Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-07 / 126. szám
3 ZALÁI KÖZLÖNY BELFÖLDI HÍREK A Léderer-ügy. A bíróság Léde- rerné ügyében e hóban tartandó fő- tárgyaláson szembesíteni akarja az asszonyt főjével s így Léderer ügye a főtárgyalásig függőben marad. Dékán választások a pécsi egyetemen. Pécsről jelentik: Az Erzsébet Tudományegyetem egyes fakultásain a napokban tartják a dékánválasztó üléseket. A hittudományi kar dékánja újból Strahner Vilmos lesz, a jogi kar Vasvári Ferenc dr-t választja meg. Az orvosi kar dékánjává Reiter Kamillót választják meg. A bölcsészeti kar dékánja Zimmermann Tibor lesz. A kivándorlási tanács pénteken délutáni ülésén élénken megvitatta a kivándorlási politika terén elfoglalandó alapelveket s álláspontját közölni fogja a belügyminiszterrel. Kiállítás Balatonfüreden. A Balatoni Gazda Szövetség, a Balatoni Szövetség, a balatonfüredi és tapolcai gazdakörök junius 14-től 18-ig Balatonfüreden szőllészeti és gyü- mölcsészeti kiállítást rendeznek. IV. Károly és Zita arckép-leleplezése. Vasvármegye törvényhatósága megfesttette Károly király és Zita királyné arcképeit, melyeket junius 16-án lepleznek le. Görög kereskedők és iparosok 18 tagú küldöttsége érkezett a pireusi kereskedelmi és iparkamarától Budapestre a magyar ipari és kereskedelmi viszonyok tanulmányozására. A versaillesi szerződés. Rómából jelentik: A kamara 243 szavazattal 6 ellenében titkos szavazás utján jóváhagyta a versaillesi szerződést. KÖLFÖLDI HÍREK A Sanghai-1 felkelés már francia területre is átterjedt. A felkelők száma 250.000. Briand Genfbe utazott. Párisi jelentés szerint Briand külügyminiszter Genfbe utazott. Svédország a magyar kisebbségért. Stockholmi jelentés szerint a svéd kormány az angol és brazíliai kormánnyal együtt kérte, hogy a Nemzetek Szövetsége legközelebbi tanácsülése programjára tűzze ki a román agrár-törvény alkalmazását különös tekintettel a magyar kisebbségekre. A svédek szerint a Nemzetek Szövetsége tudomására akarják juttatni a magyar kisebbség ellen elkövetett erőszakosságokat, hogy a tagoknak abban alkalmuk legyen állást foglalni. Kenyér panama Romániában. A kostanzai katonai sütődében 850.000 leies panamát fedeztek fel az állam kárára. Több vagon kenyeret elsikkasztottak. Robbanás Romániában. A III. román repülőezred puskapor-raktárában Stigneniben nagy robbanás volt. Galacban a házak megreszkettek. Radics és a radikálisokkal folytatott tárgyalások. Radicsot felkereste a börtönben saját kérelmére és a kormány tudtával egy magas állású hivatalnok, ki előtt Radics levelet irt. A levélben Radics elismeri a monarchiát és a dinasztiát, kijelenti, hogy az alkotmányreviziót nem követeli, eddigi működését megbánta és kötelezi magát, hogy örökre felhagy az állam és monarchia, elleni munkával. Kéri, hogy leveléből vonják le a konzekvenciát. Ez utóbbi megkegyelmezésére vonatkozik. A levelet átadták a királynak. Ezután indultak meg a tárgyalások. Megszüntetett magyar iskolák. Szatmármegyében 5 református, 3 katolikus és 2 izraelita magyar iskolát megszüntettek, mert tanítóik nem tudtak kellőképen románul. Beniczky Ödön tanúvallomásának kulissza-titkai — A Zalai Közlöny bécsi tudósítójától — Bécs, junius 6 Beniczky Ödön ügye a bécsi politikai köröket is élénken foglalkoztatja. Itt azonban tanúvallomása korántsem okozott oly nagy meglepetést, mint Budapesten. Beavatott helyről szerzett információk alapján módunkban van most leleplezni a Beniczky-ügy előzményeit és kulisszatitkait. Az osztrák és magyar legitimisták egy csoportja az év elején többizben tanácskozásra jött össze Bécsben s ezen elhatározták, hogy az őszre