Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-07 / 126. szám
65. évfolyam, 126. szám Nagykanizsa, 1925 junius 7, vasárnap Ára 2000 ki m p Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal T p J*_ 24 M Zalaegerszeg POLITIKAI NAPILAP 3sflíb*sstőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Sntenuban-Telaton 78, nyomda S17. «2í.eb Felelős szerkesztő: Kempelen Béla ElőüaeíésI ára; Három bóra... . bóra 30.Q0G korona ... ... 90.000 korosa mssomum NÉHÁNY SZÓ A FALURÓL Irta: Földes Béla dr., v. b. 1.1., ny. miniszter Első panasz. Egy éleslátásu aggódó hazafi, ki éveket töltött Németországban, nem régen azt panaszolta nekem, hogy mig a német faluban vasárnap mindenféle komoly munka: előadás, megbeszélés stb. folyik, addig a magyar faluban csak dinom- dánom, fitogtatás, sőt léhaság. Bár azt hiszem, hogy a kép kissé tulsötét színekben van tartva, mégis megszívlelendő egy pártatlan, elfogulatlan embernek ez a panasza. Nálunk is, ahol annyi szó esik a falu kultúrájáról, arra kell törekedni, hogy a szabadidő okos, hasznos dolgokra fordií- tassék. Oly nagy ut áll még előttünk, mig valóban a falu kultúrájáról beszélhetünk, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a komoly nekikészülődés szükségességét. Második panasz. Vidékről, egy szatmármegyei középbirío kostól levelet kaptam, ki szintén panaszkodik, hogy a falu nem akar tanulni, még állatvész idején sem akarja az ingyen oltóanyagot használni. Ellenben ösz- szevásárol zongorát, selymet, harisnyát, mindenféle lim-lomot. Emellett az élvezeti cikkek; tea, finom szivarok, Gerbeaud stb. nagyon elterjedtek. Úgy látszik, a falu kissé tulgyorsan akar ,,civilizálódni.“ Ez is nagy baj. A falu büszkesége az egyszerűség. Az, hogy a parasztasszony túl akarna tenni fényűzésben a városi dámákon, veszélyes betegség. A falu óvja meg egyszerűségét, mert különben nem falu, csak a városnak egy nem sikerült tréfája, szóval karikatúrája. Harmadik panasz. Ez a panasz vonatkozik a falu gazdasági szokásaira, melyek a háború után lényegesen megváltoztak. A falu inkább üzérkedésre adja magát, mint munkára. A gyors és köny- nyü gazdálkodás itt is a csábitó ördög. Ami pénz fennmarad, azt üzérkedésre fordítják, azért nincs most pénztőke. A gazdaság beleg, azt elhanyagolják. Pedig a faluban csak annyi volna megengedhető a kereskedelmi szellemből, hogy a piachoz iparkodjék alkalmazkodni terményeivel, azaz azt termelje, minek jó piaca és ára van és termékeit iparkodjék legjobban értékesíteni. Arra kellene törekedni, hogy a termelés sokoldalú legyen, hogy az év minden szakában nyújtson jövedelmet. A kisgazda, mint fogyasztó nem jön számításba, meri termékei túlnyomóan saját háztartásának ellátására szolgálnak, azért iparkodjék mint fogyasztó magát a piactól lehetőleg függetleníteni, mit ismét a háziipar kultiválásával érhet el. Negyedik panasz. De nemcsak a faluval szemben van panasz, hanem azokkal szemben is. kik mint a falu vezetői szerepelnek. Ezeknek kötelessége volna nemcsak hízelegni a falunak a népszerűség és a szavazatok kedvéért, hanem annak itt-ott az igazat is megmondani. A jó apa oktatja a gyermekét. De a néphez intézett beszédekben sokszor csak panaszokat hallunk az adó miatt, a birtokreform miatt, az árdrágulás miatt, a benzin stb. vámja miatt, de nem hallunk panaszokat a nép hibái miatt. Igen, a népet fel kell keresni, fel kell világosítani. Nagy propaganda munka szükséges, de az ne csapjon át demagógiára. Ne uszítsuk a falut a város ellen, a gazdát az iparos, a kereskedő, a szellemi foglalkozásúak ellen, az egyik felekezetet a másik, az egyik nemzetiséget a másik, az egyik pártot a másik ellen. Tanítani kell a falut, emelni kell a falut, kulturailag szépíteni kell a falut, de ne zavarjuk meg a falu gondolkozását. A iáíu a nemzet tartalék medencéje, a város felfrissítő forrása. Legyünk rajta, hogy a magyar falu gazdaságilag, erkölcsileg, fizikailag és szellemileg mintaképet nyújtson más nemzeteknek, hogy jólét és béke honoljon minden falusi házban. A szocialisták állam - tanács iffsditwásiya A nemzetgyűlés felháborodva utasitja vissza az indítványt — Mem vonják vissza az „Az Újság“ betiltását Budapest, junius 6 A szociáldemokratapárt a nemzetgyűlésen indítványt nyújt be az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. t.