Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-21 / 137. szám
ZALAI KÖZLÖNY nak hétfőn a Ház elé való terjesztése, a kormányzó hozzájárulását feltételezve, nem ütközik akadályba. Ugyancsak hétfőn nyújtják be a pénzügyminiszter expozéja keretében az indemnitdsi javaslatot is. Ebben a szokásos felhatalmazáson kívül benne vannak a tisztviselői kérdés, beruházás és a gazdasági életet érintő könnyítések. Az uj házszabály úgy intézkedik, hogy az indemnitást négy nap alatt kell letárgyalni, feltéve, hogy abban csak költségvetési felhatalmazás van. Tekintettel most már arra, hogy a javaslat mást is tartalmaz, felmerülhet az a nehézség, hogy az indem- mtás letárgyalására a négy napos időtartam nem elég. Azt hiszem, hogy a parlament minden tagja hozzá fog segíteni, hogy az indemnitási törvényjavaslatot a megszabott idő keretén belül letárgyalhassuk. Ebben a kérdésben valószínűleg a hétfői nap folyamán megbeszélésre fogom kérni valamennyi párt vezetőjét. Ha mégis elhúzódnék a tárgyalás, akkor félbeszakítjuk, mert junius 30-dn lhl2 óráig az indemnitásból törvénynek kell lennie, nem kerülhetünk ex-lexbe. BELFÖLDI HÍREK Polgármester-választás Szolnokon. Az elhunyt szolnoki polgár- mester helyett egyhangúlag dr. Tóth Tamás volt városi főjegyzőt választották polgármesterré. Bethlen István grófot megoperálták. Bethlen István grófot vakbélgyulladás miatt megoperálták a budapesti Fasor-szanatóriumban. Az operáció szerencsésen sikerült. Nyolc napon belül valószínűleg ela _______________________ hag yhatja a szanatóriumot. Horthy Miklós és neje ma meglátogatják a miniszterelnököt. Tegnap József főherceg látogatta meg a beteget. A tabi választókerület ajánlásai. A tabi választókerületben tegnap adták be az ajánlási iveket. Kálmán Jenő 5047, Turchányi Egon 1759, Hencz Károly 2027 ajánlást nyújtott be. Vitéz-avatási főpróba. A Margitszigeten tegnap tartották meg a mai vitéz-avatás főpróbáját. A 300 tiszti és 1390 legénységi uj vitéznek az okmányokat és jelvényeket már kiosztották. A felavatás után Magyar- ország vitézeinek száma 1284 tiszti és 4829 legénységi. Apponyi Albert gróf kitüntetése. A népszövetségi békeliga Gro- tius, a kiváló holland tudós De iure belli ac pacis cimü munkája megjelenésének 300 éves évfordulóján az iró összes müveiből Hágában kiállítást rendezett és Qrotius-érmet alapított, melyből évenként 2 arany és 5 bronz kerül kiosztásra azok közt, kik a nemzetközi jog és pacifista mozgalom terén kiváló szolgálatokat teljesítettek. Az aranyakat ezévben Briand francia és Unden svéd külügyminiszter kapta meg. A bronzok egyikét Apponyi Albert gróf kapta meg. Aláirták a magyar-spanyol kereskedelmi szerződést. A magyar és a spanyol kormány megbízottai tegnap Madridban aláirták a magyarspanyol kereskedelmi szerződést. Zsitvay Tibor a katolikus kongnia tanács tagja. Zsitvay Tibort, a nemzetgyűlés alelnökét a kultusz- miniszter a katolikus kongrua bizottság tagjává kinevezte. A francia követ visszaérkezett Budapestre. Carbonell Ferenc rendkívüli francia követ, meghatalmazott miniszter visszaérkezett Budapestre és átvette hivatala vezetését. Gépjárművezetői igazolványok érvényességének határidejét, melyek a kereskedelmi miniszter régebbi rendelete szerint junius 1-én hatályukat vesztették volna, október 1-ig meghosszabbították. KÜLFÖLDI HÍREK Vám-emelés Jugoszláviában. —■ Belgrádi jelentés szerint a hivatalos lap mai száma közli a ma életbelépő felemelt vámtarifát. A behozatali vámokat legtöbb cikknél 