Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-10 / 104. szám
2 ZAlAi KÖZI fim 1925 május 10. Köztisztviselők nyaraltatása. A Közalkalmazottak Országos Gazdasági Szövetkezete elhatározta, hogy ez év nyarán a köztisztviselők számára olcsó nyaraltatási akciót indít a Balaton vidékén, akár csoportoknak penzióban való elhelyezésével, akár pedig családoknak villa-lakásokban való elhelyezése inján. Tervez alkalmi kirándulásokat, egyszerűbb vagy legmagasabb igényeket is kielégítő ellátással és felügyelettel gyermekeket is helyez el penziószerü ellátásban. Felkéri ennélfogva a Szövetkezet tagjait, hogy amennyiben az olcsó nyaralás kedvezményét igénybe venni óhajtanák, tagsági igazolványuk felmutatása mellett a Közalkalmazottak Országos Gazdasági Szövetkezetének nyaraltatási kirendeltségénél (Aranykéz utca 2. félemelet) folyó hó 15-ig jelentkezni szíveskedjenek, ahol is részletes felvilágosítást nyerhetnek. Kéri a Szövetkezet tagj .it, hogy lehetőleg a legsürgősebben jelentkezzenek, mert a nyaralás folyó hó 22-én kezdetét veszi és csak kötött számú hely áll rendelkezésre. A Petöfi-Társaság — Jókai- sorsjátékot rendez. A magyar kir. pénzügyminisztérium 35.498 925. sz. rendeletével megbizia a Petőfi-Tár- saságot az ország szellemi integritásának megvédésére alkotandó hatalmas irodalmi alap megteremtése céljából egy Jókai-sorsjáíék rendezésével. A művészi kivitelű sorjegyek Jókai kitünően sikerült arcképének reprodukciójával ma kerültek forgalomba és a bankokban, tőzsdékben, valamint az összes elárusítóhelyeken kaphatók, darabonként 20.000 koronáért. A kitűnő játékterv szerint a főnyeremény szerencsés esetben 200 millió kor. é. stb. A sorsjegyeket a közönség, a nagy nemzeti célra, valamint az előnyös játéktervre való tekintettel, a legnagyobb szimpátiával fogadta. Fischer-Colbrie dr. haldoklik. Kassáról jelentik: Fischer-Colbrie Ágost dr. kassai megyéspüspök agonizál. Minden percben tartanak a katasztrófa bekövetkezésétől. SCÜLFÜLD! HÍREK. Gyermekégető uj szekta. Zsi- tomirban most kezdték meg egy Klamarcsuk nevű vallásalapiió ügyének tárgyalását. Klamarcsuk Krisztusnak adja ki magát és szektája azt hiszi róla, hogy ő Szűz Máriától származik és hogy 1000 évig fog élni. A szekta alapítója most 70 éves. Kívüle még a bíróság elé került, mint vádlott Csimbaluk titkár is, aki a szekta fanatizmusa alapján 4 gyermekét elégette. A kölni zóna kiürítése. Az angol követ a britt kormány nevében előterjesztést fog tenni, hogy a kölni zóna kiürítését augusztus 15-én kezdjék meg, ha Németország teljesíti a jegyzékben felsorolandó leszerelési követeléseket. Véres dráma a Burgszlnház előadásán. A Peer Gynt tegnapi előadásán a bécsi Burgteaterben az egyik III. emeleti páholyban két re- voiverlövás dördült el. Az odasiető rendőrök egy halottat és két súlyosan sebesültet találtak a földön, mellettük pedig egy hölgyet kezében füstölgő revorverrei, aki kijelentette, hogy előre megfontolt szándékkal lőtte le a három embert, két macze- don férfit és egy macedón nőt. Azt hiszik, hogy vagy vérbosszúról vagy politikai merényletről lesz szó, miután a tettes riő bemondott adatai nem feleltek meg a valóságnak. És miközben a halottat és a két súlyos sebesültet a mentők kivitték a páholyból, a színen tovább folyt az előadás. Letartóztatott emigráns-útlevél gyártó. A bécsi rendőrség tegnap belvárosi lakásán letartóztatta a magyar származású Nagy Bélát, aki egy utlevélhamisitó bandának volt a feje. Nagy évek óta azzal foglalkozott, hogy a Bécsben élő „politikai menekültekének hamis útleveleket gyártott és úgy lehetővé tette nekik az Amerikába való kivándorlást. Nagy lakásán rengeteg bélyegzőt és uílevéikönyvecskét találtak. Régi piarista iskolai drámák felújítása Már a 17. században népszerűek voltak az iskolai drámák. A