Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-25 / 92. szám

64. évfolyam, 02* !. á^rliiH 25 szotnÍ3ctt JPkirí€3i 1839 koron« POLITIKAI SÄFSLfiF SaSE'ksszíőség és kíadőbivstel Pő-ut S laíeíurbaa-Telefon 73, nyomda 117, szám Felelős szerkesztő: Ktmpeítn Béla Etá&eeíési sík; Egy bóra 30.930 ko*oa8 Három hői2... ... — ... SÖ.C00 korona A VÁROSI MUZEUM Minden valamire való város büszke az ő múzeumára, mely­ben gyűjteményei elhelyezve van­nak. Nem is szólva a londoni British Museum-ról, a müncheni Pinakoihekről, a drezdai, bécsi és budapesti múzeumokról stb , egészen kis városoknak is van­nak igen.értékes és gazdag mú­zeumaik, mellettük könyvtárak, könnyű hozzáférhetőséggel a kö­zönség számára. Nagykanizsán is van egy még mindig „rendezés“ alatt álló muzeum s benne néhány száz kötetből álló könyvtár, jelenleg a piarista-gimnázium épületében s az egyik tanár felügyelete a lati. Erről a múzeumról és könyv­tárról azonban még a nagykani­zsaiak közül is vajmi kevesen tudnak" de ha tudomáss-alis btr nának róluk, akkor sem vehet­nék semmi hasznát, mert a nyil­vánosság előtt zárva vannak. A kultúrpalotának felépítése egyelőre nem remélhető. Azt persze nem tudhatjuk, hogy ho­gyan fog alakulnia jövő s a vá­ros és társadalom mikor jutnak abba a heíyzeíbe, hogy a rég­óta esedékes Kulturházat meg­valósíthatják. Mi, őszintén szólva, nem bízunk benne, hogy jó egy­néhány évig sor kerülhet rá, mert például a szinház-kérdést is előbbrevalónak tartjuk, mint amazt s ennek felépítése elé is nehezen leküzdhető akadályok gördülnek. Egy uj Kultúrpalota építésének reményét tehát egye­lőre adjuk fel. De a város ennek dacára még sem hanyagolhatja el teljesen a muzeum kérdését. Ami benne megvan s ami esetleg a közei jövőben még belekerül, mégis csak megfelelő helyiséget, ezekben szakszerű rendezést s a közönség részére legalább bizonyos napokon hoz­záférhetőséget igényelnek. Mi még abban is meg tudunk nyugodni, hogy maradjon benne abban á négy szobában, melyek­ben jelenleg van, a piarista reál­gimnázium épületében s rende­zését végezze egy tanár, ha már 1 a város nem képes külön fize- j téses muzeumőrt tartani hozzá, j De bárki is kezelje, egyszer ] már legyen rendezve, legyen a j hét bizonyos napján meghatáro- ' zott időben a közönség számára nyitva s a könyvtárt bocsássák át a közhasználatnak. Aztán — ha már rendezve van — hívja fel a város a közönséget arra, hogy adományaikkal és letét­jeikkel gazdagítsák az anyagát s ha már másképen nem lehet, ily módon igyekezzünk azt gya­rapítani és átadni a tudományos használatnak. A muzeum jelenlegi állagá­nak rendezésével és gyarapítá­sával tartozunk kultúránknak. De feltétele an na lé a követel­ménynek is, hogy.— ha a vi­szonyok ezt lehetővé teszik — megépítsük a Kultúrpalotát. De miPiógUnk' elhelyezni annak tér-"” rneiben s mit fogunk megmu­tatni majd az idegeneknek benne, ha anyaga olyan sivár, mint a minő ma s épen olyan rende­zetlenül fog átkerülni uj hajlé­kába, mint ahogyan ezidő sze­rint áll ? Ne a gombhoz csináltassunk kabátot, a jelen esetben: néhány darabból álló muzeális tárgynak emeljünk Kultúrpalotát, hanem gazdagítsuk és rendezzük annak anyagát, mig modern épületbe fogjuk elhelyezni tudni. Mert végre is nem azért kell Nagykanizsának Kulturház, hogy egy monumentális épületének belső tartalmát eltitkolni és miatta pirulni legyünk kénytelen azok előtt, kik arra is kiváncsiak lesz­nek. hogy mi van a falak mögött? A Kultúrpalota kuliarát\ekní; ennek egyik ismérve a gyűjte­mények ; minek emeljünk tehát milliárdos épületet, ha nincs mit elhelyezni benne?! A rendezés és gyűjtés mun­káját tehát azonnal meg kell indítani, hogy legyen majd mí- #T meglőne!'» is az uj palota termeit. Mert ha igy folytatjuk, még félő, hogy előbb lesz Kultúr­palotánk, mint belé érdemes gyűjtemények . . . A választási visszaéléseket a §»ai*lasne«ti élet nyugodtsága biztosítja Visszaélések a szavazéiggazotoánifokkai — A választási biztos összefériietetiesisége — Az ajánlások Ssewjfvj­iásáas&ík batárideje Budapest, április 24 A választójogi bizottság Kállay Tibor elnökléséve! ina délelőtt foly­tatta a választójogi javaslat részletes tárgyalását. A kormány részéről jelen volt Rakovszky Iván belügyminiszter, továbbá Ladik Gusztáv államtitkár és Kovács Lajos a statisztikai hiva­tal igazgatója. Napirend előtt Puky Endre előadó szólalt fel. Szövátette a 3. szakasz­hoz tegnap beadott kiegészítő