Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-10 / 104. szám
róság elölt 40 százalékot ajánlott fel hitelezőinek két kezes beállításával — és pedig Koréin Miksa zala- szentgróti és Frank Manó nagykanizsai kereskedők — mely 40 százalékot kilenc havi egymásután következő arányos részletekben kötelezte magát megfizetni. A hitelezők rövid tanácskozása után megejtették a szavazást, melynek eredményét a törvényszék fogja megállapítani, vájjon elfogadták-e az egyezséget vagy sem. A törvényszék határozatát még ebben a hónapban fogja meghozni. A rendőrség művész- estélye Fényesen sikerült müvészestélyt rendezett tegnap este a nagykanizsai államrendőrség kapitányságának támogatásával az államrendőrség de- tektiv-testületének segélyegyesülete a Polgári Egylet nagytermében. A termet csaknem szinültig előkelő közönség töltötte meg, melynek soraiban ott voltak társadalmi életünknek minden számottevő tényezői. Maga a müvészestélynek programja kitünően volt egybeállítva. Minden száma művészi értékű volt, akár a szóló közreműködőket, akár pedig az együtteseket tekintsük. Az énekszámokat kedves és vig páros jelenetek és kisebb színdarabok váltották fel, melyeknek mindegyike csak úgy sziporkázott a humortól és szellemességtől. A magánszámok közül különösen ki kell emelnünk Komlóssy Emmának mély érzéssel és néhol leheletszerű finomsággal cigányzene mellett előadott magyar dalait, Teleki Ilonkának bravúros technikával, üde hangon énekelt operarészleíeit, Abonyi Mariannának néhány nagyon szépen előadott énekszámait, Tóth Bélának meleg tónusu énekelőadását, a színpadon végtelenül ügyesen mozgott és otthonos Lubinszky gyermekek különböző számait s Békési Antal, Kalina Ilonka és Körösi Endre szereplését. A műsor gondos összeállítása s a rendezés kifogástalan gördülékeny- sége Simon Géza rendőrfőtanácsosnak a jótékony ügy iránti lelkesedését és szakavatottságát dicsérik. A müvészestélyt a Polgári Egylet éttermében társasvacsora követte,* mely a legvidámabb hangulatban a~ kora reggeli órákig tartott. 1025 május ló. MÉM szaMEyrgDdoieí Nagykanizsa, május 9 Nagykanizsa város tüzrendészeíi szabályrendeletét nemrégiben küldték fel a belügyminisztériumba jóváhagyás végett. A szabályrendelet, mintán egy-két kívánt módosítást elvégeztek rajta, jóváhagyása után a közeljövőben már jogerőre is emelkedik. A szabályrendelet szerint tíizren- lészeti hatóság első fokon a városi anács, másodfokon a közigazgatási bizottság, harmadfokon a belügymi- iszter. A tüzrendészeíi költségek a áros terheit .‘képezik. A tanács köteles megtenni minden Ízbiztonsági preventív intézkedést, eszély esetén, ha kell, karhatalomul is intézkedhetik. Minden tűzveszélyes építkezés tilos, szabályrendelet jogerőre emelke- -se után szalmás, nádas, kátránymezes, zsindelyes háztetők javitá- t nem tűzbiztos : anyagokkal csak >ban az esetben engedélyezik (ezt 2ÁLAI KÖZLÖM? | is csak a mai gazdasági viszonyokra ; való tekintettel), ha a fennlévő fedélanyag 50 százalékánál többre a javítás nem terjed. Ezekről az engedélyekről a tűzoltó- parancsnok köteles nyilvántartást vezetni. Kiterjed a szabályrendelet gyúlékony, robbanó anyagokra, villamos- sági berendezésekre is. Szénái, szalmát, rőzsét, petróleumot, benzint stb. udvaron, konyhaajtók közelében vagy padláson tartani ; tüzelőfát kályhában, kályha tetején, kaolinban, kürtőn szárítani tilos ; hamut csak vízzel leöntve ^ s arra szánt biztos helyre szabad kiönteni. Gyufát zsebben szabadon vagy papírban hordani tilos. Nem szabad nádas, szalmás házak közelében dohányozni; meg nem gyuladt gyufát, cigarettavéget nyílt helyeken eldobálni. Még gyufát sem hordhatnak magukkal olyanok, kik szalmával vagy egyéb gyúlékony anyaggal bánnak. Istáióba, padlásra csak tűzbiztos lámpával lehet menni. Szalmás házak közelében, szomszédságában nyáron, szeles időben mosni, parazsat nyitott lapáton hordani nem szabad, sem vasalóban