20—30, egyes cikkeknél 100—150% kai emelték. Amundsen uj expedíciót szervez. Amundsen és társai 1600 négyszög kilométert kutattak át a sarkvidékből. Magán az északi sarkon szárazföld nincs. Peary 1908-ban még közelebb volt az északi sarkhoz, mint ahonnét most Amundsen- nek vissza kellett fordulnia repülőgépével, mikor már alig volt élelmiszere és benzine. Az ut legválságosabb része, valóságos élet-halál harc, a visszarepülés volt. Amundsen 3 héten belül uj expedíciót szándékozik szervezni az északi sarkra. Eljegyzés az olasz királyi családban. Rómából jelentik: A királyi pár megadta hozzájárulását Mafalda hercegnő eljegyzéséhez Fülöp hesseni herceggel. A XII. nemzetközi mezőgazda- sági kongresszus vasárnap nyilik meg Varsóban. A kongresszuson a magyar kormányt Schandl Károly államtitkár képviseli. Vezetése alatt reggel indult útnak a kongresszus 6 tagú magyar delegációja, mely junius 29-én érkezik vissza Budapestre. A magyar ipar ii. A gyáripar tehát sohasem fogja kiszorítani az ipar teréről a kézműipart vagy ami vele a legtöbb esetben egy, a kisipart. Mert mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága s nagyon szépen meg is férnek egymás mellett. De eltekintve attól a féltékenykedéstől, amellyel a gyáripar a kisipart nézi, ez utóbbinak is megvannak a maga súlyos nehézségei. A magyar ipartörvényt ugyan már csak egy lépés választja el a céhrendszertől, de épen ez a lépés szükséges érvényesülésének megfelelő keretéül: céhrendszerbe való tömörüléséhez. Egy további akadálya a magyar kisipar érvényesülésének az iparosképzésnek sok-sok fogyatkozása és hiánya. Nem fogja rossz néven venni egyetlen egy iparos sem tőlünk, ha nyíltan kijelentjük, hogy iskolázottságuk, művészi készségük, eredetiségük s egy egész csomó hasonló feltétele a kézműiparnak, meglehetősen mögötte áll a külföldön tapasztalható színvonalnak. Egy másik hibája a hazai kisiparnak, hogy egyetlen egy szakmában sem tud világjelentőségre emelkedni. Németország például egy egész lényegtelennek látszó iparágban, a képeslevelezőlapgyártásban világmárkára tett szert s tonna-számra küldte az amerikai levelezőlapokat a tengerentúlra. Amerikából elküldték a fényképeket Németországba S ez milliószámra küldte vissza Amerikába a szebbnél-szebb kivitelű levelezőlapokat. Ugyanezt tette Japánnal, ahol nem is lehetett a háború előtt másféle levelezőlapot kapni, mint amelyet Németországban gyártottak. 1925 junius 21. Álom Irta: CSANÁDY JÁNOS Álmodjuk a létet Napsugaras tájjal, Csókkal, szerelemmel, Tele boldogsággal . . . Ámde jön a reggel; S a hajnal hogy támad, Fölébred szivünkben A való, a bánat: Minden, mi gyönyörű Ezen a világon, Csalóka délibáb, Elröpülö álom . . . Nárcisz Irta: Szírt Ferenc Mikor ajka kacagásra görbült és szeméből apró, ingerlő fények villantak elő, senki sem gondolta volna, hogy lelke mélyén nagy, nagy szomorúságok rejtőznek. Kacér pillantásai, pajtáskodó hátbavágásai széles, öntelt mosolyra késztették férfiismerőseit, — de mikor azt hitték, hogy most állnak a legközelebb hozzá, talán akkor unta vagy utálta őket legjobban. Voltak hangulatai, mikor kemény- szivübb*volt a legvadabb amazonnál. Ilyenkor érhette őt akármilyen bánat vagy bántás, — arca dacos lett, szeme kéket, keményet villant, mint az edzett acél — de könny egy pillanatra sem tette fátyolossá. Máskor viszont elég volt egy ferde pillantás, egy hangos szó: s Nárcisz szeme lassan lecsukódott, mint két összehajtó, reszkető virágszirom s némán ballagott valami