Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-19 / 111. szám

64. évfolyam, 111. szám Nagykanizsa, 1925 május 19, kedd Ára 1800 korona Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal T. P. 24 Zalaegerszeg KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP It«rke«zt6ség és kiadóhivatal Fö-nt 5 Internrban-Teleíon 78, nyomda 117. szán Felelős szerkesztő: Kempelen Béla KULTÚRA ÉS GAZDASÁGI JAVULÁS A miniszterelnök az erkölcs­telenség leghathatósabb ellen­szeréül a kultúrát s a gazdasági javulást állította elénk. A kul­túrát, mint a lelki műveltség kifejezésbeli formáját s a gazda­sági javulást, mint a nehéz megélhetési viszonyokban lap­pangó veszedelem orvosságát. Nézzük egy kissé közelebbről az államélet szempontjából fon­tos ennek a két feltételnek lénye­gét, tartalmát és körülményeit. A kultúra szót egészen hami­san azonosítani szeretik a művelt­séggel, a műveltségi viszonyok­kal és állapotokkal, illetőleg a müvelődöttségnekbizonyos meg­állapítható eredményeivel. A kul­túra lényegéhez azonban sokkal közelebb férkőzünk, ha azt az emberi életközösségnek bizo­nyos fejlettségi szinvonalaképen fogjuk fel s az élet berendezett­ségében bizonyos, általános em­beri szempontból jogos igények kielégitettségében ismerjük fel annak tartalmát. Maga a kultúra még nem je­lent erkölcsöt s ha egyre-másra állíthatjuk is, hogy a kultúra fejlődése rendszerint a lelki tu­lajdonságok finomodását jelenti, az erkölcstelenségnek, egyedül, igen kis mértékben lehet hullám­törő gátja. Sőt példákat lehetne felhozni arra nézve, hogy magas szín­vonalú kultúra mellett megvan az erkölcstelenség tobzódásának széleskörű lehetősége és az in- ternacionális kultúrával szembe­állított nemzeti kuliura sem fé- kezője az erkölcstelenség egy­szer megindult folyamatának. A gazdasági javulás szintén csak bizonyos mértékben képezi az erkölcstelenség ellenszerét. A tapasztalat azt igazolja, hogy az általános jólét épen nem sze­lídíti az erkölcsöket, habár elvi- tázhatatlan tény, hogy a nyomor sok bűnnek válik szülőanyjává. De azért nem lehet azt sem állí­tani, hogy a jólét fokozása elő­nyösen befolyásolja az erkölcsö­ket, hacsak ezt a megállapítást nem a bűnözési hajlamra s a bűnügyi statisztikára vonatkoz­tatjuk. Mi nem kicsinyeljük le a kul­túrának s a gazdasági javulás­nak az erkölcsösebb életfelfogá­sokra és ezek megnyilvánulásaira gyakorolt befolyását, de a jobb erkölcsök érvényesülését nem ezen gyógyeszközöknek hatásá­tól várjuk. Mi valahogyan úgy érezzük, hogy a lelkek nevelé­sén kell kezdeni a dolgot s a siker kulcsa az emberiség erköl­csi oktatásában rejlik. Valami­sokat kell erkölcsi tartalommal kitölteni és az erkölcsnek kell oly erősnek lennie, hogy féken tartsa bennünk az indulatokat és szenvedélyeket. A kultúra nagy áldás az em­beriségre nézve, a gazdasági jó­lét pedig fokozza az amannak áldásaiban való részvételünk le­hetőségét, de a mélyen a lel- kekbe plántált erkölcsi érzés nélkül egyedül még nem bizto­sítják az egyre jobban terjedő erkölcstelenség feltartóztatását. képen az életről vallott felfogá­Bethlen István gróf a hazafiasságról, a pénzügyi hely­zetről s a demokráciáról A miniszterelnök és belügyminiszter Karcag város díszközgyűlésén Budapest, május 17 Karcag rendezett tanácsú város március 17-én tartott közgyűlésén Bethlen István gróf miniszterelnököt és Rakovszky Iván belügyminisztert a város díszpolgáraivá választotta. A díszpolgári oklevelet ünnepi köz­gyűlés keretében tegnap délelőtt ad­ták át gróf Bethlen István minisz­terelnöknek és Rakovszky Iván bel­ügyminiszternek. Az ülést Varga Mátyás polgármes­ter nyitotta meg; az üdvözlő beszé­det Török Vince ref. lelkész mondta. Utána Bethlen István gróf minisz­terelnök mondta el beszédét. — Az engem ért kitüntetés — mondotta — értékes reám nézve egyéni szempontból, de értékes an­nak a politikának megítélése szem­pontjából is, amelyet az országos politika terén képviselek. A kormá­nyok e tekintély elvét kell, hogy képviseljék és ép ebből kifolyólag nem hajszolhatják a népszerűséget, É