Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-23 / 90. szám

4 ZALAI KÖZLÖNY Férfidivat (Pichler vagy Gyukics?) — Karcolat — Husvét előtt a korzón méláztam egymagámban. Lestem azt a bizonyos fecskét, melynek érkezését a Költő a nagyhét elejére jelezte. A néphit ugyanis azt tartja: „páros fecske, fehér lepke — tavasz elején nagy szerencse.“ Hát én is igyekeztem ezt a szerencsét meglátni, gondolva, hogy egy jónevelésü fecske csak a korzón lebeghet vagy trónolhat a villanydróton. Azonban fecskét nem láttam, (a lepkék ideje még nem jött el) ehelyett a nagy forgatagban jobbról-balról löktek, a tyúkszememre hágtak, egy kis baba a retikülöm után kapott és játszani akart vele (alig tudtam elkönyörögni tőle), úgy, hogy már teljesen kimerülve ipar­kodtam haza, midőn ismeretlen han­gok ütötték meg fülemet. A hátam mögött jött egy ismeretlen pár. Han­gosan beszéltek; csakhamar elém kerültek s mivel kénytelen voltam utánuk ballagni, hát megjegyeztem magamnak a dialogot. A férfi: Hát csakugyan gondolod, hogy vegyek egy kalapot? Az asszony: Hát persze, hogy végy; husvét van, uj ruhád is van, csak nem járhatsz tovább is doktor létedre ilyen kopott kalapban. A férfi: Járni járhatok, de ha — Az asszony: Semmi „ha“, most azonnal bemegyünk és veszel egy kalapot! Érdekelt az eset, mert az asszo­nyok inkább maguknak vesznek ka­lapot s az első alkalom volt az éle­temben azt hallani, hogy egy asszony rábeszélje az urát arra, hogy az magának és ne neki vegyen kalapot. Utánuk mentem, megvártam inig bementek egy üzletbe s azután né­hány pillanat múlva merész elhatá­rozással én is benyitottam a boltba. Háromezerötszáznyolcvankét koro­na volt nálam, ebből nem igen vá­sárolhattam, de nem is akartam, csak szemtanúja akartam lenni annak, hogy hogyan történik a férfikalap- vásárlás. Ilyet még soh’se láttam. Vájjon ott is olyan körülményes és hosszadalmas, mint a hölgyeknél? Lehetetlen, — gondoltam — hiszen azt mondják, hogy a férfiak nem hiuak. No, majd meglátjuk. Amint bebiilegtem, azonnal hozzám fordult az egyik segéd (mert a főnök már adogatta a „Dr“ urnák a kala­pokat) s kérdezte, hogy mit paran­csolok ? — Harisnyát tessék mutatni külön­böző sziliekben — feleltem. Közben azonban a Doktort figyel­tem, amint egy barna kalapot 'pró­bált. A felesége pár lépésről távo­labb gusztálta: — Nem fiam, ez nem áll jól ne­ked. (Vájjon egy férfikalapnak is jól kell állnia?) — Kérem, adhatok egy Gyukics- kalapot, habár ez a Pichler is első divat — felelte a főnök. Ja úgy, hát legalább ezt is tudom, hogy a férfikalapdivat Gyukics és Pichler körül forog. Ezenközben már elibém raktak vagy hat doboz különféle szinü harisnyát • a segéd türelmetlenül várt, én azon­ban nem hirtelenkedtem el a dolgot. Kezemmel a dobozban válogattam, mig szemem és fülem nyitva tartot­tam a kalapvásár számára. Ép most próbálta a Doktor a ki­lencedik kalapot. Ez egy remekbe készült „Gyukics“ volt (a főnök ur mondta); világos szürke, barna sza­laggal ; nagy cserkészkalap formájú. — Szép kalap — mondta a férfi. A felesége rosszalólag nézett rá, hogy: mit dicséri, mindjárt drágább lesz. — Hát elég jó, — mondta ajk­biggyesztve az asszony — de miért van jobbról a masni? — Kérem, ez a divat — felelte a boltos. A Doktor oda állt a nagy tükör elé, újra föltette a kalapot, megint levette, megnézte belül, úgy láttam, hogy meg is szagolta, újra föltette, a felesége pedig melléje állt. — Jó lesz fiam, — mondta halkan — a szürke ruhához is fog passzolni, meg a barnához is a szalag miatt. — Oh-oh — gondoltam, lám-lám hát perssze, ha a női divat annyira stilszerü, hogy amilyen szinü a hölgyek ruhája, olyan legyen a ha­risnya, cipő, kalap és minden ru­hához külön kalap, cipő és harisnya kell, miért ne legyen a férfinak is egy kalapja két ruhához. Ez lehet a házastársi egyenlőség, amiről a tu­dósok és törvényhozók annyit vitat­koznak s máig sem döntötték el. Közben egészen megfeledkeztem a harisnyákról. Ránéztem a segédre, aki olyan rosszaié pillantást vetett reám, minővel életemben még soha­sem találkoztam. — Szegény, ha Te tudnád, hogy én hogyan nem veszek harisnyát — gondoltam. — Jaj kérem — mondom neki — most jut eszembe, hogy a szövet­mintát otthon feledtem, s igy nem tudom, hogy minő szinü harisnyára is van szükségem . . . Majd legközelebb . . . — Kérem —felelte fogcsikorgatva a segéd. Megint odafigyeltem a Doktorékra. Már alkudoztak . . . 