feltétlenül vissza kell hozni a Habsburgokat Magyar- országra és Horthy Miklóst meg kell győzni arról, hogy a leghelyesebb, ha az átalakulást maga készíti elő és augusztusban lemond a kormányzói állásról. Ennek fejében a legitimisták hajlandók voltak Horthy kormányzó számára a legitim király nevében a következő jutalmakat biztosítani : Horthy kormányzó hercegi rangot kap, a király neki ajándékozza vitézi birtokként Károlyi Mihály gróf elkobzott javait, azonkívül élete fogytáig ő lesz a hadsereg főparancsnoka. A legitimisták azt kívánták, hogy Horthy kormányzó ez év augusztusában mondjon le és mivel addig a magyar kormánynak valószínűleg sikerülni fog a felsőházi törvényjavaslatot tető aiá hozni és a nemzetgyűlés is átalakulhat országgyűléssé, a két ház együttes ülésen hozzon törvényt arról, hogy a Habsburgok detronizációja ugyan érvényben marad, azonban a nemzet szuverén akaratából uj dinasztiaként ismét a Habsburgokat választja meg és e család tagjai közül a legitim örökössel, Ottóval tölti be a trónt. Ezzel kapcsolatban az országgyűlés nádort is választott volna Ottó nagykorúságáig. Ez volt a legitimisták terve és bécsi monarchista körökben már hónapok óta beszéltek arról, hogy a magyar kormány hajlandó egy ilyen paktum megkötésére a legitimistákkal. Ez a híresztelés azonban valótlannak bizonyult. Sem Horthy kormányzó, sem pedig Bethlen miniszterelnök nem akartak bele menni ebbe a paktumba, még pedig azzal a megokolással, hogy ma még nincs itt az ideje annak, hogy Magyar- ország véglegesen döntsön államformájáról és az államfő személyéről, mivel a legitimisták követeléseinek teljesítése példátlanul súlyos helyzetbe sodorná az országot. A legitimisták egy csoportja több Ízben kísérelte meg Horthy kormányzót és a magyar kormányt a paktum megkötésére bírni, azonban mindannyiszor visszautasításban részesültek. Ilyen körülmények között tolták előtérbe Beniczkyt s a Somogyi-ügy kapcsán akarták tervüket végrehajtani. Beniczkynek már módjában lett volna tanúvallomását tavasszal megtenni, azonban mihelyt a kormány feloldotta a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól, nyomban elutazott Lequeitioba, Zita császárnőhöz, ahol más osztrák és magyar legitimistákkal is tárgyalt erről és ezeken a megbeszéléseken az a vélemény alakult ki, hogy Beniczky térjen vissza Budapestre és ha úgy találja, hogy a magyar kormánnyal belátható időn belül nem lehet megegyezni, úgy tegye meg tanúvallomását és *keressen módot arra is, hogy ezt a nyilvánosság tudomására hozza. így született meg Beniczky Ödön tanúvallomása és annak egy pesti újságban való pub___________________1925 junius 7. A BABATÜNDÉR A Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet műkedvelői előadása Irta : Kempelen Béla Amikor először hallottam, hogy a helybeli Keresztény Jótékony Nőegylet műkedvelőkkel előadni óhajtja a Babatündér citnü balletet, nem kis aggodalommal néztem sikere elé. A próbák azonban egyre erősebben érlelték meg bennem a meggyőződést, hogy az előadás a legkényesebb igényeket is ki fogja elégíteni s a darabot nem annyira a külső effektusok, mint sokkal inkább a táncokban megnyilvánuló művésziesség diadalra fogja juttatni. És ebbeli meggyőződésemet a mai előadás fényesen igazolta is. A Babatündér s az annak első felvonása után előadott Magyar palotás válóban eleven szobrászat volt s egyes jeleneteiről a leglelkiismeretesebben elmondhatjuk, hogy teljes erejével éreztették a zenének a táncból testünkre kihullámzó hatalmának erejét vagy ha jobban tetszik: a dallamnak testi mozgássá vált plasztikáját. A balletnek különösen magánszámai ragadták meg