Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-28 / 118. szám
65. évfolyam, 118. szám Nagykanizsa, 1925 május 28, csütörtök Ära 1800 koron» T. P. B*»rí«:«3xtő?ég és kí*dótjJy«t»! PA-ut b latoínrbnn-Tdetan 78, nyomd* ! 17. száj» POLITIKAI NAPILAP itfimn nimm—iiiiiMiBmniMiii—i rmf nrm ~ iiirfrrn^~TTinMr<iriiiiieMiirirffiiiri Felelős szerkesztő: Kempelen Béla ÁZSIA - EURÓPA ELLEN Gondolkodásra késztetheti a „győztes“ államoknak politikusait Henry de Jouvenel volt miniszternek, a párisi Maiin fő- szerkesztőjének egy gyűlésen a minap tett az a kijelentése, hogy Európa számára a veszély ma nem abban áll, hogy Francia- ország és Németország között viszály törhet ki, hanem abban a lehetőségben rejlik, hogy Oroszország megszervezi Ázsiát — Európa ellen. Szükséges tehát, hogy Nyugat-Európa s a világnak azon fele között, amelyet a brit birodalom képvisel, szorosabb kapcsolatot teremtsenek meg. Ha csak egy futó pillantást is vetünk az európai Oroszország s Ázsia térképére, látszólag valóban aggodalmat támaszthat bennünk ez a nagy birodalom s az ázsiai népe- nek körülményei is. Az európai Oroszország csaknem akkora, mint az összes többi európai államok együttvéve, Szibéria pedig körülbelül harmadát teszi ki Ázsia összterületének. Oroszországra vonatkozólag pontos statisztikai adatok nem állanak rendelkezésünkre. Mai területe mintegy 4.7 millió négyzetkilométer s népsűrűsége 21 körül van. Legnagyobb Ukrajnában (54), Csuvaszban (47), Tatárban (42), Georgiában (35) stb. Állítsuk vele szemben az európai államokat: Magyarországot (88), Németországot (127), Olaszországot (124), Francia- országot (71), Nagybritanniát (147) és igy tovább. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy Oroszországnak népsűrűsége még a negyede sincs Magyarország népsűrűségének s például Hollandia népsűrűsége (203) tizszer akkora, mint az R. S. F. S. Respublikáé. Össznépessége 100 millió körül van. Tehát körülbelül annyi, mint Németországé és Nagy- britanniáé együttvéve. Kérdés már most, hogy a népességnek ily gyér eloszlása mellett mozgósithaíó-e orosz földről annyi ember, mely veszedelmet jelenthetne Európa többi államaira nézve? Maga Szibéria 12 millió négyzetkilométernyi területű s rajta csak mintegy 10 millió lélek él. Jelenthet-e veszedelmet ily körülmények között a különben óriási kiterjedésű orosz birodalom? Nekünk úgy tetszik, hogy Oroszország egyedül képtelen egy olyan megmozdulásra, mely félelmetes lehetne Európa többi államaira nézve. Vele szemben gondoljunk Japánra, melynek népsűrűsége 390 körül van s aránylag kis területre korlátozódik. Vagy ott van Kina, a világ legnépesebb állama, melyek részéről állandóan fenyeget az úgynevezett „sárga veszedelem“, bár egyes körülmények arra a feltevésre engednek következtetni, hogy az ő jövőjük nem Európára, hanem az amerikai partok felé irányul.' Az orosz veszedelmet tehát csak abban az esetben látnok aggasztónak, ha Európában megfelelő segítőtársat találna. Ennek a nagy birodalomnak még legalább is ötven év kell, hogy összeszedje magát és talpra álljon. De lehet, hogy száz, esetleg kétszáz év is kevés neki ehhez. Az ottani állapotokról nincs teljesen tiszta képünk, e nélkül pedig csak meddő jóslásokba bocsátkozik, aki a jövő eshetőségeit latolgatja. De másképen festhet a jövő képe, ha az orosz szovjet támaszra talál valamelyik európai hatalomnál. Együttes fellépéssel fenyegető veszedelmet jelenthet az európai „békére“ és e tekintetben tökéletesen igaza van Jouvenel.