300—350 szavak röpködtek ide oda ... az asszony alkudott a férje helyett, de ezt már nem vártam be. Az ő zse­bükre ment, csak annyit láttam, hogy a szürke Gyukicsért folyt a harc. — Ajánlom magamat — indultam kifelé. Senkisern köszönt vissza. Na még azt is egy olyan vevőnek, mint én voltam. Nevettem magamban. Hazamen­tem; kinyitottam az ablakot s les­tem a — fecskét. Egyszerre befordult az én utcámba a Doktor-pár. A férfi fején az uj kalap. Az asszonyka közömbösen halad el a kirakatok mellett, ellen­ben a Doktor mindegyikbe belepd- j lant s lopva a kalapját nézegette. S még mondja valaki, hogy a | férfiak nem hiuak. H. C. j Tisztán és szakszerűen kezelt 1 boraim még literenklnt 8000, 10.000 és 82.090 koronáért. j Brnirjcsics József Sugár út 53. Tel. 210. jj = Ma és minden este kaposvári Balogh. Károly hírneves zenekara hangversenyez a Korona-éttermében. = Schwarcz Dezső cégnél úri és női divatárnkban legszolidabb ki­szolgálás. 27 milliárd 5 millió keriü kisorsolásra a május 13. és 15-én kezdődő oszfálysorsjátékon. Főnyeremény S'? 3 milliárd korona. Szerencse számú sorsjegyek if j. Hirschler Miksa doliányárus és osztálysorsjegy főelárusitónál. Ili1 NAPI HÍREK \ BS&PgRERSU I Április 23, csütörtök Római katolikus: Béla pk. Protestáns: Béla. Izraelita: Nlzan hó 29. Nap kel reggel 4 óra 58 perckor, nyug- s3Ík délután 7 óra 00 perckor. A Meteorológiai Intézet jelentési szerint változóan felhős, hűvös idő vár­ható, az eső szünésével, * ! A Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör | liceális előadása (Kelemen Ferenc: A ♦ világháború kulturális és gazdasági kö- ! vetkezményei) a Kaszinó nagytermében l este V*7 órakor. PÁRISBA megy tanulmányútra a város köz- igazgatási tanácsnoka s e célból a tegnapi közgyűléstől 3 havi fizetéses szabadságot kapott. Négy és fél hó­napot kért, de a tanács csak három hónapot javasolt a közgyűlésnek. In­dok: a városnak világlátott és szé­les külföldi tapasztalatokkal rendel­kező főtisztviselókre van szüksége. Páris valóban alkalmas arra, hogy ott tanulmányozni lehessen művésze­tet, kultúrát, no meg közigazgatást és várospolitikát is. Hatalmas, nagy világváros, melynek gyönyörű intéz­ményei megihletik az embert és azo­kat bizony szeretnék átplántálni Nagy­kanizsára is. Mi nem irigyeljük a tanácsnok úrtól sem a szabadságot, sem a ta­nulmány útját. Belőlem sem az irigy­ség beszél, mert magam is jártam ott a világkiállítás idején. Sőt ha­sonló jó mutatást kivárfok neki, mint aminőben annak idején nekem volt részem ott. Nagykanizsán is hasznosítható ta­nulmányútra azonban sokkal megfe­lelőbbnek tartanám a közelebb fekvő Ausztriának 10—20 ezer lakosságú városait, melyekben megtanulhatná a tanácsnok ur, hogy hogyan épitet- tették ott a színházat, a kultúrpalo­tát, a vásárcsarnokot, a vízvezetéket, a tűzoltó laktanyákat, a fürdőket, a legkülönbözőbb iskolákat, a városi zenedét és még sok más olyan nél­külözhetetlen kulturintézményt, me­lyekről mi még álmodni sem igen merünk s amelyekben — egész biz­tosra vesszük — a párisi tanulmányút után sem lesz részünk. És hozzá még mennyivel kelleme­sebb is az osztrák vidékeken a nyári tartózkodás, mint épen Pár is ban ... Mert ez mégis csak tulnagy falu 1 ahhoz, hogy követendő példaképen \ lebegjen szemeink előtt. Igaz ugyan, hogy az Eijél-toronyról nagyobb da- | rab földet lehet betekinteni, mini a j nagykanizsai városháza első emeleti j szobájából és tetejéről