nyílt helyen szenet izzítani. Sertésperzselés csak I erre engedélyezett helyen történhetik. Nyomtatni, csépelni, kazlakat szabadon elhelyezni a városban csak I a tanács engedélyével szabad. Kaz- j lak belterületen legalább 50 méterre állitandók fel a legközelebbi épülettől, utcakeritéstől, a kazal mellett azonban ezesetben is vizet kell tartani. Cséplőgépet a városban felállítani nem szabad. Asztagokat, kazlakat országutakíól legalább 50 méterre kel! állítani. Gyermekeket, elmebetegeket felügyelet nélkül, bezárva hagyni, tűzveszélyes játszadozást megengedni vagy lehetővé tenni, ismeretlen vidékieknek istállókban, csűrökben szállást adni tilos. Faraktár csak városon kívül állítható fel telepengedéllyel. Udvarokon a házaktól legalább 1 méterre legfeljebb 12 ms tűzifát vagy 4 m magas, 8 m széles és hosszú munkafát lehet tartani. Ennél nagyobb készletet a falaktól 30 méternyire kell rakni s akkor is kell hozzá a városi tanács engedélye. Minden tűzhellyel biró házat a szabályrendelet életbelépte után 3 hónap alatt tűzbiztos kéménnyel kell ellátni. A háztulajdonos köteles 2 oltó- vedret, zárt kézilámpát, vasvillát, vaslapátot, legalább 4 méteres szikracsapó oltó-pernetet, a ház ereszén felül érő erős létrát, minden 20 méterré egy tetőlétrát, 1 hektoliteres tiszta vízzel tele hordót állandóan könnyen hozzáférhető helyen készenlétben tartani. Mindezeket a szabályrendelet jogerőre * emelkedésétől 2 hónap alatt kell beszerezni. Tetőlétra, villa és pemet csak nád, szalma és fazsindel tetejű házaknál kell, hordót pedig azok, kiknek vi;- vezeíékük, kutjuk nincsen. Minden tavasszal a városi tanács köteles a tüzoltóparancsuoksággal egyetemben tüzrendészeti széni lét tartani. Ekkor ellenőrzik a házi tűzbiztonsági felszereléseket, azok jókarban voltát, kémények, tűzhelyek stb. tisztántartását. A hiányokat jegyzőkönyvbe foglalják s jeleniik a városi tanácshoz. Tűzoltási célokra minden vízvezeték, kút és viz felhasználható. Intézkedik azután a szabályrendelet a tűzoltóság jogairól és kötelességeiről. Nagy hidegben kiütött tűzvész alkalmával a nem veszélyezieíett szomszédok kötelesek a fecskendők részére melegvizet előállítani. Akik a tűzoltósághoz nem is tartoznak, felszólításra kötelesek a szerelésben és szivaítyunyomásban mentésben segédkezni. Aki ilyenkor ruhájában véletlen baleset folytán kárt szenved, a lehetőség szerint kárpótlásra tarthat igényt. A tűz oltása után a rendőrség a közeli házakból figyelő őrséget rendel ki, ha az szükségesnek látszik. Az ilyen rendelkezések a kirendeltek engedelmeskedni tartoznak. A szabályrendeletben foglaltak megszegése kihágást képez. Ezek Nagykanizsa város tüzrendészeti szabályrendeletének főbb pontja közül azok, melyek a nagy- közönség érdeklődésére tarthatnak számot s melyeknek szem előtt tartása a város minden polgárának egyformán nem csak kötelessége, hanem saját érdeke is. A katonatemetőért Nagykanizsa, május 9 Malek László dr. régebben jegyzett sírkő-adományát 51.500 koronával a kivitelezésre kerülő sírkövek árának teljes összegére, 121.500 koronára egészítette ki. Midőn ezt a nemeslelkü adományt nyugtázzuk, egyúttal nem szűnünk meg kérni minden régebbi adományozónkat, szíveskedjenek hasonlóképen kiegészíteni a befizetett összegeket. Nagy, az egész társadalmat terhelő kötelesség teljesítését mozdítja elő minden adomány s a szórakozásból, esetleg egyéb előirányzott, de nélkülözhető kiadásoktól megvont ez az összeg bőven meghozza kamatát abban az erkölcsi önelégüiésben, mint a teljesített kötelesség érzete idéz fel bennünk. Az elvérzett, a drága magyar anyaföldben porladozó katonák emlékével szemben egyformán vagyunk adósok valamennyien. Ennek az adósságnak mérlegén az egyik serpenyőben egy elveszített élet, tengernyi szenvedés, vér és könny, — a másik serpenyőben a megmar adottak által egy egy sírkő felállításával hozott anyagi áldozat foglal helyet. Minden jó érzésű