-nek, mikor azt a kijelentést teszi, hogy a leszerelés nem alapja a biztoságnak, hanem sokkal inkább alapja a biztonság a leszerelésnek. A leszerelést valóban nem lehet hatalmi szóval kikényszeríteni, hanem azt a népek biztonságának az érzete fogja megvalósítani. Ettől pedig még messze, igen messze vagyunk, Oroszországról pedig egyelőre nem vehetjük le szemeinket. A huszadik század vezetőproblémája a demokrácia gondolata Nem szabad megkülönböztetni a szellemi munkást a fizikai munkástól — A keresztény gondolat megköveteli, hogy a férfiakéval egyenlő jogot adjanak a nőknek — A nemzetgyűlés ülése Budapest, május 27 Scitovszky Béla házelnök fél 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését. A választójogi javaslat folytatólagos tárgyalásánál a jegyző Csik Józsefet szólítja fe! elsőnek, aki azonban a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Mivel a képviselők nincsenek a kellő számban jelen, elnök,az ülést öt percre felfüggesztette. Újbóli megnyitás után Csik József szóvá teszi azt a gőgöt, amellyel a többség az ellenzéknek minden igyekezetét meghiúsítja. A túloldal ne lásson bennünk ellenséget — mondja — és lássa be, hogy nekünk is van jogunk a tisztességes hazafi nevére és higyje el, hogy nekünk is vannak elveink. A mai törvényjavaslatot nem fogadja el, mert a demokrácia megcsúfolásának tartom. A teljes jogegyen őség mellőzése ez a javaslat. A huszadik század vezető problémája a demokrácia gondolata. Sokféle vélemény van erről, másképen érzi a bársonyszékbe felkapaszkodott népbiztos, máskép a parlamenti pince rabja, máskép a kisgazda, máskép a munkás. A nyugati államokban a demokráciát már előkészítették, nálunk még a hatalmi diktatúránál tartanak. De hiába akarják a Dunát elfelezni, az nem sikerül. Nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy csak a kiváltságosok kapjanak választói jogot. Ebben a tekintetben nem szabad megkülönböztetni a szellemi munkást, a fizikai munkástól. Egy jól rendezett államban mindkét kategóriának élvezni kell a jogkiterjesztést. Nem mindig az a szegény ember az oka annak, hogy nem végzett hat elemi iskolát, mert legtöbbször az állam vezetésén múlik, hogy egyesek iskolázás nélkül ÜSlőítftKíés! Át». Egy Jaóta 80.000 korona Hé-jow* hó;» .......... — .... 90.000 korona ma radnak. Egv pártnak fennmaradása csak akkor van biztosítva, ha a tömegekre épit. Szervezzék meg önök a tömegeket, nekünk mindegy, csak az a fontos, hogy a nép meg legyen elégedve. 1918-ban, mikor a köztársaságot kikiáltották és a parlament összeült, nem akadt egyetlen egy hang sem, amely tiltakozott volna a forradalom ellen. Mikor a francia forradalom idején összeült a nemzetgyűlés, harminc képviselő akadt, akik az irtózatos terror ellenére is felszólaltak, hogy a nép igazi érdekeit megvédelrnezzék. Ezt a harminc képviselőt a jakobinusok másnap kivégezték. Ez a harminc képviselő azonban a halállal is szembenézett, mikor az ország érdekének megvédéséről volt szó. .4 keresztény szocialista párt az arányos választási rendszer mellett foglal állást. Egy demokratikus államban a kisebbségnek is képviseletet kell adni. A visszaélések kevésbbé kaphatnak lábra, ha behozzuk az arányos választást. Ami a nők választójogát illeti, — folytatja Csik József — szép az indokolásnak az a része, amely azt mondja, el kell vetni azt a gondolatot, hogy a nőket kizárjuk a politikából. A nőnek meg kell adni a választójogot A keresztény gondolat követeli, hogy a férfiakéval egyenlő jogot adjunk a nőknek is. (Helyeslés.) A kereszténység szabadította fel a nőket. Minden lehetőséget meg kell adni, hogy a férfiakkal egyenlő választójogot kapjanak. A titkosság kérdésében már kezdettől fogva az volt pártunk álláspontja, hogy követeljük a titkosságot. Nemcsak a nemze(gyülési periódusban, hanem már az ősi pártunknak, a néppártnak is benne volt ez a programjában. Ezután Csizmadia András és Szeder Ferenc közt szóváltás támad. Az elnök csenget, majd mivel a szóváltás nem szűnik meg. Meskó Zoltánt és Csizmadia Andrást rendreutasitja. Csik József után Várnai Dániel szólal fel. Várnai hosszabban foglalkozik a választói joggal és Bethlen István grófnak a bizottságban elmondott beszédével és bírálja azt. Kéthly Anna a nők választójogáról beszél. A nők 24 évestől 30 éves korukig helyezkednek el leginkább a kenyérkereső pályákon s ezzel megszerzik
