Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-28 / 143. szám
3 ZALAI KÖZLÖNY 1925 junius 28. vánatos jellemvonása van a mai kor gyermekeinek: a kalandokra való hajlamosságuk s a vállalkozó szellemnek túlságos merészsége. Nem keressük most ezeknek a bajoknak az okait, csak tényként állapítjuk meg, hogy hátrányuk mellett ezeknek is megvan a maguk jóoldaluk: az életnehézségeknek fokozottabb mértékben való ismerete s a velük való bátrabb szembeszállás ereje jobban meg fogja edzeni őket az élet csalódásaival szemben, mint a menynyire mi megedződtünk. E tekintetben azonban egy körülmény megint aggasztó jelenség benyomását teszi ránk, az a körülmény, hogy ifjaink és leányaink túlságos érdeklődést mutatnak azon pályák iránt, melyek a maguk csillogásukkal elhomályosítják tiszta látásukat s egy-két tündöklő üstökös láttára máris olyan zenithben képzelik magukat, vagy olyan magaslatot vélnek elérni, a minőre igen kevesen emelkedtek fel s azoknak legtöbbje is csak hosszú küzdelmes élet után tudtak feljutni. A filmen s a színpadon való érvényesülésre gondolunk, mikor az ezen pályák iránt legtöbbször beteges hajlamosságból eredő tülekedésre utalunk. E tekintetben a mozik előadásai vesztegetik meg fiatalságunk komolyabb gondolkodását és kápráztatják el a jövőbe vetett tekintetüket. — A szülők tehát komoly nehézségek előtt állanak, mikor gyermekeik részére pályát kell választaniok, vagy pályaválasztásuk kérdésében dönte- niök kell. Egész általánosságban mégis csak az a kérdés bírálandó el, hogy gyermeküknek melyik pályára van hajlamuk, mert az igazi hajlam előbb-utóbb mégis csak megtalálja a maga érvényesülése útját. Sokkal nehezebb azoknak a dolga, kik ma diplomával a kezükben, elhelyezkedni óhajtanak az életben. A diploma rendszerint egy bizonyos szakra képesít s nagy dilemma előtt áll annak tulajdonosa, ha az illető pályán nincs elhelyezkedési lehetőség a számára. Pedig ma számolni kell ezzel az eshetőséggel, sőt — sajnos — azt kell mondanunk: valószínűséggel. A pályaválasztás s az életben való elhelyezkedés tehát súlyos problémája ma egyénnek és társadalomnak egyaránt. Erős akarat, elszántság a küzdelemre s az önerőnkben vetett megingathatatlan bizalom és hit mégis reménysugarat lövelnek felénk, hogy munkával és kitartással el tudjuk érni célunkat: dolgozni tudunk szegény Hazánk javára és saját javunkra. „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény.“ Földrengés Nagykanizsán z'-J Sok száz millió a kár A tanév végén Nagykanizsa, junius 27 Megkezdődnek a bizonyitványosz- tások s két hónapi pihenőre szétszélednek tanárok és tanulók. Az iskolák kapui bezáródnak s ismét egy tanéven vannak túl az iskolás gyermekek. Némelyek befejezték tanulmányaikat s pályaválasztás előtt állnak, vagy elhelyezkedést keresnek az életben. Pályaválasztás... Ez a kérdés ma százszorosán nagy gondot okoz szülőnek s az ifjaknak egyaránt. Bármerre nézünk szét, ezer és ezer aggodalom szállja meg lelkünket fiaink jövőjét illetőleg, mert minden pályán csak túlzsúfoltságot látunk s az elhelyezkedés valamennyin egyformán nehéz. A lateiner pálya nem kecsegtet semmi jóval; a szakpályák is túl vannak terhelve; az úgynevezett szabadpályákon pedig még bizonytalanabb a megélhetés valószínűsége. A jogi és tanári pályáknak szűk érvényesülési keretei vannak; az orvosi pálya már valamivel több reményre jogosít vidéken való elhelyezkedés által; a kereskedelem válsággal küzd és jövője bizonytalan; gazdasági pályán is igen szűk területre korlátozódott az elhelyezkedés valószínűsége és igy tovább. Még egyetlen egy pálya látszik kecsegtetőnek ifjaink részére: az ipari és technikai pálya, melyeknek van bizonyos egyetemes jellegük és a rajtuk való érvényesülés az egész világon adva van. És ha a mai ifjúságot nézzük, úgy is látjuk, hogy ezekre a pályákra van legtöbb érzéke és hajlama. Főleg a technikai foglalkozásokra. Az e téren tapasztalható ismereteik óriási előrehaladást mutatnak a múlt tapasztalataival szemben s már minden kis gyermek egy kis Edison- tehetséget rejteget magában. A szárazabb tudományok iránt nejn sok szeretettel viseltetnek, de a modern technika érdekli őket. Van ebben a körülményekben valami megnyugtató, sőt vigasztaló is. Az ifjúságnak egész gondolkodása és vállalkozó szelleme napjainkban nagy átalakuláson mentek át s szabadabb felfogássá és mozgékonyabb érvényesülési törekvéssé nemesedtek. Talán a szigorúan vett tudományosság vészit ezzel súlyából, de a fokozottabb mértékben megnyilvánuló életbiztonság mindenesetre csak nyer vele. Ma minden fiatal gyermek Robinson-számba megy, telve ambícióval, életküzdelemre elszánt merészséggel és szinte eltántorithatatlan kapcsolódottságban a technikai kérdésekkel. És ebben a körülményekben bizonyos megnyugtató jelenséget ismerünk fel a tekintetben, hogy minden eshetőség közepette jobban fogják megállani helyüket az életben, mint a mennyire mi bele tudunk nyugodni a váratlanul és készület- lenül reánk