messzi szobába vagy kertvégébe, hogy csukló, nehéz zokogással órákig elsirdo- gáljon. Volt egy titkos, nagy vágya. Valamikor régen kinyitottak előtte egy kaput s azt mondták, hogy ezen keresztül eljuthat a kincshez, dicsőséghez, szerelemhez, — egyszóval a boldogsághoz. Ez a kapu első stációja volt annak az útnak, amely a színpadhoz vezet. Nárcisz már-már átlépte a küszöböt, mikor elébe állt az édesanyja — kitől ütlegeken kívül egyebet soha em kapott — s szerető öklét gyermeke feje felé rázva, átokkal és ezer halállal fenyegette, ha erre az útra mer lépni. Nárcisz nagy szemekkel az anyjára nézett, — aztán nevetett egyet és szép lassan betette maga előtt a kaput. Valamit várt. Egy csókot; tiszta, nagy, őszinte szerelmet, mely örök pecsétet ütne a lelkére. Egy férfit; okos, erős csodaembert, aki megsimogatná a haját és szép lassan átsétálna vele ezen a kusza életen. És kezét odanyujtotta a legelső jött- mentnek, aki kérte. Nárcisz úgy utálta a férjét, amint az szerette őt. Ez az iromba, bárgyú paraszt sötét, nagy szerelmében, szerette volna egyszerűen zsebrevágni, vagy lenyelni Nárciszt, vagy beleolvasztani a saját énjébe, szóval magáévá tenni a szó legszorosabb értelmében. Szeretett volna bilincset rakni Nárcisz minden gondolatára, minden pillantására és álmára, vagy bezárkózni vele egy hét lakattal lezárt kastélyba, ahova nem jöhetett volna be soha senki s ahonnan nem jöhettek volna ki soha. Férjénél csak egy embert utált jobban Nárcisz; egy zavarosfejü, kósza poétát, aki néha leült vele szemben s akadozó nyelvvel hadart neki az igaz életről, emberfeletti emberről, Istenről, művészetről és főleg : a szerelemről. Kétes büszkeséggel szavalta ez a szegény pennarágó, hogy ő sohasem fog szeretni, — zagyva elméleteiről fecsegett órák- hosszat s közben arca vörösről zöldre, zöldről vörösre változott, szive pedig zihálva dörömbölt a mellében a szomorú, nagy szerelemtől, melyet Nárcisz iránt érzett. Nárcisz látta, mint verekszik ez az ember önmagával, néha nevetett rajta, de legtöbbször megvetette. Egy alkalommal az egyik színház előtt vitt el Nárcisz útja s a színész- bejáró előtt megpillantotta Kálmánt, a színház ünnepelt drámai színészét. Hatalmas, széles vállain, erős mellén simára feszült a ruha, — szeméből ész és jóság sugárzott. Nárcisz egy hirdetőoszlop mögé állt, onnan nézte őt. Azonban nem nézhette sokáig. A következő percben illatos selymekbe burkolva kilibbent a kiskapun a színház primadonnája, belekarolt Kálmánba és együtt tovasétáltak. Nárciszt észre sem vették, mint ahogy nem vettek észre más tizenöt arra sétáló nőt vagy arra ügető konflislovat vagy arra szálló porszemet sem. Nárcisz pedig ott a forgalmas utcasarkon, csöngő és csikorgó villamosok között, a hirdetőoszlopnak támaszkodva gondolkozni kezdett. Istenem, ha akkor régen, talán nem tette volna be azt a kaput maga előtt... talán most ő karolt volna Kálmánba ... s a hatalmas, okos férfi most őt vezette volna át a napos oldalra. • De őt nem értette meg soha senki. Belekényszeritették az olcsó kis ostoba átlagnők hatalmas táborába, kik unalmas utakon haladtak a házi tűzhely vagy a mámor birodalma felé. Nem értették meg, hogy Nárcisz egy fejjel magasabban akart járni mindenkinél s hogy fájt neki, mikor vállát durva öklökkel meggörbítették. Az egyik oldalról jött a férj, —a másik oldalról jött a költő. Közrefogták Nárciszt és megindultak vele az árnyékos oldalon. S a két férfi szivébe tavaszt varázsolt Nárcisz csengő, vidám kacagása...