széles latkor j is tárul szemeink elé, de vájjon lát- j jitk e majd mi is a hasznát ennek j a nagy perspektívának realizált — eredményekben ? Mi valahogy majd csak átszen­vedjük a kánikulát ebben a porvá­rosban is, mert él bennünk a remény, hogy ősszel — a tanulmányút után — majd megindul a város modernizá­lása s nemsokára kis Páris lesz Nagykanizsából is. Mert az ottani tanulmány-eredményeket értékesítve is fogjuk látni. iksz == A Központ kávéházban a modern klasszikusok és operák ké­pezik Vörös Feri zenekarának e heti műsorát 1 KULTURESTÉLYEK ÉS MULATSÁGOK Április 26: Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör Jókai-emlékünnepélye délelőtt 11 óra­kor a városháza dísztermében. Magyarország 1925. évi vidéki kardcsapat bajnoki verseny a Zrínyi sporttelepen. Április 30: A Zrínyi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása {Noll József: A grafikai művészetekről) a Kaszinó nagyter­mében este Va7 órakor. Május 9: Müvészestély az államrend­őrség detektívtestületének nyugdijpótló- és segélyegylete, özvegyei és árvái javára a Polgári Egyletben este 8 órakor. Május 31: Az Ipartestűlet sétatéri mu­latsága. Junius 6: A Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet ballett-előadása a Pol­gári Egyletben. Junius 7: A Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet ballett-előadása a Pol­gári Egyletben. _____ — A hercegprímás a zarán­dokokkal átutazott Nagykanizsán. Kedden este fél hét órakor 443 za­rándokot hozó vonat futott be Buda­pest felől a nagykanizsai állomásra. A vonat egy óráig tartózkodott itt s elindulása után öt perccel berobogott a másik zarándok-vonat, mely dr. Csernoch János biboros-hercegprimás vezetésével a zarándokok százait vitte Róma felé. A nagykanizsai állomáson elsőnek a hercegpiiinás szállt ki szalonkocsijából. A perronon a Kongregációk vezetőségeik élén, a plébánia és többen a város viiági notabilitásai közül helyezkedtek el s lelkes ovációval, virágokkal fogadták a zarándokok csapatát s azok veze­tőjét. A hercegprimást Vargha P. Teodorich plébános üdvözlő beszéd­del köszöntötte. A nagykanizsai kongregációk fekete gyász és három- szinü nemzeti szalaggal diszitett babérkoszorúját Rubint Károlyné adta át a hercegprímásnak, hogy szt a Piave hullámaiba bocsássák a magyar hősök emlékezetére. A hercegprímás válasza után a nagy­számú közönség lelkes éljenzésben tört ki, majd megilieíődöít csendben fogadta a bíboros áldását. — Rótt Nándor dr. megyéspüspök beszéde után a hercegprímás visszatért ko­csijába s nem sok idő múlva a za­rándok-vonat elrobogott a jugoszláv határ felé. — A városháza átalakítása. A nagykanizsai városháza átalakítási munkálatai már napok óta teljesen készen vannak. A kifestés, ajtók, ablakok újra festése is elkészült s már csak a villany felszerelése van hátra. Az uj elrendezkedés és beköl- j íözés rövidesen megtörténik. — Evangélikus harangavatás. Mesterhdzy Sándor nemespáírói es­peres vasárnap avatta fel ünnepies keretek közt a kaposvári evangélikus egyház első, 100 kilogrammos ha­rangját. Az ünnepi beszédet Káldy József ihárosberényi lelkész mondotta. * — Himlőoltás. A városi tiszti­orvosok május 3-án, vasárnap dél­után a Rozgonyi-utcai iskolában tartják a himlőoltásra kötelezett gyermekek kötelező beoltását. Az erre vonatkozó értesítést kapott szü­lők gyermekeikkel az oltás megejíése végett, 10.000 korona pénzbírság terhe mellett jelentkezni kötelesek. — A zalai kórházak ápolási dijai. A belügyminiszter a magyar- országi kórházak ápolási dijait újból megállapította. A nagykanizsai és zalaegerszegi közkórházban 44.000, a keszthelyi, sümegi és tapolcai kór­házban 30.000 korona a napi ellátás. — Az OFB tárgyalásai. Az Or­szágos Földbirtokrenoező Bíróság tegnap Tófejen és Pusztaedericsen, ma Söjtörön és Pusztaszentlászlón, április 28-án Aübánfán tart tárgya­lásokat. __________________1925 április 23

Next

/
Thumbnails
Contents