Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-10 / 104. szám

róság elölt 40 százalékot ajánlott fel hitelezőinek két kezes beállításá­val — és pedig Koréin Miksa zala- szentgróti és Frank Manó nagyka­nizsai kereskedők — mely 40 szá­zalékot kilenc havi egymásután kö­vetkező arányos részletekben köte­lezte magát megfizetni. A hitelezők rövid tanácskozása után megejtették a szavazást, mely­nek eredményét a törvényszék fogja megállapítani, vájjon elfogadták-e az egyezséget vagy sem. A törvényszék határozatát még ebben a hónapban fogja meghozni. A rendőrség művész- estélye Fényesen sikerült müvészestélyt rendezett tegnap este a nagykanizsai államrendőrség kapitányságának tá­mogatásával az államrendőrség de- tektiv-testületének segélyegyesülete a Polgári Egylet nagytermében. A ter­met csaknem szinültig előkelő kö­zönség töltötte meg, melynek sorai­ban ott voltak társadalmi életünk­nek minden számottevő tényezői. Maga a müvészestélynek programja kitünően volt egybeállítva. Minden száma művészi értékű volt, akár a szóló közreműködőket, akár pedig az együtteseket tekintsük. Az ének­számokat kedves és vig páros jele­netek és kisebb színdarabok váltották fel, melyeknek mindegyike csak úgy sziporkázott a humortól és szelle­mességtől. A magánszámok közül különösen ki kell emelnünk Komlóssy Emmá­nak mély érzéssel és néhol lehelet­szerű finomsággal cigányzene mel­lett előadott magyar dalait, Teleki Ilonkának bravúros technikával, üde hangon énekelt operarészleíeit, Abonyi Mariannának néhány nagyon szépen előadott énekszámait, Tóth Bélának meleg tónusu énekelőadását, a színpadon végtelenül ügyesen moz­gott és otthonos Lubinszky gyerme­kek különböző számait s Békési Antal, Kalina Ilonka és Körösi Endre szereplését. A műsor gondos összeállítása s a rendezés kifogástalan gördülékeny- sége Simon Géza rendőrfőtanácsos­nak a jótékony ügy iránti lelkesedé­sét és szakavatottságát dicsérik. A müvészestélyt a Polgári Egylet éttermében társasvacsora követte,* mely a legvidámabb hangulatban a~ kora reggeli órákig tartott. 1025 május ló. MÉM szaMEyrgDdoieí Nagykanizsa, május 9 Nagykanizsa város tüzrendészeíi szabályrendeletét nemrégiben küldték fel a belügyminisztériumba jóváha­gyás végett. A szabályrendelet, mi­ntán egy-két kívánt módosítást el­végeztek rajta, jóváhagyása után a közeljövőben már jogerőre is emel­kedik. A szabályrendelet szerint tíizren- lészeti hatóság első fokon a városi anács, másodfokon a közigazgatási bizottság, harmadfokon a belügymi- iszter. A tüzrendészeíi költségek a áros terheit .‘képezik. A tanács köteles megtenni minden Ízbiztonsági preventív intézkedést, eszély esetén, ha kell, karhatalom­ul is intézkedhetik. Minden tűzveszélyes építkezés tilos, szabályrendelet jogerőre emelke- -se után szalmás, nádas, kátrány­mezes, zsindelyes háztetők javitá- t nem tűzbiztos : anyagokkal csak >ban az esetben engedélyezik (ezt 2ÁLAI KÖZLÖM? | is csak a mai gazdasági viszonyokra ; való tekintettel), ha a fennlévő fe­délanyag 50 százalékánál többre a javítás nem terjed. Ezekről az en­gedélyekről a tűzoltó- parancsnok köteles nyilvántartást vezetni. Kiterjed a szabályrendelet gyúlé­kony, robbanó anyagokra, villamos- sági berendezésekre is. Szénái, szalmát, rőzsét, petróleu­mot, benzint stb. udvaron, konyha­ajtók közelében vagy padláson tar­tani ; tüzelőfát kályhában, kályha te­tején, kaolinban, kürtőn szárítani ti­los ; hamut csak vízzel leöntve ^ s arra szánt biztos helyre szabad ki­önteni. Gyufát zsebben szabadon vagy papírban hordani tilos. Nem szabad nádas, szalmás házak közelében dohányozni; meg nem gyuladt gyu­fát, cigarettavéget nyílt helyeken el­dobálni. Még gyufát sem hordhatnak magukkal olyanok, kik szalmával vagy egyéb gyúlékony anyaggal bán­nak. Istáióba, padlásra csak tűzbiz­tos lámpával lehet menni. Szalmás házak közelében, szomszédságában nyáron, szeles időben mosni, para­zsat nyitott lapáton hordani nem szabad, sem vasalóban nyílt