szakadt viszonyokba. ; Talán csak egyetlen egy nem kiNagykanizsa, junius 27 Ma délelőtt 9 óra 22 perckor megmozdult a föld Nagykanizsa városa alatt. Földalatti vészes morajlás kisérte az anyaföld nyugtalan megvo- naglását s páni félelmet keltett a város valamennyi lakójában \ A két erős és egy gyenge földalatti zúgást rémülete't ébresztő recsegés, ropogás kisérte és nyomon követte a ledőlt kémények, törött cserepek dübörgése. Az utcák képe egy pillanat alatt őrületes kavarodássá változott. Ijedt sikoltozás, zűrzavaros kiáltozás töltötte be az összes utcákat, különösen pedig a Fő-utcát és Erzsébet- teret lepte el sáppadt, rémült tekintetű emberek sokasága. Mindenki a következő lökéseket várta s a borzalom, valami közeledő és feltartóztathatatlan pusztulás árnyéka ült ki minden arcra. A következő lökések azonban szerencsére nem következtek be s ennek köszönhető, hogy a két másodperces erős kilengés okozta rongálásokon kívül komolyabb természetű katasztrófa nem történt. Az első pillanat ijedtségében a hivatalok, különösen az emeleti, tehát a föld hullámzását intenziveb- bén átvett helyiségekből is mindenki az utcára menekült. Budapesti jelentés Mikor a pánik lecsillapodott, szerkesztőségünk nyomban összeköttetést keresett a budapesti egyetemi földrengéstani obszervatórium és kozmográfiai intézettel, majd a m. kir. földtani intézettel és a környék városaival és falvaival. Néhány perccel később érdeklődésünkre Budapestről a Tudomány Egyetem földrengési obszervatóriuma és kozmográfiai intézetétől a következő jelentést kaptuk: A földrengést 9 óra 22 perckor jelezte a készülék. Időtartama 5 perc, a kilengés 1 milliméter. A Magyar Földtani Intézetet is felhívtuk telefonon, de a földrengés részletére nem tudott felvilágosítást adni. Értesítéseink szerint iránya a Jura- Alpok felől, Laibachból indult ki. Budapesten már csak igen gyenge rázkódtatás volt érezhető. Ugyancsak a Földtani Intézet a földrengés okáról való kérdezőskö- désünkre azt a választ adta, hogy mihelyt az összes adatok az intézethez beérkeznek, a föld rétegezett- sége alapján meg fogják mondani a rengés pontos irányát s annak eredetét. A környék A legközelebbi városokból, hol hirtelenében érdeklődtünk, igy Zalaegerszegről, Keszthelyről, Tapolcáról, Kaposvárról, Pécsről azt a választ kaptuk, hogy ott a földrengést nem észlelték. Állítólag még a szomszédos Murakereszturon sem érezték a földlökést. Annál hevesebben érezték azonban Szepetneken, Nagyrécsén, Nagyfakoson s az ebbe a vonalba eső községekben, hol még a nagykanizsainál is erősebben rázkódott meg a talaj s a lakások falairól a felaggatott cserépedények mind lepotyogtak és összetörtek. Ezekben a községekben házakban is nagyobb pusztítás történt. Letenyén már csak kisebb földlökést éreztek. A lazsnaki kastélyból is jelentékeny rongálás hírét kaptuk. A nagykanizsai kártétel Nagykanizsán, amennyire eddig át lehetett tekinteni, sok száz millióra rúgnak az épületekben történt károk. Az erős földlökés a házakban a gyenge lábon álló bútordarabokat eldöntötte, virágvázákat és hasonló egyensúlyi helyzetű berendezési és dísztárgyakat ledobta helyeikről. A lökés nyomában támadt mozgás a falakon is szabad szemmel észlelhető volt. A lökés pillanatában természetesen a falak mindenütt megrepedeztek, különösen a kémények, melyek közül nagyon sok ledőlt, nagyon sokat pedig már egy gyenge szél le fog söpörni. A Hunyadi-utca 7. számú ház előtt Lampl Ernőné fejére esett valami cserépdarab s az idős asszonyt elég súlyosan megsebesítette. Más komolyabb természetű sebesülés nem történt. Sokan, nők az első pillanatban rosszul lettek és elájultak. A belvárosban nagyon megrongálódott a rendőrkapitányság II. emeleti frontja, hol az összes közfalak annyira megrepedtek, hogy a hivataloknak ki kellett onnan költözniük, mert egy esetleges újabb lökés esetén ott könnyen Katasztrófa történhetett volna. Erősen megrongálódott a postapalota telefon és távirda-terme, hol a vastraverzek mentén minden fal végigrepedezett, — a városháza, hol különösen a házmesteri lakás és a diszterem mennyezete szenvedtek a földlökésektől, — a törvényszék épületében is erős falrepedések támadtak. Megrongálódott az alsótemplom és a zárdaépület is. A ledőlt kéményeknek se szeri se száma. Ezek sok helyen természetesen a tetőt is beszakitották. A Király-utcáról, Hunyadi-utcáról, Petőfi utcáról bedőlt házfalakat is jelentettek. Egyes üzletekben is jelentékeny kárt okozott a földrengés, ahol áruval tele állványokat döntött fel. így az Erzsébet-téri szövetkezeti pavilonban egy likőrös, konyakos üvegekkel tele állvány dőlt fel. Ugyanez a panasz Kiskanizsáról is érkezett, hol azonkívül házakban is súlyos rongálódások történtek. Több házfal és pajta bedőlt. A Magyar-utca 53. számú házban, melyet, mint megírtuk, e napokban elöntött a viz, szintén kidőlt egy oldalfal. A rendőrség az első pillanatban teljes készenlétbe állott és biciklivel, gyalogosan bejárták a várost, hogy