jezsuiták, pálosok, piaristák iskolai drámái külön fejezetet érdemelnek a magyar irodalom történetében. A 18. század iskolai drámái között legnevezetesebbek a piarista iskolák szinjátékai. Dugonics András és Simái Kristóf, ki °160 évvel ezelőtt Nagykanizsán is tanított, már nemcsak az iskolának írnak drámákat, hanem a világi színpadnak is. E két jeles piaristának egy- egy drámáját dolgozta át s alkalmazta színre már régebben Német Károly piarista kormánytanácsos és adatta elő Kecskeméten, majd Budapesten a piarista gimnázium tanulóival. Dugonicsnak, a magyar regényírás atyjának, az első magyar mennyiségtan megiró- jának, a neves költőnek és drámaírónak egyik iskolai vigjátékát, a Tárházit már azóta is előadták a szegedi piarista gimnázium tanálói. Ezt a vígjátékot fogja a nagykanizsai piarista reálgimnázium most felújítani, nemcsak azért, hogy a szülőknek és az érdeklődőknek kellemes szórakozást nyújtson, hanem azért is, hogy az' ifjúságnak bemutassa diákőseik kedvenc darabját, melyről már csak a magyar irodalomtörténetből tudták, hogy létezik. Német Károly arról is gondoskodott, hogy az előadásokat korhű öltözetekben adják elő a szereplők. Ezek a festői ruhák a kecskeméti piarista gimnázium tulajdonai. A középiskolákban ma is szívesen adnak elő színdarabokat. Ilyen előadásra nagyon beváltak e régi iskolai drámák, melyeknek zamatos nyelvéből megtanulhatja a mai kor magyarja azt, ami a jelenkor sok irodalmi termékéből hiányzik: a tőről szakadt magyaros beszédet. S ha igaz, hogy nyelvében él a nemzet, keresnünk is kell az alkalmat a régi zengésű szép magyar beszéd felújítására. Vagyonmentővásár Nagy az érdeklődés az aukció iránt Nagykanizsa, május 9 A „Zalai Közlöny'4 tegnapi számában bejelentett vagyonmentővásár és képaukció iránt a város lakosságának minden rétegében a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. Már ma többen érdeklődtek úgy telefonon, mint személyesen a vásár részletei iránt, bár közleményünkben minden vonatkozó tudnivalót részletesen megirtunk. A máris megnyilvánuló előjelek után ítélve a vásár s az aukció gazdagnak ígérkezik. Az eladásra szánt tárgyakat hétfőn délelőtt 10—12 és délután 3—7 óra között egy bizottság veszi át, mely azokról elismervényt állít ki. A közönség érdekét véljük előmozdítani, mikor úgy a va- gyonmentővásarra, mint a vele kapcsolatos képaukcióra ismételten felhívjuk a figyelmet. A Kohn L. Lajos cég kényszeregyezségi tárgyalása A Kohn L. Lajos nagykanizsai divatkereskedő kényszeregyezségi ügyében többszöri elhalasztás után végre tegnap délelőtt sikerült megtartani a kényszeregyezségi tárgyalást a törvényszéken, mely egyezségi tárgyalásra a cég hitelezői vagy azok képviselői mind megjelentek. A cég passzívái egymillidrdötvenöt- millió koronára rúgnak, evvel szemben az aktívák a mai állás után körülbelül háromszázhatvanhét millió koronára tehetők. A cég hitelezőinek száma 102. Kohn L. Lajos {Kormos L.) a biA puszta vadrózsája Irta: középgulácsi Péczely László (2) — Ha a szemedbe nézhetek, Évi — válaszolta Bandi, — úgy telkednek imádságos tükréből ezt is kiolvasom. Évi e beszédre elpirult s éjbarna szemeit a földre sütötte. Istók bácsi pedig félfüllel meghallva, odavetette : — Okosabb dologról legyen szó közietek, mert nyálas szájatokba még nem illik az ilyen beszéd. Majd ha öregebbek lesztek és már ti kenyeret kerestek. — Ilyformán csak akkor beszélhettek. — Eridj Bandi s kerítsd ki a gulyát, mert betört a nádasba. Ez alatt Évi becsomagolta a kosárba a megmaradt elemózsiát s nótaszóval visszaindult a pusztába. így ment ez évről- évre. — Ez alatt Árva Bandi, a pásztor fiú, hatalmas szál legénnyé lett. Évike pedig gyönyörű hajadonná vált s mindenki a puszta vadrózsájának hívta. Én és Bandi között pedig a gyermekvonzalom lassan-lassan