Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-27 / 117. szám
65. évfolyam, 117. szám Nagykanizsa, 1925 május 27, szerda Ára 1800 fetsrona T. P. POLITIKAI NAPILAP Bnrkesztőség if kii&ríőblvsiaS Four ?> Ínterurbnn-Telífon 78, nyomd« 1117. tzA«s Felelős szerkesztő: Kempelen Béla ZÖLD EXPORT Állami létünk, közgazdasági berendezésünk alapját, mint kimondott agrár-országban, a mezőgazdasági termelés képezi. Mikor még Ausztria fojtogató karmai ellen küzdöttünk, egy alkalommal a kvóta emelési kormányjavaslattal szemben Appo- nyi gróf igen találóan jegyezte meg, hogy kár Magyarország teherbírási képességét annyira próbára tenni és túlfeszíteni, mert ennek az országnak exiszteri- ciája leginkább a májusi esőktől függ. Mennyivel találóbb a helyzet ma, midőn az ipari termelés alapfeltételeit képező nyersterményekkel bővelkedő országrészektől megfosztottak. Hiszen a nyomor, nélkülözés elképzelhetetlen magas fokra hágott, a szerencsétlen, vergődő ország kínosan kitelelt lakossága egy rossz termésű évet aligha bírna megrázkódtatás nélkül elviselni. A gyárkémények nagy része nem füstöl, a kisipar man ón biceg, a -kereskedelem teljesen megbénult és a legnagyobb fogyasztó, a középosztály — mint ilyen eltűnt. A közgazdasági élet lüktetőcsatornája a hitel: bedugult, a pénzkészlet ijesztően megfogyott, azonban vásárlóképessége alig emelkedett. Nem csoda, ha mindenki az idei terméstől várja a javulást. Már hozzáedződtünk, hogy nyugodtan bíráljuk az eseményeket. Az egész világ krízisen megy keresztül. Az ipari s ennek nyomán a közvetitő kereskedelem gyors fellendülése nem várható, tehát az agrár államok jelenleg előnyben vannak, azonban a produktummal jó lesz helyesen sáfárkodni! A múltból okulhatunk. A termés helyes beosztása és értékesítése a kormányzat kardinális feladatát képezze! A szanálás súlya, az államfenntartó egyik legfontosabb osztályhoz, a birtokossághoz is beköszöntött s ha itt is kicsúszik a talaj, megszűnnek a kiadós adó-alanyok. A hivatalos vetésjelentés szerint.: „Jó. közepes termésre van kilátás. Felelősségen kívül kijelenthetjük, hogy az ország legnagyobb részében igen széf} eredmény várható. Igaz, hogy a jég már eddig is számottevő károkat okozott, de ha a természet a nagyobb elemi csapásoktól megóv, úgy akkor a nyomor a jövő tél közepén enyhülni fog. Májusi, bőséges esőkkel kevert, valóságos tropikus időjárás folytán, különösen a kerti véleményeknél, hüvelyeseknél és kereskedelmi növényeknél óriási tempóban indult a fejlődés, melyekhez a gyümölcs és szőlő mutatkozó termését számítva, a legörvendetesebb perspektívák nyílnak meg. A kenyérmagvak, kukorica is a jó termés felé hajlik“. A gabonanemüek értékét a világtőzsdék irányítják, azonban a zöldségfélék és gyümölcs értékesítése önálló határvonalakon mozog. Ha megfelelő exporthoz juthatunk, csak a felesleg vándorol ki, hogy idegen valutává változzék, mert a belső fogyasztást ez nem korlátozza, legalább is árban, csak kevéssé befolyásolja. A belső fogyasztó közönség pedig kárpótlást talál a jótermés következtében várható általános árcsökkenésnél. A gazdaközönség is nyög a közterhek súlya alatt. Lehetővé kell tenni, hogy kötelezettségének megfelelhessen. Elsősorban a kormány figyelmét hívjuk fel, hogy kövessen el mindent a zöld export sikere érdekében. Azonban a gazdatársadalom is mozduljon meg idejében s főleg a vidéki egyesületek, hatóságok, mezőgazdasági kamarák tegyenek előterjesztést érdekeik, kívánságaik kielégítésére. Legtöbb vidéknek megvan a maga speciális termése, annak különböző szállítási szezonja, tehát főleg a vagonszükségletről való gondoskodás az egyik főfeladat, másodsorban pedig ezen szezontermények fuvardíj-tételeinek erős mérséklése hozhatja meg az eredményt. Ha a gazdatársadalom a termelése mellékcikkeiből közterhei nagy részét fedezni tudja, eltün- j nek majd a gond redői a hom- j lokokról s