Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-28 / 118. szám

%

lALkt Kbtiúm

1925 május 2&.

a gazdasági érettséget, ellenben a politikát megvonják tőlük a 30 éves korhatárral. Egyenlő korhatárt kíván a férfiakéval. Nem lehet fenyegető nőuralomról beszélni. Németországban 420 képviselő közül 41 nőkép- viselő van.

Pikier Emil hangsúlyozza, hogy mindenkinek meg kell adni a jogot arra, hogy megmondhassa, kit tart alkalmasnak, hogy a törvényhozásba bekerüljön. Nem lehet azt mondani, hogy a nép éretlen. A közszabadságokat biztosítani kell és a népnek meg kell adni az általános, egyenlő és titkos választói jogot, mert csak igy lehet levezetni a forradalmi törekvéseket.

Majd Szabóky Lajos és Saly Endre j bírálják a javaslatot. Utána ’áttérnek j az interpellációkra. Vűss József mi- j niszter kijelenti, hogy a jövő hónapban véglegesen rendezik a rokkantkérdést.

Az ülés 6 órakor ért véget.

Bethlen és Búd genfi útja j

Bethlen István gróf miniszter- j elnök szombaton utazik el Genf- j be a Népszövetség tanácskozó- ] sára. Vele együtt megy Bud j János pénzügyminiszter. Bethlen ! Istvánt távolléte alatt Vass Jó- j zsef népjóléti miniszter helyet- j tesiti. Bethlen István a beruhá- 1 zási programot és a tisztviselői J státusrendezést viszi a genfi tanácskozás elé, melyei feszült figyelemmel kisér az ország közvéleménye.

A Ház Ülései

A választójog általános vitája a pünkösdi ünnepek miatt megszakítást szenved. Az eddigi tervek szerint a Ház pénteken tartja utolsó ülését éá csak szerdán, a pünkösdi ünnepek után fogja folytatni tanácskozásait.

Erzsébet tragédiája

Irta: ifj. Sperg Lajos (1)

A júliusi nap aranyfénye özönlötie be az egész vidéket. De a forróság ellenére is élénk mozgás uralkodott mindenfelé. Csengett a kasza; omlott nyomán az élet és a hullámzó buzatenger egyre fogyott, kisebbedéit, mintha a nap szitía volna föl lassacskán magában az egész buza- oceánt, cserébe a földre hintett életerőért.

A buzatengerből, mint valami tündérsziget zöldellett ki fenyvesével s gyümölcsösével a vadóci puszta, melynek minden tárgya a Csajághy uraságé volt.

No lám, az öreg Csajághy is ott poroszkál a szürke porral szőnyege- zett dülőutakon. Vasszigorral ügyel a munkára, hogy minden rendjén menjen. A forróságra ügyet sem vet, pedig ugyancsak verejtékezett barázdás homloka.

— Hé, János — kiált az első kaszásra — rövid időre hazanézek, nehogy fennakadás legyen a munkában, mert ha észreveszek majd valami gézenguzkodást, elverem hátadon a tarisznyát.

— Mindön jó lesz, nagyságos uram, bátran elmöhet.

— Jó, majd meglátom — mor- mogá — s azzal elbicegett.

BELFÖLDI BIBÉK

A tábla ítélete az orgoványi rablógyilkosok ügyében. A kir. tábla ma hirdette ki az Ítéletet az orgoványi bűnszövetkezet rablógyilkossági bűnügyében. A gyilkosság, rablás és egyéb bűncselekmények elkövetésével vádolt Ócsai György és társai bűnügyében hozott elsőfokú ítéletet a tábla részben megváltoztatta. Ócsai György büntetését az Ítélőtábla 15 évről 12 évi fegy- házra szállította le. Tompái Mihály halálbüntetését életfogytig tartó fegy- házra változtatta az Ítélőtábla. Hajma Mihály életfogytig tartó fegyházbüntetését pedig helybenhagyta, ugyancsak helybenhagyta az Ítélőtábla B. Farkas József halálbüntetését. Ócsai Györgynét orgazdaság bűntettében mondotta ki a tábla bűnösnek s büntetését egy évi és hat hónapi börtönre szállitoíía le. K. János fiatalkorú büntetését 10 évről 6 évi fogházra szállította le a tábla, Tompái Károly 15 évi fegyházbüntetését helybenhagyta, Bácsi Imrét szándékos emberölés bűntettében mipt bünsegédi bűnrészest mondta ki bűnösnek s az elsőfokú ítéletet 15 évről 15 évi fegyházbüntetésre szállította le. B. Farkas János .12 évi és Godó István 10 évi fegyházbüntetését a tábla helybenhagyta. Godó Istvánná büntetését 6 évről 3 évre, Tompái Ferencná büntetését pedig másfélévi börtönre szállította le az Ítélőtábla, Majma Mihályné és Hajma Zsuzsanna büntetését pedig 6 hónapi fogházra szállította le, mig Kossuba Tógyert az ellene emelt vád alól az ítélőtábla felmentette.

