Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-16 / 109. szám
64. évfolyam, 109. szám Nagykanizsa, 1925 május 16, szombat Ara 1880 k Bs«rkeszt6ség ét kiadóhivatal Fő út 5 Iateiuiben-Ycefon 78, nyomda 117. szám POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla EióiketésI éra; Egy hóra 30,000 korona Három hóra... ~~ .......... 90.000 korona A FÉNYÜZÉSI ADÓ ELTÖRLÉSE Maga a pénzügyminiszter mondotta a minap a nemzetgyűlésen, hogy adózási politikánk nem kifogástalan. A pénzügyi kormány minden törekvése oda irányul, hogy egyenletes és igazságos adózási rendszert vezessen be s azokat az adónemeket, melyeket a rendkívüli idők tettek szükségesekké, lassan kigyomlálja adópolitikánkból. Eltörlésük azonban máról holnapra még sem történhetik, mert az állam súlyos kiadásainak fedezete végett bevételre szorul. Annak idején a fényüzési adó bevezetésének megvolt a maga erkölcsi alapja, mert az elmúlt esztendőkben a koldustarisznya mellett ott csörgették az aranyzacskókat s amig a társadalom nagy tömegének alig volt betevő falatja, addig egyesek a legnagyobb jólétben tobzódtak. A fényűzés annyira ment, hogy a szegénység jogosan követelte megadóztatását. így kerültek adó alá azok a cikkek, amelyek az élet fenntartására nem elkerülhetetlenül szükségesek. Az volt a felfogás, hogy akik selyemben és lakkcipőben járnak és erre futja nekik, ám fizessék is meg érte az adót. A nehéz és szomorú esztendők azonban egyre tűnőben vannak, az ország helyzete javult, j az állam pénzügyei pedig rendben vannak, elérkezett tehát az ideje annak, hogy az adózás terén fennálló sztikségrendeike- zéseket lassanként elimináljuk. Ide tartoznak az adók egyszerűsítése s a fényüzési adó eltörlése. Amig pár évvel ezelőtt ez az adó javára volt az országnak, addig ma már olyan tüneteit is látjuk, amelyek annak liquidálását követelik. A kereskedelmi világ s a fogyasztó közönség meglehetősen súlyos adó alól fog ezáltal felszabadulni, ami viszont előreláthatólag jelentékeny árcsökkenést fog maga után vonni. Magyarországadózóképessége elérte a legszélső határt, a polgárságot nemcsak hogy újabb adókkal sújtani nem szabad, de a meglevő adókat is, egyelőre i igazságosan elosztani, egyszerűsíteni s lassú fokozattal csökkenteni kell. Ezt kívánja az ország gazdasági érdeke, ami viszont a különböző gazdasági ágak és a fogyasztó közönség érdekét is szolgálja, mert mit ér az a gazdag állam, amelyiknek kincstára szinültig tele van arannyal, de társadalma a legnagyobb szegénységben él. A fényüzési adó megszüntetése egyelőre még csak programja a pénzügyminiszternek, de előbb-utóbb be fog következni. Ebbéli ténykedését követni fogja a többi is s rövidesen ugyanez a sors fogja érni a forgalmiadót is. Az ország teljesítőképesség dolgában túl van már a delelőponton ; most már csak felszabadulás és könnyebbülés követ- S kezhetik. ' A választójogi javaslat vitája Sásítd©?» i&pponyi ASfeept fees&édéi^áSS — órás íBSések lesznek—Junius közepén kezdődik a iratári száláét Budapest, május 15 Tizenegy óra előtt nyitotta mega nemzetgyűlés mai ülését Huszár Károly elnök. ^ A napirend első szónoka Dénes István hangsúlyozza, hogy a maga részéről is azt akarja, amit az előtte fölszólalók, hogy az értelmiség kapjon vezetőszerepet a magyar közéletben. A javaslat ellenséggé degradálja a magyar földmunkásságot, pedig ennek káros következményei lehetnek, mert ez a szinmagyar tömeg nem fog belenyugodni a jogfosztásba s minden eszközzel harcolni fog jogaiért. Azt fejtegeti ezután, hogy az ítélőképességre való alapítás nagyon labilis. A javaslat a szegényemberekre rossz, csak a nagybirtokosoknak és tőkéseknek jó. Választójogot adnak azoknak a tanult embereknek, akik a kártyaszobákban vagy a tőzsdén töltik napjaikat, de nem adnak jogot a mezőgazdasági cselédeknek, j Beszéde további során Rakovszky | Iván belügyminiszternek 1918-ban, a választójogi bizottságban elmondott beszédét ismerteti, mire a belügyminiszter megjegyzi, hamisan citál. A választójogi cenzusról szói