talán már az idén | felhangzik a vig aratódal. A passzív ellenzék bevonult a parlamentbe A nemzetgyiiiés eEso telje© íiiéss — ^!Enc3en viStaas* traéB- kisl folyt le a választójogi javaslat mai vitája Budapest, május 26 A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Megteltek a baloldali padsorok, teljes számban bevonultak a szocialisták Peidl Gyula vezetésével. Baross János: Örömének ad kifejezést, hogy a csonka parlament ismét teljes. Üdvözli a szövetséges ellenzéki pártokat, amelyek most már szintén részt vesznek a küzdelemben. Kijelenti, hogy kizárólag a nemzet érdekei miatt küzdenek az általános választójogért. Vitáit felül áll, hogy egyedül a titkos szavazás garantálja a politikai meggyőződés őszinte megnyilvánulását. A megszállott területen élő magyarok nem fognak visszavágyódni mindaddig, amig itt olyasmi történhet, mint amit Sopronnal akarnak elkövetni. (A kormány részéről Pesthy Pál igazságügyminiszter van csak jelen.) Peidl Gyula: Hosszabb távoliét után megjelentünk újra az ország házában, hogy az utolsó pillanatban kísérletet tegyünk a merénylet megakadályozására, amelyet a kormány a választójogi javaslat keresztülerő- szakolásával készül az ország ellen elkövetni. — Ez a javaslat nem a. haladást szolgálja, hanem a visszafejlődést. A négy elemire vonatkozó szakaszt osztáiyérdekeik védelme szempontjából csinálták. így 1,837.000 polgár továbbra is jogtalan pária, megbélyegzett ember marad. A kormány a nyilt szavazással azt a rendszert akarja továbbra is fentartani, hogy a választókat a szavazásnál ellenőrizhesse. Magyarországon amióta csak szavazás van, beigazolódott, hogy a kormány nyilt szavazással biztosította magának a többséget. Nem titok, hogy a nagybirtokosok úgy hajtották alkalmazottaikat a válaszElőfizetési ára; Egy hőre 30.000 iroron« Hirots hős«. . ................. 90.000 kotons tás oknál az urnák elé, nem titok az sem, hogy a bankok megvonták a hitelt azoktól, kik nem a kormány jelöltjére szavaztak, az pedig köztudomású, hogy a szolgabiró hatalma oly nagy, hogy aggodalmas volna ezzel szembeszállni. A integritás elérésére két ut van; az egyik a fegyveres ut, a másik a szavazás, a szabad véleménynyilvánítás útja, hogy bizonyos területek népszavazás utján döntsék el, hogy melyik országhoz akarnak tartozni. Ha Szlovenszkóban például egy hónap múlva népszavazást rendelnek el a hovatartozandóság tekintetében, azt gondolják, hogy a mai viszonyok között Magyarország mellé állanának? Áitérek a törvénynek arra a szakaszára, amely szerint nem választható képviselővé az, aki állandóan külföldön tartózkodik. Ez a szakasz mutatja, hogy a kormányzat szelleme ma is a boszu és a megtorlás. Ezt kell mondanom erre a szakaszra, amely szerint Garami Ernő vagy Lovászy Márton el van zárva attól, hogy bekerülhessen törvényhozásba. A javaslatot nem fogadja el. Farkas Tibor: Hibáztatja, hogy elemi iskolai bizonyítványt követelnek attól, akinek választójogot adnak. Az általános és egyenlő kifejezés nem őszinte. A titkosság a javaslat ütközőpontja. Elismeri, hogy a jelenlegi kormányzat inkább nyílt szavazással, mint titkos szavazással szerezhetne többséget. Lendvay István : Bármennyire fontos is a választójog törvényes szabályozása, sokkal időszerűbb lenne, ha állandó napirenden tartanánk a trianoni békeszerződés revíziójának kérdését. A választások tisztaságát csak a titkos szavazásban látja biztosítottnak. Az a nézete, hogy a szociáldemokraták nem akarják komolyan a titkosságot. Elnök ezután napirendi indítványt tesz, hogy a gyűlést holnap folytassák. Majd az interpellációk felolvasására került a sor. A felszólalási idő korlátozása \ Miután a passzivitás bevonulásá- j val a választójogi vita nagyon elhu- i zódhatik, a kormánypárt elhatározta, ! hogy szombaton kérni fogja az uj ! házszabályok kiadását. Eszerint az l általános vitában mindenki csak egy > órát beszélhet.