A forgalmiadé átalányozásá- nak uj rendje. A pénzügyminiszter uj rendeletet bocsátott ki a forgalmi- adó átalányozásáról, amely minden

eddigi forgaímiadó rendeletet hatálytalanít és többek között arra is utasítja a pénzügyi hatóságokat, hogy az összes eddigi átalányt mondják fel és a kereskedőkkel rés iparosokkal tárgyaljanak az uj átalányokról. A rendelet kétféle átalányozást ir elő. Egyezségi átalányozást és kivetés- szerű átalányozást.

A pártvezetők Ripka kormánybiztosnál. Ripka kormánybiztos az uj törvényhatósági bizottsági pártok vezetőit, Bárczy Istvánt, Ernszt Sándort, Farkas Istvánt, Kozma Jenőt, Ugrón Gábort, Wolff Károlyt és Vázsonyi Vilmost egy értekezletre hívta össze, amelyen megbeszélték az uj törvényhatósági bizottsággal kapcsolatban előállott helyzetet és a központi választmány és igazoló bizottság megválasztását.

— Felülvizsgálták az internáltakat. A belügyminisztérium az internáltak közt újabb felülvizsgálatot tartott és kilenc kivéíelével szabadlábra helyezte valamennyi budapesti internáltat. Rövidesen vidéken is felülvizsgálatot fognak tartani. A 3000 internáltból az egész országban ma már alig van ötven.

Felmentett főispán. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Pluránszky László Zernplénmegye főispánját ettől az állásától, buzgó szolgálatainak elismerése mellett, felmentette és Széli József ny alispánt Zernplénmegye főispánjává kinevezte.

Klebelsberg minisztert diszdok- torrá avatták, Klebelsberg Kunő gróf közoktatásügyi minisztert fényes ünnepség keretében a pécsi Erzsébet tudományegyetem tanácsa tegnap délben fél 12 órakor avatta az egyetem diszdokíorává és az avatás után átadták a miniszternek a diszdoktori oklevelet is.

A kastélyt kerítés választotta el a gazdasági udvaroktól. Hatalmas fenyők árnyékolták be, melyek a szellő legcsekélyebb ölelésére el kezdiek mesélni a múltról és suttogni a jövő fantasztikus, ködbeburkolt képeiről.

Közvetlen a kastélyhoz tágas veranda lapuit s ott most magányos leányka üldögélt és belebámult a fenyők zöldjében, talán azon rejtélyes meséket hallgatta, melyeket azok sugdostak neki.

Az ábrándozó teremtés Csajághy- nak volt egyetlen leánya. Szépségének hire messze vidékre eljutott. S emellett gyengéd, nemes szive volt; ellentéte atyjának. Az öreg Csajághy mindenben igyekezett kedvét keresni. Dusgesztenyeszin haja most kibontva omlott vállára. Alabastrom bőre kiviláglott a könnyű nyári ruhácska alól. Szemében volt valami csodálatos varázs, valami szomorúság.

Szomorún csillogó szemét a hazatérő atyjára függeszté, mintha kérdezni akarná.

— Fránya meleg van odakünn, — mondá Csajághy, — miközben egy kényelmes székbe veté magát. — De kell is a jó idő, hiszen cséplésre készülünk.

— Milyen termést vársz, édes atyám ?

— A lehető legjobbat és ha nem jő közbe hirtelen csapás, tetemesen növelhetjük vagyonúnkat az által,

hogy a gabona árából megvesszük a szomszéd birtokostól Szender- pusztáí.

— Jaj édes atyám, mit csinálunk azzal a sok vagyonnal ? Még többet akarsz dolgozni ? Egészségedet is tekintetbe kell venni, a túlzott munka megárt. Aztán az igazat megvallva, irtózom is attól a nagy gazdaságtól.