helyen szenet izzítani. Sertésperzselés csak I erre engedélyezett helyen történhetik. Nyomtatni, csépelni, kazlakat sza­badon elhelyezni a városban csak I a tanács engedélyével szabad. Kaz- j lak belterületen legalább 50 méterre állitandók fel a legközelebbi épület­től, utcakeritéstől, a kazal mellett azonban ezesetben is vizet kell tar­tani. Cséplőgépet a városban felállí­tani nem szabad. Asztagokat, kaz­lakat országutakíól legalább 50 mé­terre kel! állítani. Gyermekeket, elmebetegeket felügye­let nélkül, bezárva hagyni, tűzve­szélyes játszadozást megengedni vagy lehetővé tenni, ismeretlen vi­dékieknek istállókban, csűrökben szállást adni tilos. Faraktár csak városon kívül állít­ható fel telepengedéllyel. Udvarokon a házaktól legalább 1 méterre legfeljebb 12 ms tűzifát vagy 4 m magas, 8 m széles és hosszú munkafát lehet tartani. Ennél nagyobb készletet a falaktól 30 méternyire kell rakni s akkor is kell hozzá a városi tanács engedélye. Minden tűzhellyel biró házat a szabályrendelet életbelépte után 3 hónap alatt tűzbiztos kéménnyel kell ellátni. A háztulajdonos köteles 2 oltó- vedret, zárt kézilámpát, vasvillát, vaslapátot, legalább 4 méteres szikra­csapó oltó-pernetet, a ház ereszén felül érő erős létrát, minden 20 mé­terré egy tetőlétrát, 1 hektoliteres tiszta vízzel tele hordót állandóan könnyen hozzáférhető helyen készen­létben tartani. Mindezeket a szabály­rendelet jogerőre * emelkedésétől 2 hónap alatt kell beszerezni. Tető­létra, villa és pemet csak nád, szalma és fazsindel tetejű házaknál kell, hordót pedig azok, kiknek vi;- vezeíékük, kutjuk nincsen. Minden tavasszal a városi tanács köteles a tüzoltóparancsuoksággal egyetemben tüzrendészeti széni lét tartani. Ekkor ellenőrzik a házi tűz­biztonsági felszereléseket, azok jókar­ban voltát, kémények, tűzhelyek stb. tisztántartását. A hiányokat jegyző­könyvbe foglalják s jeleniik a városi tanácshoz. Tűzoltási célokra minden vízveze­ték, kút és viz felhasználható. Intézkedik azután a szabályrende­let a tűzoltóság jogairól és köteles­ségeiről. Nagy hidegben kiütött tűzvész al­kalmával a nem veszélyezieíett szom­szédok kötelesek a fecskendők ré­szére melegvizet előállítani. Akik a tűzoltósághoz nem is tar­toznak, felszólításra kötelesek a sze­relésben és szivaítyunyomásban men­tésben segédkezni. Aki ilyenkor ru­hájában véletlen baleset folytán kárt szenved, a lehetőség szerint kárpót­lásra tarthat igényt. A tűz oltása után a rendőrség a közeli házakból figyelő őrséget ren­del ki, ha az szükségesnek látszik. Az ilyen rendelkezések a kirendeltek engedelmeskedni tartoznak. A szabályrendeletben foglaltak megszegése kihágást képez. Ezek Nagykanizsa város tüzren­dészeti szabályrendeletének főbb pontja közül azok, melyek a nagy- közönség érdeklődésére tarthatnak számot s melyeknek szem előtt tar­tása a város minden polgárának egyformán nem csak kötelessége, hanem saját érdeke is. A katonatemetőért Nagykanizsa, május 9 Malek László dr. régebben jegyzett sírkő-adományát 51.500 koronával a kivitelezésre kerülő sírkövek árának teljes összegére, 121.500 koronára egészítette ki. Midőn ezt a nemeslelkü ado­mányt nyugtázzuk, egyúttal nem szűnünk meg kérni minden ré­gebbi adományozónkat, szíves­kedjenek hasonlóképen kiegé­szíteni a befizetett összegeket. Nagy, az egész társadalmat ter­helő kötelesség teljesítését moz­dítja elő minden adomány s a szórakozásból, esetleg egyéb elő­irányzott, de nélkülözhető kia­dásoktól megvont ez az összeg bőven meghozza kamatát abban az erkölcsi önelégüiésben, mint a teljesített kötelesség érzete idéz fel bennünk. Az elvérzett, a drága ma­gyar anyaföldben porladozó ka­tonák emlékével szemben egy­formán vagyunk adósok vala­mennyien. Ennek az adósság­nak mérlegén az egyik serpe­nyőben egy elveszített élet, ten­gernyi szenvedés, vér és könny, — a másik serpenyőben a meg­mar adottak által egy egy sírkő felállításával hozott anyagi ál­dozat foglal helyet. Minden jó érzésű magyar