tem gyakran kellemetlen a polgá­ra nézve áldozatot jelentő kíván­ságokkal kell a nemzethez fordul- niok. Egy nemzet tisztán népszerű jelszavakból nem élhet meg. Tiszte­letben kell tartania és helyre kell állítania azoknak a társadalmi és politikai intézményeknek integritását, amelyek nélkül egy nemzet sem pros­perálhat és követnie kell azt az utat, amelyet a vallás és erkölcs ir elő számára. Az utolsó évtized­ben láttunk politikai rendszereket, amelyek a maguk létét a társadalom alapintézményeinek megtámadására borozták. Nekünk az a feladatunk, hogy ezekben az intézményekben helyreállítsuk azt a tiszta szellemet, amelyre hallgatva boldogulhat egy nemzet. A politikában helyre kell állítani a hazafiságot. A hazafiság nem egyéb, mint az egyéni érdek alárendelése a nemzet érdekeinek. Három felada­tot kellett a kormánynak megoldania. Az egyik az volt, hogy a felbomlott társadalmi rendet az országban helyre állítsuk. Gazdasági téren az volt a feladat, hogy Magyarország pénz­ügyi helyzetéi szanáljuk, hogy az államot újból abba a helyzetbe hoz­zuk, hogy egészséges pénzügyekkel bírván, újból politikai faktor is le­hessen a nemzetek között. A kormánynak mind a két irányú törekvése áldozatokat rótt a polgár­ságra. Mindez egy kormányzatra nem népszerűséget, hanem népszerűtlen­séget jelent. A külpolitikában az volt a feladat, hogy Magyarország pozícióját az uj Európában újból megerősítsük, hogy Magyarország te­kintélye a nemzetek tanácsában új­ból helyreálljon és ebből a célból is áldozatot kell követelni. Áldozatokat kellett követelni abban a tekintetben, hogy le kellett mon­dani olyan cselekvésekről és olyan kijelentésekről, amelyek talán nem­zeti hiúságunknak hízelegnek momen­tán, de amelyek a nemzetek kon­szernjében Magyarország presztízsét \ erősíteni épen nem alkalmasak. Mind­SlőHsetési ára: Egy hóm 30.000 korom Három hóra----------------- 80.000 korom ezek együttvéve a kormánynak nép­szerűtlenséget hoztak. A nemzetnek áldozatokat kell hoz­nia egyes radikális rögeszmék terén is, amelyek egyes körökben élnek. Ilyen a demokrácia. A demokratikus fejlődés mindannyiunknak egyformán célja, a demokratikus fejlődésnek azonban nem az az igazi barátja, aki ennek előfeltétel nélkül egyik napról a másikra akar intézménye­ket megvalósítani, hanem az, aki fokozatosan és célirányosan igyek­szik arra, hogy a nemzetnek az egész vonalon polgári önkormányzatot ad­jon. Ezen a téren is előre kell halad­nunk és akarunk is előrehaladni, de csak fokozatosan, lépésről-lépésre. Arra kérem Önöket, tartsák meg bizalmukat irántunk. Mi haladni kí­vánunk azon az utón, amelyet lelki­ismeretünk és hazafias meggyőződé­sünk előír és amely azt hiszem, az ország javára válik. Adjanak segéd­kezet ehhez, mert Hiszen a népszerű­ségről, arról, hogy a nép tömegei megértsenek, nem mondhatunk le mi sem. Adjanak segédkezet ahhoz, hogy előteremthessük és vezethessük a nemzetet felfelé azon az utón, ame­lyet kijelöltem és amely boldogabb jövő felé vezet. Szavai végeztével gróf Bethlen István miniszterelnököt hosszantartó lelkes ovációban részesítette a meg­jelent közönség. A miniszterelnök után még Rakov­szky Iván belügyminiszter beszélt, majd Bethlen István gróf küldöttsé­geket fogadott. Lödéiért kötél általi halálra Ítélte a katonai töméi Budapest, május 18 A katonai törvényszék ma délelőtt hirdette ki az Ítéletet a Léderer- pör- ben. A katonai törvényszék Léderer Gusztáv próbaszolgálatra bocsátott tartalékos főhadnagyot csalás, lopás osgyilkosság büntette miatt a m. kir. csendőrség kötelékéből való kicsa- pásra, tisztségétől való megfosztásra, bronz katonai érdemkeresztjének, I. o. vitézségi érmének, Károly csapat­keresztjének, sebesülési érmének el­vesztése mellett kötéláltali halálra ítélte. Az indokolásban megáUa- phja a bíróság, hogy a dollár be­váltásról szóló mesét Léderemé ta­lálta ki és adta elő Kodelkának. Léderernek nem volt meg a ke lő ereje, hogy felesége gyilkosságra való biztatásának ellentálljon. Az asszony felgyújtotta a férjében szuny-

Next

/
Thumbnails
Contents