figyelmünket. Ezek közül első helyen kell felemlítenem Webel Mancinak (Ballet-baba), Bakos Melindának (Törött-baba), Pléh Mancinak (Spanyol-baba) Horváth Virinek (Babatündér), Holczer Ellinek (Dobos-baba) és Bród Mancinak (Beszélő-baba) szóló-táncait. Valamennyinek minden mozdulata csupa hullámzó vonal volt, a zene általánosságához lágyan hozzásimuló stilizáltságával, graciőz mozdulatokkal és csodaszép lendületekkel. A mennyi bájt ezek a kis tánc- müvésznők szólótáncaikba belevittek, az szemeinknek már valóságos tánc- symphónia volt. Webel Mancinak, Adorjánná M. Frida t>alletmesternő müvésztanit- ványának, Spitztáncai már egész látványosságszámba mentek. Minden mozdulata a vonaloknak csupa színes lebbenése. Bakos Melinda mint törött baba végtelenül kedvesen oldotta meg nem épen könnyű feladatát. Játéka a maga finom szaggatottságában elsőrendű tánc- és pantomim-tehetségét igazolja. Minden mozdulatának tánc-alakulatai szinte egymásra simultak s előadásában volt szin, plasztika, élet, de volt mechanikus nehézkesség is, ahol szerepének jelleme ezt igy kívánta meg. Sokoldalú, élénk, ötletes, décens volt minden mozdulatában. Pléh Mancinak szintén a legteljesebb elismeréssel kell adóznunk táncainak festői hatásáért s mozdulatainak finom szépségeiért. Lágyan artikulált láb-peplonjai a maguk könnyed elnyultságukkal és szelíd ívelésükkel esztétikailag is festői jelenségek voltak. Minden lépése, ritmikus olvadékonyságukban valóságos melódia érzetét keltették bennünk. Spanyoltánca ellen mégis van némi észrevételünk, ami tulajdo.nképen nem is neki, hanem a rendezőségnek szól: felső testének kissé merevségével drapériaszertiségre tompította le az ennek a táncnak elemét képező szilajságot s hiányzott belőle a kellő tűz s a kígyózó vonalakban lüktetőén tajtékzó forgataga a szenvedélynek. Ismételjük: ezt a megjegyzésünket nem az ő rovására tettük. Az ő lényéhez nem volt megfelelően megválasztva a tánc; temperamentuma nem eléggé izzó ennek a szenvedélyes táncnak mámort keltő kitöréseihez. Horváth Viri (Babatündér) játékának és táncának főleg plasztikus tömörségével érdemelte ki elismerésünket. Mozdulataiban minden simu- lékony hullámszerüségük mellett is volt valami sajátosság, mely nem teszi ugyan táncát elemibbé, de a maga drámaiasabb tartalmasságával zártabb, ősszpontositottabb formákat eredményez. Minden fordulata talán nem származik lelkének kórusából, s testi hajlataiban inkább valami külső kapcsolatnak rezdüldeit ismerjük fel, mint egyéni lelkének ritmikus mozgásokra kihullámzott belső erejét. Mint babatündér bájos volt a festészet varázsával hatott. Holczer Elli (Dobos-baba) szintén elsőrangú táncmüvésznőnek bizonyult. Az ő peplonjai is hosszan elnyúltak és lágyan kígyózó vonalakban szélesednek ritmikus táncköltészetté. Kitűnő taktusérzékében szinte megelevenednek a zene melódiái s pattogó ütemmé acélosodnak nála a dallamszövésnek modulációi. A dobjátékban diszkrét és finomán markirozott volt; ugrásai tüneményesen lengék és könnyedek s lépéseit is elasztikus ragalmasság teszi káprázatossá. Bród Manci (Beszélő-baba) végtelenül bájos megjelenés volt. Beszédének gépies monotónságra le- tompitott artikuláltsága természetességet kölcsönzött játékának; tánca könnyed, lágy, mechanikus merevségre összesüritett reflexmozdulatoknak kapcsolódottsága. A férfiak közül Bágyoni (Szabó) Bandi exotikus négertáncával adta tanujelét bravúros tánctechnikai készültségének. A páros és együttes táncok közül első helyen említjük meg a Magyar babákat (Kolosváry Bözsi és Kovács Bözsi); kedvesen mozogtak a színpadon a Rokokó-babák {Fatér Gizi és Martincsevics Ilonka); aztán a.