magyar ember maga döntse el, nagy áldozatot jelent-e egy sírkővel leróni mindeme tartozást. Berzeviczy hathatós fellépése a kisebbségi bizottságban. Az Interparlamentáris Unió kisebbségi és végrehajtó-bizottsága, valamint főtanácsa ülést tartott, amelyen a magyar csoport képviseletében Berzeviczy Albert jelent meg. A konferencián, amely több Magyarországot érdeklő kérdéssel foglalkozott, Berzeviczy Albert több ízben felszólalt és hathatós fellépésének köszönhető, hogy a kisebbségi kérdésben magyar szempontból előnyös határozatokat fogadtak el. Minthogy Berzevicz Albert a napokban hosszabb tartózkodásra Olaszországba utazik — a legközelebbi Interparlamentáris csoportülést csak junius elején fogják tartani, amikor Berzeviczy Albert részletesen beszámol a párisi tanácskozásról, & Utazási könnyítések a fürdőidényre Nagykanizsa, május 9 Az egyre jobban nyár felé forduló idő immár elhozta a nyaralási gondokat is a magyar társadalom napjai közé. Ilyenkor mindenki terveket sző már egy-két heti vagy hosszabb szabadságának eltöltésére, gyógykezeltetésére, üdülésére, egy évi munka kipihenésére, utazásokra, látogatásokra vonatkozólag. A megcsonkított Magyarországon, épen szűkre szabott határaink következtében sokan keresik a nyaralási lehetőségeket ezeken a határokon túl, elszakított területeken, régi jóbarátoknál, rokonoknál, megszokott fürdőhelyeken — és még többen a szó szoros értelmében vett külföldön. A nyári fürdőélet intenzivebbé tételére minden állam igyekszik megkönnyíteni az ilyen célra történő kiás beutazást. Ez irányban az utóbbi évek mindegyike hozott valami kis könnyítést s már az idén is több- feíől útlevél és vizumbeszerzési s ellenőrzési kedvezményekről értesülünk. Az osztrák területté lett fürdőinkbe kívánkozó közönség legkönnyebben szerezheti be a határon való átutazáshoz szükséges iratokat. Az útlevélbe beragasztandó vizum- bélyeget úgy Budapesten, mint a vidéki kereskedelmi és iparkamarákban, igy Sopronban, Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Székesfehérvárott stb. be lehet szerezni. Ezeknek a kamaráknak ugyanis felhatalmazásuk van a vizum-bélyegek árusítására és lebélyegzésére is. A vasúti közlekedés Ausztriában nem okoz gondot a nyaralóknak. Ugyanezt a példát igyekeznek követni a többi szomszédok is, elsősorban Csehország, melynek van any- nyi üzleti érzéke, hogy szívesen látja vendégül a magyart a volt magyar fürdőkben, mikor az cserébe a pénzét hagyja ott. Ők még nem hozták ugyan be a vizum-bélyeget, de a vizum-blankettát már kiadják mindenkinek, azt otthon kitöltik, beküldik s aznap vagy másnap 77.000 magyar koronáért, mit közalkalmazottnak vagy szegénységi bizonyítványra el is engednek, rendelkezésre áll. A cseh vasúti fürdő-kedvezmény 33% úgy az oda, valamint a visszautazásnál. A fürdővonatokat és azok csatlakozását megszaporitották s lá- togatottabb fürdőket egyes vonatokhoz végállomásnak rendezték be. Az Erdélybe utazók részére adandó kedvezmények ügye még nincs pontosan körvonalazva. Annyi máris köztudomásúvá vált, hogy ilyenféle intézkedésekre a román kormány is készülődik, ha másért nem, már csak azért is, hogy ne maradjon el üzleti előzékenységben a többi magyar földet bitorlóktól. A román követség máris előterjesztést tett kormányának, hogy ők is szüntessék meg a még fennálló körülményes és nagyon is nehézkes vizum-szerzési eljárást és a kinníartózkodás ellenőrzésének tulhajtásait, hanem ezek helyett igyekezzék Románia is utazási és fürdő- kedvezményeket biztosítani. Az előterjesztés elintézése is már csak napok kérdése. * Itthoni, csonka hazánk ügyeit intéző körök vájjon miért nem ellensúlyozzák a szomszéd államok csalogató fürdő-kedvezményeit idehaza is hasonlókkal ? Vájjon nem ez lenne-e az első lépés — minthogy külföldön is az — a magyar fürdőélet fellendítésére s ezzel a magyar nemzeti vagyon külföldre hordása helyett annak itthon való gyarapítása?