Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-21 / 137. szám
65. évfolyam, 137. szám Nagykanizsa, 1925 június 21, vasárnap Ara 2000 ki POLITIKAI NAPILAP •wfc»ztŐ4ég és klsdóhlvstfil Fő nt 5 tat«nuban-Tel«fon 78, nyomd« 117. ssána Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Ziőitsetési ára; Egy bőn 30.000 korona Három bóra .......—------- 90.000 korona LE A KAMATTAL Irta: Kelemen Ferenc Abból a villamossággal telt atmospherából, mely a gazdasági élet hisztériás közvéleménye fölött terjeng, napjainkban egy uj megváltó gondolat, egy uj életelixir robbant ki a súlyos gondokkal küzködő emberiség számára. Kirobbant az uj jelszó: „Le a kamattal!“ A nyugodt megfontolás, higgadt számítás s objektiv tisztánlátás nemes erényeitől megfosztott gazdasági rétegek, a szünetnélküli veszedelmek, gondok, a gyötrő bizonytalanságok izgalmaitól felborult lelkek, a nagy időkhöz mért komoly tervek, nagy koncepciók helyett, fel-fel villanó jelszók, színes ötletek, tarka gondolatrakéták után futnak s a valóság komoly talaja helyett, illúziók szines ködében mozognak. Egy ilyen ötlet a legújabb jelszó is: „Le a kamattal.“ Ez az ötlet, mely legfőbb pénzügyi vezetőembereink és intézményeink gyermeke, napjaink legaktuálisabb gazdasági problémája lett, s állandóan fokozódó intenzivitással foglalkoztatja úgy a szakköröket, mint a legszélesebb néprétegeket. Magas helyről az állandó izgalomban élő közvéleménybe belehajtva, ez a gondolatrakéta csakugyan alkalmas arra, hogy az emberek előtt a mindenható csodaszer káprázatos színeiben ragyogjon. A bizonytalanságok, a bukások, a bálványok (lásd Stinnes) összeomlásának ebben a lesújtó korszakában ez a jelszó az uj megváltó Messiás, mely meg fogja szabadítani a világot fojtogató gondjaitól, gyötrő bizonytalanságaitól! Tagadhatatlan, hogy a kamat „mértéke“ a termelési tényezők között nem lekicsinylendő jelentőséggel bir. A gazdasági élet éltető eleme a hitel, különösen olyan országokban, ahol a termelési tőke, mint nálunk Magyarországon, a vesztett háború s a korona zürichi kálváriáján teljesen összeroppant s megszűnt a termelés tényezője lenni. Itt az elpusztult „tőkét“ a „hitel“ helyettesíti, ez pedig olyan szolgáltatás, melyért a termelésnek fizetnie kell. A termelés eredményéből való s a hitelnek kijáró ez a részesedés „a kamat“. Mennél magasabb ez a részesedés, annál kevesebb marad a termelőalanynak, mely utóbbinak tehát a termelés eredményessége, jövedelmezősége szempontjából tagadhatatlanul nagyon fontos, hogy a „kamat“ címén szolgáltatandó termelési eredmény hányada mennél kisebb legyen. Minthogy pedig az egyes termelések lehető legjobb prosperitása általános gazdasági szempontokból országos érdek, a hitel fejében térítendő kamatok mértéke, az ország össztermelésének szempontjából komoly jelentőséggel bir. De a gazdasági termelés eredményessége nemcsak az igénybevett hitelek kamatterhétől függ. A munka a termelés nagyon fontos tényezője, következésképen annak kialak^ására döntő jelentőséggel bírnak a munkabérviszonyok, a mezőgazdasági termelés eredményessége pedig az aktiv termelési tényezőkön kívül elsősorban az időjárás mikéntjétől függ. Egy nyári jégverés, egy hosszabb ideig tartó esőzés, egy hirtelen jött forróság , ércek alatt megsemmisítheti százezer dolgos kéz és sok száz milliónyi tőkebefektetés biztató kilátásait. — Az ipari termelésnél a már említett bérviszonyokon kívül döntő fontosságú a nyersanyagok beszerzési ára, a felhasznált fütőenergiák ára, szállítási és egyéb dologi kiadások, melyek a hitel után fizetendő kamatokkal együtt s ennél jóval nagyobb mértékben befolyásolják a termelés rentabilitását. De függ a rentabilitás, a szorosabb értelemben vett termelésen kívül, az előállított javak értékesítési lehetőségétől is! Olcsó termelési tényezők, olcsó hitel segítségével termelt javak rossz konjukturák mellett, csak