Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-13 / 130. szám
65. évfolyam, 130. szám Nagykanizsa, 1925 június 13, szombat Ár-« 1800 karom« POLITIKAI NAPILAP ££££&& Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Slőftsetisi ára; Egy üőj# 30.00Ű Iioíüuü Hárem hóra ................90.000 korom» Be fejezték a választójogi törvényjavaslat általános vitáját Bethlen István miniszterelnök a jövő hét közepén jön vissza Budapestre — Zajos jelenetek a nemzetgyűlésen Budapest, június 12 Politikai körökben élénk érdeklődéssel néznek gróf Bethlen István miniszterelnök hazaérkezése elé, nem épen a Beniczky-üggyel felmerült parlamenti harcok szempontjából, mint inkább a Népszövetségnél elért eredményről teendő beszámolója miatt. E tekintetben ugyanis pártkörökben tulajdonképen még mindig azokra a szűkszavú táviratokra vannak utalva, amelyek a Népszövetség pénzügyi bizottságának tárgyalásáról napvilágot látnak. Bizonyosra veszik, hogy ott olyan részletkérdések is megvitatásra, kerültek, amelyek a már ismeretes eredményeken kívül szintén hozzájárulnak Magyarország gazdasági megerősödéséhez és külpolitikai pozíciójának javulásához. A miniszterelnököt — mint már ismeretes — a jövő hét közepére várják vissza és a miniszterelnök még a jövő hét folyamán alkalmat talál arra, hogy a parlamentben tájékoztassa a nemzetgyűlést genfi tárgyalásairól. * A szélső baloldal legutóbbi offen- zivái általában befejezettnek tekinthetők és az a vélemény van kialakulóban, hogy a napirendi viták formájában még néhány napig erőszakolni fogják ezt a kérdést. A főváros lakosságának a kormányzó iránt kifejezett tegnapi hódolata és ragaszkodása a fővárosi választásokban vérszemet kapott szélső baloldal reménykedését megpecsételte, mert ez a tüntetés, melyhez hasonló felvonulásokra évtizedek óta nem- volt példa, szembetűnően megdöbbentette az októbrista elemeket. * Tizenegy óra után nyitotta meg nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Peyer Károly napirendelőtti felszólalásra kért engedélyt, melyet nem adott meg. Kérdi a nemzetgyűlést, hogy megadja-e az engedélyt? A szociálisták erre óriási zajt ütnek és folytonosan kiáltják: — Ellopták a koszorúkat! — Hol a mentelmi jog ? Halottgyalázás! — Koszorutolvajok! Elnök Propper Sándort rendre- utasiija. A lárma folyton tart, a jobboldalról is folyton válaszolnak a sértő közbeszőlásokra. Elnök egymásután utasítja rendre a zavargó képviselőket. Javaslatot tesz, hogy Propper Sándort súlyosan sértő kifejezéséért a mentelmi bizottság elé utasítsák. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárul. Erre ismét óriási zajban törnek ki a szociáiisták padsoraiban a képviselők. Elnök figyelmezteti a képviselőket, hogy ha nem maradnak csendben, felfüggeszti az ülést. Miután a lárma nem csillapodott, elnök az ülést felfüggesztette. Szünet után Rubinek István, mint a mentelmi bizottság előadója bejelenti, hogy Farkas István nemzetgyűlési képviselőt, a nemzetgyűlés méltóságának megsértéséért három ülésről kizárja. Györki Imre, mint a kisebbségi javaslat előterjesztője, azt javasolja, hogy térjenek ez ügy felett napirendre, mert Farkas Istvánnak nem volt módja a bizottság előtt megjelenni s különben sem követett el olyan súlyos sértést, mint amit a B'eniczky-vallomás tartalmaz. Hosszasabban fejtegeti ezután, hogy jogi szempontból a kormányzó ténykedéseit lehet bírálni és fogják is bírálni. A nemzetgyűlés nagy többséggel elfogadja a Farkas István kizárásáról szóló indítványt. Kabók Lajos mentelmi ügye következett ezután. Rubinek István előadó ismerteti Kabók sértő közbeszólását s beterjeszti a bizottság javaslatát, hogy Kabókot egymásután következő öt ülésről zárják ki. Végül felolvassa Rupert Rezső különvéleményét. A Ház a bizottság javaslatát elfogadja. Platthy György ügyében vita nélkül elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint napirendre térnek ügye felett. Ezután az elnök bejelenti, hogy a j mentelmi bizottság elnökétől átiratot j kapott, amely szerint az a gyanú ] merült fel, hogy valamelyik képviselő megszegte a házszabályok 132. §. 2. bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettséget. Ezért indítványozza, hogy a men- \ telmi bizottság utasiítassék ennek az ügynek kivizsgálására. Áttértek ezután a választójogi tör- j vényjavaslat tárgyalására. Peyer Károly a törvényjavaslat | elleni küzdelmet hiábavalónak látja, | mert a legkiválóbb férfiak aggodal- j mait sem szívleli meg a többség. A választójog titkossága teszi lehetővé, hogy a polgárságnak mind nagyobb j és nagyobb része kapcsolódjék bele | a politikába. A magyar nép lebecsülésének te- \ kinti, hogy nem tartják elég érett- j nek a titkos választójogra. Meg kell \ adni a választójogot a népnek. A közigazgatás tultengéséről szól ! ezután és azt mondja, hogy a szol- \ gabiráktól függ, ki legyen a képvi- i selő. Beszél a külföldi kölcsönről, amelyet nem is kellett igénybevenni, de a kamatot meg kell fizetnünk utána. Ezért megy gazdaságilag tönkre az ország. Ezután részletesen kezdi ismertetni a tegnap a temetőben történt eseményeket, amikor a szociálista képviselők Somogyi és Bacsó sirját akarták megkoszorúzni. Elmondja, hogy a rendőr, aki el- taszitotta az egyik képviselőt, azt mondotta, hogy éppen azért löki-félre az illetőt, mert nemzetgyűlési képviselő. Ez nem más, mint tekintélyrombolás, amiért pedig a belügyminiszter felelős. Letéíetik az esküt a rendőrökkel és azután utasítást adnak nekik a törvény legdurvább megsértésére. Nem fogadja el a javaslatot. Elnök: Több szónok feliratkozva nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni? Senkisem jelentkezett szólásra, mire az általános vitát bezárták. 1 Puky Endre előadó emelkedett j ezután szólásra és kifejtette, hogy { nem kíván a vita részleteire váia- jj szólni, hanem csak azokkal az észre- ) vételekkel akar foglalkozni, amelye- | két a választójogi bizottság jelenté- j sére tettek. I Beszéde után hosszasan megtapsolják és a képviselők közül számosán üdvözlik. Szünet után Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Hosszasan cáfolta Andrássynak azt az elméletét, hogy a tömeg kívánságainak nem teljesítése forradalmat készít elő. Szerinte a forradalmai a társadalmi és gazdasági kiáltó ellentétek és igazságtalanságok készítik elő s az, ha a gyenge kormány ilyen követelmények alapján elhamarkodott reformokat hoz. Ezt bizonyítják a külföldi s az elmúlt magyar forradalmak is. Ma csak óvatosan lehet egy lépést előre tenni. Ez nem hatalomféltés, hanem a nemzet érdeke. Cáfolja a vádat, hogy a javaslat reakciós. A teljes jogkiterjesztéssel ráérünk egykét év múlva is, ha a konszolidáció olyan fokára érünk, hogy bátrabban kockáztathatunk. Ezután a nemzetgyűlés többsége általánosságban elfogadta a választó- jogi javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. A napirendi indítvány során Szeder Ferenc a Somogi-Bacsó-ügy napirendre tűzését kérte, amit nem fogadtak el. Peidl Gyula az ő és 18 társa mentelmi jogának megsértését jelentette, mert a Somogyi-Bacsó sírnál szétoszlatták őket, miért megtorlást kér. Az ülés fél 8 órakor ért véget. Tüntetés a kormányzó mellett Budapesten 150.000 főnyi tömeg vonult fel a Várba Budapest, junius 12 Űrnapján délelőtt a Petőfi térről hatalmas tömegek indultak el tüntető felvonulásra a kormányzó elé, hogy kifejezést adjanak a hozzá való ragaszkodásuknak s az őt ért rágalmak sikertelenségének. A társadalmi egyesületek, ÉME, vasutasok, bajtársi egyesületek, Kansz, Mansz, Move, Nyukosz, stb. stb. testületileg vettek részt a tüntetésben, mely példás rendben folyt le. A 150.000 főnyi tömeg első része 8A1 órakor ért a Várba; a palota nagyerkélyén ekkor jelent meg Horthy Miklós, kit ovációban részesítettek, majd elénekelték a himnuszt. Az óriási tömeg órákig vonult el zenekartól kisérve a kormányzó előtt. Délután 3 órakor kezdett a sokaság elszéledni.
