfigyelem a fővárosi választásokra irányul s úgy látszik, hogy minden párt és politikai tényező teljes erővel készülődik a közeli mérkőzésre. Holnap, kedden ugyan folytatni fogja a nemzetgyűlés választójogi bizottsága a választási javaslat részleges tárgyalását s először a titkosság kérdéséi vitatja meg s minden igyekezettel azon van, hogy azt mielőbb le is tárgyalja, de a figyelem Nagykanizsa, április 50 Az OMKE nagykanizsai osztálya vasárnap délelőtt tartotta alapítása óta első rendes évi közgyűlését a Kaszinó dísztermében a tagok élénk részvétele és előkelő, diszes közönség jelenléte mellett. Ott láttuk Vértes Emilt a Budapesti Kereskedők Egyesülete elnökét és az OMKE elnöki tanács tagját, a zalaegerszegi, tapolcai, sümegi keszthelyi OMKE kiküldötteit, ott volt Sabjdn Gyula dr. polgármester, Eőri-Szabó Jenő dr. kúriai bíró, a törvényszék elnöke, Zdborszky István a Nemzeti Bank főnöke, Kenedi Imre dr. táblabiró, kir. törvényszéki tanácselnök, Hirschler Sándor kir. gazdasági tanácsos, Knortzer György vezérigazgató, kormánytanácsos, Porigor Henrik vezérigazgató, Ötvös Emil állampénzíári főigazgató, Krátky István dr. főjegyző, Schworcz Gusztáv kereskedelmi tanácsos, Ádám Róbert. Ä választási törvényjavaslat §®iz©tfsáfgi tárgyalása Megszülik a szélsSibaicsidiialí képviselők passzív rezisztenciája — A politiicálsaai teljes szélcsend mégis inkább a felsőházi törvényjavaslat tárgyalására irányul, melyet azonban előre láthatólag megelőzni fog a választójogi javaslatnak tárgyalása. Mint hírlik, erre az alkalomra a szélsőbaloldali képviselők is feladják passzív resisíenciajukat részt fognak venni a törvényjavaslatnak parlamenti tárgyalásában. Bethlen István gróf miniszter- elnök pár napi vidéki tartózkodása után tegnap este visszatért a fővárosba s ma átvette hivatalának vezetését. A nagykanizsai OMKE évi közgyűlése ! Vértes Emil elnöki tanácstag nagy beszéde — Nagykanizsa — a | kereskedelem oázisa — A nagykanizsai hatóságok megértése a ke- ■ reskedeiemmel szemben — A magyar kereskedelem fekete esztendei I Az árszabályozás emlékeiből — A Devizaközpont működése — A j kereskedelmi szerződések mielőbbi megkötése — Kamatmentes v4fnhiíelt — Az egyedüli megbízható adóalap — Üdvözlő sürgöny Sándor Pálhoz — Bankéit a Kaszinóban Előfizetési áré; Egy hóra 30.000 korona Három hóra... ............. 90.000 korona Blankenberg Imre OMKE elnök megnyitván az ülést, meleg szavakban üdvözölte az országos központ képviselőjét, Vértes Emil elnöki tanácstagot és a vidéki kiküldötteket, majd a megjelent helybeli előkelőségeket. Barta István dr. ezután felolvasta a gondosan kidolgozott részletes titkári jelentést az egylet működéséről. Rámutat a nagykanizsai kereskedelem fényes múltjára, amelynek napjait visszaidézi a mai sivár állapotban. Felemlíti, hogy az OMKE évekkel ezelőtt már működött Nagykanizsán, de később a részvétlenség teljes tétlenségre kárhoztatta, mig másfél évvel ezelőtt újból megalakították és intenzive hozzáfoglak a nagykanizsai kereskedelmi világ megszervezéséhez anyagi, gazdasági érdekeinek megvédéséhez. Rátér a lefolyt másfélév eredményes munkájára, mindenre amit az egyesület a központtal karöltve a nagykanizsai kereskedelem érdekében kifej tett. Az egyesület a jótékonyság terén is kivette a részét. Elpareníálja az elhunyt tagjait. Majd a pénztári jelentést és számadásokat, vagyoni állapotot és költségelőirányzatot terjeszti be, melyet a * közgyűlés minden hozzászólás és vita nélkül elfogad. A tagsági dijat évi 25.000 koronában kéri megállapítani. Barta István dr. jelentése után Vértes Emil a Budapesti Kereskedők Egyesületének elnöke emelkedett szólásra. Mindenekelőtt megköszöni azt a meleg és szeretetteljes fogadtatást, melyben a nagykanizsai kartársak részesítették. Rámutat a nagykanizsai kereskedők összetartására, a hatóságok megértésére, amit a fővárosban nem találnak meg oly mértékben. Sándor Pál igazgatósági elnök üdvözletét tolmácsolja. Az utolsó évek — mondja — a fekete évek voltak a magyarországi kereskedelem részére. Visszaemlékszik a magyar kereskedelem szép múltjára. Foglalkozik az árszabályozás kellemetlen emlékeivel. Amikor a fővárosi üzemek máról-holnapra, egy éjjen áf, kénytelenek voltak áremeléseket eszközölni, a posta és vasút rohamosan emelt, a kereskedelem legelső reprezentánsai a legnagyobb vegzaturáknak voltak kitéve. Voltak esetek, mikor nem is az uzsoraárakat büntették, de azt, hogy valamelyik magasabb áron volt kénytelen vásárolni. Akkor azokban az időkben Nagykanizsa városa valóságos oázis volt. Nagykanizsán nem volt árdrágító kereskedő, mert Nagykanizsán szá- mitottak a helyzettel és az állapo- j tokkal, a kereskedők iránt megértéssel viselkedtek. A legnagyobb elismeréssel emlékezik meg azért a bíróság vezetőjéről. Szóvá teszi a deviza-központ szerepét. Deviza-központ — devizák