-c. módosítása tárgyában. A szovjet-szerű indítvány lényege állítólag az, hogy az államfői hatalmat egy háromtagú államtanács gyakorolja, amely maga állapítaná meg e hatalom gyakorlásának módját. Politikai körökben a szocialistáknak ez a kizárólag taktikai lépést célzó indítványa nagy megütközést keltett. Felháborodva tárgyalják, hogy a szociáldemokratapárt ezzel a ténykedésével is — a komolyság legcsekélyebb jele nélkül — kizáróan kifelé kíván pillanatnyi előnyt elérni. A többségi párt felfogása ugyanis az, hogy mindenképen hazafiatlan és a nemzet érdekeit érintő az a beállítás, mintha Magyarországon az állami főhatalom gyakorlásának újból való rendezése szükséges lenne. A legitim álláspont teljesen tiszta s az 1920. évi I. törvénycikk az államfői hatalom gyakorlását oly- képen szabályozta, hogy a konszolidációs politika eminens érdekeitől eltekintve sincs szükség a törvény módosítására. Ha tehát — mondják a többségi pártok részéről — a való tények ellenére egy politikai párt ilyen gyökeres megváltoztatását kívánja a törvénynek, a tájékozatlan külföld előtt felmerülhet az a gondolat, vájjon az állami főhatalom rendezése nem szorul-e valóban a magyar közvéleménynek bármely része szerint is revízióra ? Ezzel az esetleges feltevéssel szemben le akarják szegezni igen komoly és a külföld előtt is teljes tekintély- lyel biró politikai körök és egyéniségek, hogy az ország közvéleményében ilyen hangulat egyáltalában nincs. A közvélemény, amelyet csak átmenetileg zaklatnak fel a szélsőségek különböző fajta megnyilatkozásai, a komoly és nyugodt politikai irányzat mellett foglal állást, hogy ily- módon elősegítse a gazdasági rekonstrukció sikeres befejezését. A már tervbe vett alkotmányjogi reformokon túlmenő és az állam mai rendjét mélyen érintő átalakulásokra egyáltalán senki sem gondol. Ilyesmire, csakis politikai célok szolgálatában, mindenesetre zavarkeltés végett, csupán a legszélsőbb és nemzetközi alapra helyezkedett politikai csoportok törekszenek. Ezek sem azért, hogy eredményt érjenek el, csupán azért, hogy akciójukkal a valószínűség látszatát keltsék az ori- entálatlan külhatalmak előtt. A nemzetgyűlésen méltó fogadtatásban kívánják részesíteni a szoci- álista akciót, tekintettel különösen arra a perfid, de átlátszó kapocsra, amely az államfői hatalom kérdésének revíziója és a Beniczky-ügy között fennáll. Bethlen István gróf Géniből Londonba utazik „Az Est“ értesülése szerint Bethlen István gróf miniszterelnök Géniből e hó közepén valószínűleg Londonba megy. Az „Az Újság“ betiltását nem vonja vissza a belügyminiszter Rakovszky Iván belügyminiszter kijelentette, hogy az „Az Újság“ betiltása preventív intézkedés volt, melyet visszavonni nem lehet. A rendszer eddig is az volt, hogy az egyszer már betiltott lap többé nem jelenhetett meg. Amit az „Az Újság“ elkövetett, az a sajtószabadsággal való legsúlyosabb visszaélés. A visz- szavonás érdekében tett minden kísérlet reménytelen. Az államfői tekintély megóvása sokkal fontosabb kötelessége a kormánynak, semhogy emellett a magánérdek el ne tör- püljön. Az elkobzó végzés ellen benyújtott felfolyamodást a büntetőtörvényszék vádtanácsa eluíasitotta. így a betiltás jogerős. Merénylet a csernovitzi vonat ellen. A Csernovitz felé haladó vonat sineire ismeretlen tettesek kőtorlaszt helyeztek. A mozdony és egy kocsi felborult. A mozdonyvezető és postás súlyosan megsérült. Az utasoknak komoly bajuk nem történt