javas­latát, amelyet a lapok tévesen tün­tetnek fel. — javaslata szerint az iparosoknál, kereskedőknél, Károly- csapatkereszteseknél és a volt kato­nai altiszteknél is vélelmezendő a hat elemi osztály elvégzése. Indít­ványa egyébként szószerint a kö­vetkező : „Az elemi népiskola négy, illetve hat osztályának vagy ezzel egyenértékű tan­intézetnek, tanfolyamnak sikeres elvégzését vélelmezni kell akkor, ha az illetőről köz­tudomású, vagy állásából, foglalkozásából nyilvánvaló, hogy az illető a négy, illetve hat elemi iskolai képzettséggel rendelkezik. Ez a vélelem áll különösen arra, aki a háhoruban vitézségi érmet kapott, vagy a katonai szolgálat közben altiszti fokozatot i ért el, továbbá arra is, aki önállóan folytat olyan ipari, kereskedelmi üzletet, vagy vál­lalatot, amely a saját és családja eltartá­sát biztosítja, valamint a vele együttélő feleségére is, aki a férjének most körülirt üzletében vagy vállalatában tevékenyen résztvesz. Ál! végül ez a vélelem arra a földművesre vagy együttélő- feleségére is, akinek valamelyike bármelyiküknek olyan saját vagy mindkettőjüknek olyan földbir­tokán önállóan gazdálkodik, amelynek ka­taszteri tiszta jövedelme legalább' hatvan aranykorona.“ A bizottság ezután rátért a javas­lat 51. szakaszának tárgyalására, amely a választások kitűzéséről szól. Szilágyi Lajos az általános válasz­tásokra vonatkozó rendelkezést elfo­gadja, az időközi választásokról szóló rendelkezésekéi azonban hely­teleníti. A szakasz az időközi válasz­tás napját úgy tűzi ki. hogy a kép- viseiőház határozatának keltétől a választás napjáig legalább 15 és legfeljebb 20 napi időköz maradjon. Ezt kevésnek tartja az ajánlások megszerzésére. Sokalja, hogy a vá­lasztók tiz százalékának kell ajánlani. Elegendőnek tartaná 100 választó ajánlását, indítványozza, hogy leg­alább 25 és legfeljebb 30 napi idő­köz legyen a választásig attól a naptól, amikor a központi választ­mány a választás napját kitűzi. Rassai Károly hozzájárul Szilágyi javaslatához. Hiányzik a javaslatból, hogy a választás vasárnap vagy más törvényes munkaszüneti napon legyen. Ernszt Sándor csatlakozik Szilágyi érveléséhez legalább 21, legfeljebb 30 napos határidőt indítványoz. Rakovszky Iván belügyminiszter reflektál a felszólalásokra. Szilágyi és Ernszt indítványával kapcsolat­ban hozzájárul ahhoz, hogy 16, illetve 26 napos határidőt állapítsa­nak meg. Hozójárul ahhoz is, hogy a szavazóigazolványok kikézbesíté­sének utolsó napjától legalább öt napra terjedjen az ajánlás ideje. Rassai javaslatát nem tartja elfogad­hatónak. Az ünnepnap arra szolgál, hogy az emberek vallási kötelessé­geiknek tegyenek eleget és pihen­jenek. Puky Endre előadó 15 és 20 helyett 16, illetve 25 napos határidőt ajáni, uj bekezdést javasol, hogy a központi választmány a szavazó­igazolványok kikézbesítése után leg­alább öt napot adjon az ajánlásokra. Szilágyi üT>s ezt kevésnek tartja. Akkor elfogadja, ha egy vasárnap is beleesik. Különben hét napot javasol és eredeti javaslatát vissza­vonja. Ernszt Sándor is visszavonja indítványát. Rakovszky Iván belügyminiszter elismeri, hogy nagy előny lenne, ha vasárnap is esnék a határidőbe, praktikus szempontból azonban Szi­lágyi és Rassai indítványát ellenté­tesnek látja. Mentül hosszabb a határidő, annál kisebb annak az eshetősége, hogy a központi választ­mány a választás napját munka­szüneti napra tűzhesse ki. Az előadó javaslatának elfogadását kéri. A bizottság ezután Rassai indít­ványát elfogadja, ugyancsak elfo­gadja . az előadónak a harmadik bekezdéshez benyújtott indítványát Szilágyi módosító indítványával együtt A választások kiírásáról szóló sza­kaszt Szilágyi hozzászólása után a bizottság elfogadja. Az 53. § í a választási bizottság tagjainak össze­állításáról bekezdésenként tárgyalják. Az első bekezdést a bizottság elfo­gadja. A második bekezdésnél Szi­lágyi indítványozza, hogy „a jegyző is tagja 1 egyen a választási bizott­ságnak“. Rakovszky belügyminiszter ragasz­kodik az eredeti szöveghez. A jegyző arra való, hogy a választási elnök utasításai szerint eljárjon és teendője csupán az írásbeli munkákra vonat­kozik. A bizottság ezután Szilágyi javas­latát elveti. A 3. bekezdést a bizottság elfo­gadja. A negyedik bekezdésnél Szi­lágyi Lajos előadja, hogy a választási biztos kijelölésénél érvényesülni kell annak a szempontnak, hogy a vá­lasztási biztos valamely jelöltnek

Next

/
Thumbnails
Contents