— Ej, lányom, lányom, jobb véleményt vártam tőled. Azt hiszem, meg fog változni életrendünk, ha a birtokot inegvehetjük. Akkor nem kell többé dolgoznom. Fogadunk egy ügyes gazdatisztet, akire rábízzuk a birtok kezelését. Mi pedig beköltözünk a városba. Részt veszünk minden mulatságon, mert úgy gondolom, neked is van szükséged változatosságra.

— Hidd el, atyám, én nem vágyom el innen. Úgy megszerettem ezt a magányos pusztát. Szeretem a csendet, a békét. A város őrök zaját nem tudnám elviselni. Itt folytak be gyermekéveimnek gondtalan, vidám napjai. Annyi édes emlék fűződik ennek a vidéknek minden egyes helyéhez; nem tudnék tőle elszakadni s bele illeszkedni a városi élet forgatagába. Édes, jó anyám emléke is ide köt. Ki ápolná ezt a sok virágot azon a kedves síron, mely a legjobb anyát zárta magába. Szinte most is megjelenik előttem az a gyönyörteljes múlt... Kis leány voltam még...

Kamatláb leszállítás. A Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának tegnapi ülésén elhatározták, hogy május 28-íóí a váltóleszámitolási kamatlábat 10 százalékról 9 százalékra, a kézizálogkölcsön kamatlábát pedig 10 százalékra szállítják le.

Nem zárják el a lengyel határt.

A budapesti lengyel konzul azokkal a hírekkel szemben, hogy az alkalmatlan idegenek kiutasítása miatt nem adnak magyar ember részére vízumot, kijelentette, hogy ez a hir teljesen alaptalan. Lengyelország e pillanatig sem gondolt arra, hogy határát a magyarok elől elzárja. Legfeljebb bizonyos késedelemről lehet szó, amely a tulhalmozott munka miatt állhatott elő.

A Márffy-ügy. Márfjy ügyének tárgyalása ma kezdődött meg az ítélőtáblán. A biróság a bizonyítás kiegészítése tárgyában nem hozott határozatot, hanem a tanácskozást csütörtök délre halasztotta.

Miniszteri rendelet az optikus iparról. A hivatalos lap mai száma közli a kereskedelmi miniszter rendeletét, amely a látszerész (optikus) iparnak és a szemüvegkereskedésnek gyakorlásáról intézkedik. A rendelet pontosan és minden részletében szabályozza az optikus és a szemüvegkereskedő munkakörét. A rendelet szerint az optikus minden orvosi rendelvényt elkészíthet, amely szemüvegre vonatkozik. A szemüvegkereskedő azonban csak egyszerű gömbi üveget árusíthat, de azt is csak 6.0 D-ig és csupán olyan egyének részére, akik huszadik életévüket már betöltötték s akiknek látható szembajuk nincsen.

A magyar—román határkiigazitás. Júniusban Írják alá Nagykárolyban a magyar—román határki- igazitási jegyzőkönyveket.

...Milyen jó volt megpihenni az anyai kebelen, mikor fáradtan tértem haza a mezőről. És azóta megszűnt az én boldogságom, mosolyogni se tudok. Miért is kellett oly korán eltávoznia mellőlem ?... Ne menjünk el atyám, jó itt nekünk. Barnafürtös fejecskéjét kezére hajtá és úgy zokogott. Ki tudja mily bánat gyötörte szivét.

Az atya megindult lánya könnye- zésén s gyöngéden mondá:

— Nem akartam bánatot okozni. Azt hittem örömet szerzek neked. Történjék tehát minden kívánságod szerint.

Fölállt s távozni készült. Ekkor a könnyező leány hirtelen fölugrott és atyja után tett pár lépést. Nagy bánatos szemét esdeklőn emelé rá. Megfogta a kezét és a székhez ve- zeté. Leültek megint.

— Édes atyám, egy nagy kérésem volna, — mondá Erzsébet félénken, ha teljesíted megszűnik szomorúságom.

— Csak bííran, ha módomban áll teljesíteni fogom. Legalább kárpótolva léssz a városi örömökért.

— Szerelmes vagyok, — mondá lesütött szemmel Erzsébet.

Siri csendesség lön.

— Szerelmes! Én sohse tudtam róla.

— Mert nem mondtam meg, nem mertem megvallani. (Vége köv.)