igaz szerelemmé szövődött. De szép is volt ez az Évi, ha vasár- és ünnepnapokon kiöltözködött. Bogárszeme, fekete haja, barnapiros arca, jól megtermett, karcsú alakja olyan volt, mint a fakadó hajnal árnyékában a harmattól ittas piros rózsa. Bandi pedig legénytár- sai közül úgy vált ki, mint erdőből a sudár jegenyefa. E mellett szép is, meg jó is volt. Beszélték is ám a pusziéba, hogy a két árvát a jó Isten is egymásnak szánta. — Sőt titkon Évi és Bandi is ezt gondolta. Búcsúra készülnek a hídvégi pusztán. Van is ám minden portán sürgés-forgás. Ilyenkor a bútorokat az udvarra rakják és a szobát kimeszelik s aztán sütnek főznek, mert ritka család, ahova e napon nem jönne vendég A szárnyasok tömegét, emitt megint kis malacot, sőt süldőt is ölnek le. A teknők közül pedig nagy tere-fere közt a ruhát szapora kezek mossák. A leányok legszebb ruháikat veszik elő s a tükör előtt titokban, a cifrálkodás járja. A búcsú előnapja van. Évike hófehér alsószoknyája, rózsaszín ruhája, rámás kis csizmája, a nagy napra az ágyra kiterítve elő vau készítve. — Most már csak a keblére tűzendő virág hiányzik. Végre elérkezett a várva-várt búcsú napja. Ép, kora hajnalban, a közel levő Zala folyó partján, mocsári ne- felejtset szedni, indult el. Amint a méhház mellett elhaladt, ott Bandival találkozott. — Hová mégysz ily korán ? — szólítja meg Bandi a leányt. — Nefelejtset megyek szedni, mert ez fog illeni legjobban a rózsaszín ruhámhoz. — Nem adnál-e .kalapom mellé nékem is belőle? — kérdi a legény. — Szívesen adok Bandi, ha a virágod meg is becsülöd. Ezzel tovább ballagott a keskeny virágos réten át a Zala partjához vezető ösvényen. Temérdek nefelejts nyílt itt a par- i ton a folyó vize fölé hajolva. Évi egy ilyen viz fölé hajló csoportból akart szedni. Árva Bandi pedig szivére hallgatva lassan bandukolva a leány után a folyó felé tartott. Sikoltást hallott. Rosszat sejtve a vízhez rohant. Évike egyensúlyt veszte s fuldokolva ekkor már a habokban küzködöft. Bandi a megáradt s örvénylő vízbe vetette magát s nagy küzdelem után kimentette. Midőn a halálfélelemtől Évi magához tért, Bandihoz így szólott: — Nélküled elvesztem volna, azért ezt a ínegmcn'eít életet, ha Te is úgy akarod, továbbra néked szentelem ! ......... Vizis ruhájában legény a lányt keblére ölelte és a fogadalmat forró csókkal meg is pecsételte. Ez eskütétel tanúja volt a folyó két partját övező nefelejts virág és a légben fölöttü elröpült szélkiáltó madár. A búcsú hangulatát Évinek ez a szerencsés megmentése még csak fokozta. A puszta vadrózsája és Árva Bandi, bár a hajnal pirkadni kezdett, a csárdást együtt még szaporán járta. De a dolog parancsol. A napi munkához kellett mindenkinek látni. Bandi is levetette ünneplő ruháját és aztán kihajtotta a legelőre a gulyát. Gondolata azonban Évinél rekedt s alig várta, hogy Évi délben kihozza szokás szerint az ebédet. Közben az idő haladt. Árva Bandi katonasor alá került. Be is sorozták a 11 es huszárokhoz. Mire ősszel a szőllő gerezdje megérett és a szomszédos hegyek levé- től hangos lett a táj, Bandi búcsút vett a pusztától és Évikétől. Szombathelyre került. Sóhaját és üzenetét a szellő szárnyára bízta, hogy vigyék el azt a hídvégi pusztára. Bucsuzása Évitől nyilt és igaz volt. — Én elveszlek feleségül Évi, ha az Isten haza segít. — Én pedig megvárlak és hozzád megyek Bandi, ha a szived a régi marad. E fogadalom után a legény kocsira ült. Hárman mentek el a pusztából. A kocsi az ország útra fordult. Évi utánuk nézett és amikor a Zala hidjához értek, Bjndi szép, férfias hangján felcsendült az a dal, amelyik úgy illett mindkettőjük életéhez: Bura — bura — bubánatra születtem, Nem igazi anya nevelt föl engem, Mostoha volt, — mostoha a világ is, Száraz földön elhervad a virág is. (Folyt, köv.)