mérsékelt rentabilitást biztosítanak, mig a magas kamatra felvett hitellel termelt búza, pld. fokozott kereslet és kedvező elhelyezési lehetőségek mellett, százalékban magasabb jövedelmezőséget hozhat. A termelés eredményességét mindenkor csak az olcsóbb termelési tényezőkkel való előnyös előállítás és a kedvező feltételek mellett eszközölt értékesítés, közösen biztosíthatják. Ebből pedi az következik, hogy az egyes termelési faktorok igy az olcsóbb hitel is, lényegesen elősegíthetik ugyan az olcsóbb termelést, de egy ország gazdasági életét, melyben nemcsak termelési, hanem elsősorban „fogyasztási krízis“ dühöng, egyetlen termelési tényező „leszorításával“ olcsóbbá tételével máról-holnapra talpra állítani nem lehet. Ez nemcsak termelési, de egyenesen matematikai lehetetlenség! „Le a kamattalu jelszó tehát távolról seo2, alkalmas arra, hogy gazdasági életünk súlyos bajait, melyeknek gyökerei mélyen belenyúlnak a háború utáni világ- jelenségek mocsaras talajába, megváltó életelixirként egy csapásra megszüntesse, de igenis alkalmas arra, hogy az egyébként ideges, tehát szertelenségekre és könyelmü Ítéletekre hajló közvéleményben türelmetlenségeket váltson ki azokkal a nemke- vésbé súlyos gondokkal küzdő hitelszervekkel szemben, amelyek a koronaromlásban jelentékenyen megfogyatkozott vagyon és tőkeerejükkel, régi tradícióikhoz híven, bár lényegesen kevesebb „boldogulási lehetőségek“ mellett szolgálják a termelés nehéz munkáját. Távolról sem gondolok arra, hogy mint pénzintézeti ember e sorokkal „pro domo“ beszéljek. Sőt magam is azt állítom, hogy a válságba került „termelés“ s az ország gazdasági megmentése érdekében a pusztuló korona korszak kamatorgiáira emlékeztető, uzsorapercenteknek el kell tünniök, a kamatniveaunak fokozatosan le kell épülnie s a gazdasági életet el kell látni a „viszonyoknak megfelelő“ olcsó hitellel. De nem szabad elhallgatni, hogy „Le a kamattal“ jelszónak az a forcirozása, mely- lyel ma ép a gazdasági élet legalaposabb ismerősei, magasabb pénzügyi és gazdasági elméletek hivatott „papjai“ s az objectiv tisztánlátás magasságában trónoló vezéregyéniségek részéről találkozunk, alkalmas arra, hogy a közvéleményt a bajok igazi természete s a gyógyulás lehetőségei felől tévedésekbe ejtse. Mert ismételjük, a kamat mértéke, magassága, a hitellel dolgozó termelés eredményességének lehet egyik fontos tényezője, de egy ezeréves határaitól megfosztott, csonka ország (gazdasági egység) súlyos válságban tengődő gazdasági életét, a rászakadt milliónyi bajok egyikének pillanatnyi enyhítésével — gyökeresen megjavítani nem lehet. A „Le a kamattal“ kissé demagóg izü jelszót, egy organikus nagy gazdasági concepcióba kellett volna belefoglalni, melyben jelentőségük szerint helyet foglalnának mindazok a faktorok, amelyek csak együttesen képesek Csonka-Magyarország gazdasági életének pusztító válságát mérsékelni. Ez a concepció azonban sajnos elmaradt s csak az ennek hiányát palástoló „szines jelszó rakéta“ jelent meg fejünk felett az Urnák 1925-ik esztendejében. il terjesztik be a Hvetbst és az ieiitást Négy nap alatt kell letárgyalni a felhatalmazási javaslatot — A pénzügyminiszter hétfőn hosszú pénzügyi expozét mond Budapest, junius 20 Búd János pénzügyminiszter a nemzetgyűlés hétfői ülésén beterjeszti az 1925. évi költségvetést és ezzel egyidejűleg beterjeszti az in- demnitást is. A pénzügyminiszter ma délelőtt a pénzügyminisztériumban az államtitkárokkal, nevezetesen Vértesy Sándor, Vargha Imre és Jakab Oszkár dr. miniszteri tanácsossal, a költségvetési osztály vezetőjével intern megbeszélést tartott, amelyen a költségvetéssel kapcsolatos munkálatokkal foglalkoztak. A miniszterelnök-helyettes az indemnitásról Vass József helyettes miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette: A költségvetést a minisztertanács ; elfogadja és igy a törvényjavaslat-