és kifogásolja, hogy a négy elemit megkövetelik a választói jogosultsághoz, j Elegendőnek tartaná az Írni-olvasni [ tudást. Azt kívánja, hogy oszlassák föl a j nemzetgyűlést és a Friedrich-féle j választói rendelet alapján Írják ki a j választásokat. Azt akarja, hogy az intelligencia álljon a földmunkások élére. A ma- | gyár földmunkásság szívesen megy í gróf Apponyi Albert után, szívesen megy Szilágyi Lajos után. (Élénk derültség a Ház minden oldalán.) A törvényjavaslatot nem fogadja el. A következő szónok Ernszt Sándor. Súlyos kifogásai vannak ugyan a javaslat ellen, de azt általánosságban mégis elfogadja. Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy ez a javaslat sem fogja nyugvópontra vinni a kérdést. Ez a legszélsőbbek álláspontja. A törvény szerint a férfilakosság 78 százaléka választói jogosultságot nyer. Hogy tovább menni kell-e, erre vonatkozólag csak nagyon óvatosnak kell lennünk. Külföldi példákkal bizonyltja, hogy a nyugati államok is csak a legnagyobb körültekintéssel 1 mernek e kérdéshez nyúlni. Még Anglia is csak a háború alatt tett nagyobb lépést előre. Washington, aki a legnagyobb állampolgár volt, rendkívül nagy küzdelmeket folytatott az alkotmányért, hogy ne veszítse el azt a szabadságot otthon, amit a csatatéren kivívott. Az ő példájával mulatja ki, hogy ragaszkodni kell a hagyományokhoz, hiszen a Washington alkotmányát sem tudták még megváltoztatni. A titkosság kérdésében nem tud egyetérteni a javaslattal. A maga részéről a titkosságot akarja biztosítani a nemzetnek. A hosszú esztendők megtanítottak, hogy a választások tisztaságának biztosítására mást ne fogadjanak el, mint a titkosságot. A másik intézkedés, ami ellen felemeli szavát, az a nyiit szavazás kötelezővé tétele. Szerinte az a koj- mány, amely ezt törvénybe iktatja, meg fogja később bánni. t A mostani választójog egy kombinált rendszer. A lajstromos szavazásban igen sok előnyt lát s már a múlt választásoknál rámutatott arra, hogy a küzdelmek enyhítésére az milyen jó hatással van. Az ő javaslata azt akarta szolgálni, hogy az egyenlőség alapján minden párt képviselethez juthasson a parlamentben. A parlament ma nem éli aranykorát, de mégis ehhez kell fordulni, mint kulturforráshoz, mert amink van, azt meg kell tartanunk és konzerválni kell. Bármily nagy tisztelettel viseltetünk is Apponyi Albert gróf patriarchális alakja iránt, úgy érzi, hogy az ő tegnapi felfogása nem volt az a teljesen helyes felfogás, amire ma szüksége van az országnak. Európa népeinek többsége ma nem parlamenti rendszerben, hanem diktatúrák alatt él. Azt kell látni, hogy a demokratikus nemzetek sincsenek már a legszélsőbb állásponton, az általános, egyenlő, községenként gyakor- landó, férfiakra és nőkre kiterjedő titkos választójog álláspontján. Azt hozzák fel sokan, hogy azok, akik ezt az álláspontot elfoglalják, mentesitik magukat minden forradalomtól. Ausztria és Németország példája megcáfolja ezt a felfogást. Beszéde végén kijelenti, hogy mint demokratikus ember, a demokráciát feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a nemzet széles rétegei dönthessék el az ország sorsát. Erkölcsi, kulturális és anyagi fejlődésünk jövője és igazsága követeli ezt. Cserti József: Kifogásolta a négy elemi kikötését. A mostani képviselők is többen volnának az idősebbek közül, akik nem tudnák erről a bizonyitványt beszerezni, mert a feljegyzések elvesztek, vagy régi időben pem tartották számon. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök napirendi javaslatára a legközelebbi ülést kedden délelőtt 10 órára tűzték ki a választó- jogi törvényjavaslat általános vitájának folytatásával. Az ülés délután negyedháromkor ért véget. Meddigtart még az általános vita? A választójogi vitában még több kormánypárti képviselő fog felszólalni úgy, hogy az általános vitát még két hétre számítják. Az egységespárt egyébként szerdán értekezletet tart, melyen megállapítja a nemzetgyűlés üléseinek beosztását. Esetleg elhatározzák a 8 órás üléseket.