em­ber maga döntse el, nagy ál­dozatot jelent-e egy sírkővel le­róni mindeme tartozást. Berzeviczy hathatós fellépése a kisebbségi bizottságban. Az Interparlamentáris Unió kisebbségi és végrehajtó-bizottsága, valamint fő­tanácsa ülést tartott, amelyen a ma­gyar csoport képviseletében Berze­viczy Albert jelent meg. A konferen­cián, amely több Magyarországot érdeklő kérdéssel foglalkozott, Ber­zeviczy Albert több ízben felszólalt és hathatós fellépésének köszönhető, hogy a kisebbségi kérdésben magyar szempontból előnyös határozatokat fogadtak el. Minthogy Berzevicz Al­bert a napokban hosszabb tartózko­dásra Olaszországba utazik — a legközelebbi Interparlamentáris cso­portülést csak junius elején fogják tartani, amikor Berzeviczy Albert részletesen beszámol a párisi ta­nácskozásról, & Utazási könnyítések a fürdőidényre Nagykanizsa, május 9 Az egyre jobban nyár felé forduló idő immár elhozta a nyaralási gon­dokat is a magyar társadalom napjai közé. Ilyenkor mindenki terveket sző már egy-két heti vagy hosszabb sza­badságának eltöltésére, gyógykezel­tetésére, üdülésére, egy évi munka kipihenésére, utazásokra, látogatá­sokra vonatkozólag. A megcsonkított Magyarországon, épen szűkre szabott határaink követ­keztében sokan keresik a nyaralási lehetőségeket ezeken a határokon túl, elszakított területeken, régi jó­barátoknál, rokonoknál, megszokott fürdőhelyeken — és még többen a szó szoros értelmében vett külföldön. A nyári fürdőélet intenzivebbé té­telére minden állam igyekszik meg­könnyíteni az ilyen célra történő ki­ás beutazást. Ez irányban az utóbbi évek mindegyike hozott valami kis könnyítést s már az idén is több- feíől útlevél és vizumbeszerzési s ellenőrzési kedvezményekről értesü­lünk. Az osztrák területté lett für­dőinkbe kívánkozó közönség leg­könnyebben szerezheti be a határon való átutazáshoz szükséges iratokat. Az útlevélbe beragasztandó vizum- bélyeget úgy Budapesten, mint a vidéki kereskedelmi és iparkamarák­ban, igy Sopronban, Győrben, Szom­bathelyen, Pécsett, Székesfehérvárott stb. be lehet szerezni. Ezeknek a kamaráknak ugyanis felhatalmazásuk van a vizum-bélyegek árusítására és lebélyegzésére is. A vasúti közleke­dés Ausztriában nem okoz gondot a nyaralóknak. Ugyanezt a példát igyekeznek kö­vetni a többi szomszédok is, első­sorban Csehország, melynek van any- nyi üzleti érzéke, hogy szívesen látja vendégül a magyart a volt magyar fürdőkben, mikor az cserébe a pén­zét hagyja ott. Ők még nem hozták ugyan be a vizum-bélyeget, de a vizum-blankettát már kiadják min­denkinek, azt otthon kitöltik, bekül­dik s aznap vagy másnap 77.000 magyar koronáért, mit közalkalma­zottnak vagy szegénységi bizonyít­ványra el is engednek, rendelkezésre áll. A cseh vasúti fürdő-kedvezmény 33% úgy az oda, valamint a vissza­utazásnál. A fürdővonatokat és azok csatlakozását megszaporitották s lá- togatottabb fürdőket egyes vonatok­hoz végállomásnak rendezték be. Az Erdélybe utazók részére adandó kedvezmények ügye még nincs pon­tosan körvonalazva. Annyi máris köz­tudomásúvá vált, hogy ilyenféle in­tézkedésekre a román kormány is készülődik, ha másért nem, már csak azért is, hogy ne maradjon el üzleti előzékenységben a többi magyar föl­det bitorlóktól. A román követség máris előterjesztést tett kormányá­nak, hogy ők is szüntessék meg a még fennálló körülményes és nagyon is nehézkes vizum-szerzési eljárást és a kinníartózkodás ellenőrzésének tulhajtásait, hanem ezek helyett igye­kezzék Románia is utazási és fürdő- kedvezményeket biztosítani. Az elő­terjesztés elintézése is már csak na­pok kérdése. * Itthoni, csonka hazánk ügyeit in­téző körök vájjon miért nem ellen­súlyozzák a szomszéd államok csa­logató fürdő-kedvezményeit idehaza is hasonlókkal ? Vájjon nem ez lenne-e az első lépés — minthogy külföl­dön is az — a magyar fürdőélet fellendítésére s ezzel a magyar nem­zeti vagyon külföldre hordása helyett annak itthon való gyarapítása?

Next

/
Thumbnails
Contents