Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-01 / 49. szám
ZALAI KÖZLÖNY 4 M lila én iiiiíi itt A meghurcolt hahóti. esperes — A királyi ügyészség a papi tekintély megóvásáról — A kir. törvényszék elitélie a rágalmazói Nagykanizsa, február '28 Egy régóta húzódó pereskedés nyert tegnap befejezést a nagykanizsai törvényszék előtt, amely a legteljesebb elégtételt szolgáltatta egy igaztalanu! meghurcolt katolikus papnak. Az egész: ügy egy csekélységből keletkezett, amely a perek lavináját gördítette meg — mig azután közel két és fél év múlva, sok izgalom és tárgyalás után végre tegnap végleg lezárult. Az ügy érdekességénél fogva érdemes arra, hogy bővebben foglalkozunk vele, úgy, ahogy az egész történt. Prealudium . . . Még 1922-ben történt, hogy Rák Endre hahóti esperespiébános gazda- asszonya Charley Erzsébet — egy angol nő — a csendőrségen feljelentette Kulcsár István keszthelyi órást, hogy a neki javítás végett átadott ékszerből eltulajdonított. Az ügy akkor a bíróság elé került, amely Charley panaszára és a kihallgatott tanuk vallomás alapján Kulcsár órásmestert bűnösnek mondotta ki és őt háromheti fogházra Ítélte. Kulcsár azonban nem nyugodott bele az alsóbiróság ítéletébe. Fellebbezett a kir. táblához, amely tényleg Kulcsár Istvánt feimenieite a vád és következményei alól. Az első felvonás Nemsokára rá történt, hogy Kulcsár István órásmester keresetet adott be a keszthelyi járásbírósághoz, melyben Rák Endre hahóti esperes- plebánost 2000 K órajavitási dij miatt beperelte. A kérdéses tárgyaláson Rák esperes a bíróság előtt kijelentette, hogy ö sohasem hívta ki Kulcsárt magához az órajavitáshoz. Több tanú kihallgatása után Rák esperes azt vallotta, hogy igaz az, hogy egy ízben Kulcsár órás kijött hozzá, de akkor egy bizonyos ügyben intervencióját kérte. Ekkor történt, hogy egy ébresztő órát adott át neki javítás végett, amit Kulcsár magával is vitt Keszthelyre és javitottan visszaszállította. Kulcsár ezzel szemben azt állította, hogy az esperes egy ingaórát küldött be javítás végett üzletébe, amely javításért azután 2000 K-t követelt. Miután a kihallgatott tanuk egy- része és az esperes eskü alatt vallották, hogy Kulcsár sosem javított ingaórát, a bíróság az órásmestert keresetével elutasította. A meghurcolt esperes Kulcsár István, aki a Charley-eset- ből kifolyólag egy bizonyos anta- gonizmussal viseltetett a papiak ellen, elutasítása után 1923 március 13-án feljelentette Rák esperest, hogy tudva valótlant állított a bíróság előtt, mert az ingaórát az esperes maga vitte be hozzá Keszthelyre javítás végett. Azért hamiseskü és hamisesküre való rábírás miatt vádolta az esperest, Ágoston tanítót pedig hamis íamizás miatt. Ébresztőóra — ingaóra A nyomozás és kihallgatás folyamán nyilvánvalóvá lett, hogy Kulcsár István tévedésben van. Mert tény, hogy az esperes adott neki a plébánián egy órát javításra, de ez egy svájci ébresztőóra volt, amit Kulcsár kijavított. Mig az esperes ingaóráját igaz, hogy bevitték javítás végett Keszthelyre, de nem Kulcsárhoz, hanem Udvardi órásmesterhez, aki el is végezte a javítást. ' Megszüntetett nyomozás A nagykanizsai kir. ügyészség akkor Rák Endre esperes ellen a további nyomozást azonnal be is szüntette, mivel bebizonyitottnak vette, hogy a Kulcsárhoz vitt óra nem inga, — de ébresztőóra volt. A botnak két vége van A sokat meghurcolt esperes, akinek mint katolikus papnak rendkívül kellemetlen volt az ügy, mert oly súlyos váddal illették, melyet katolikus papról még csak gondolatban sem lehet feltételezni és a papi tekintély aláásására alkalmas — a rágalmazó órásmestert hamisvád miatt a kir. ügyészségnél feljelentette. Az ügyészség az ügyet áttette a keszthelyi kir. járásbírósághoz, amely a tanúvallomások alapján, mert kellő tények és alap nélkül vádolta meg a hahóti esperest, Kulcsár Istvánt két heti fogházra és 200.000 korona pénzbüntetésre Ítélte. Kulcsár megfellebbezte az ítéletet a törvényszékhez, amelynek fellebb- viteli tanácsa tegnap foglalkozott az üggyel Kenedi Imre dr. táblabiró elnöklete alatt. A kihallgatott tanuk eskü alatt vallották, hogy az ingaóra sohasem volt Kulcsárnál. Egyizben Udvardi javította. A bíróság Vékássy Károly órásmester, hites törvényszéki szakértőt hallgatta ki ezután több szakkérdésben, aki elmondotta, hogy nem lehet azt megállapítani, hogy a gyáron kívül más órás kezében is volt az óra. A papi tekintély megóvása Szabó Lajos dr. főügyész vádbeszédében utal arra, hogy jelen esetben a közérdek sérelme késztette arra, hogy a vádat átvegye. Egy nagy támadást lát a becsület ellen. Az egész ügy azt a meggyőződést keltette benne, hogy egy ' szövetkezés az egyházmegye egyik legkiválóbb papja tekintélyének aláásására. Teljesen rosszhiszemű, alaptalan, körmönfont hajsza volt — amit a vádlott elkövetett. Beszél a papi tekintély megóvásáról.Fel sem szabad tételezni, hogy egy ilyen idős, tekin- j télyes egyházi férfiú egy egész kö- | zönséges bagaíeh ügyben hamis esküt tegyen. Megfontolandó — mondja vájjon a hamis vád büntette nem forog- e fenn. Ragaszkodik legalább a járás- ' bíróság Ítéletének helybenhagyásához. A nagykanizsai törvényszék a keszthelyi kir. járásbíróságnak a vádlottat bűnösnek kimondó Ítéletét helybenhagyta, de a büntetést megváltoztatta Kulcsár Istvánt kettő millió korona fő, egy millió korona mellék pénzbüntetésre és a felmerült összes költségek megfizetésére Ítélte. Lázadás az angorai török kormány ellen. Konstantinápolyi jelentés érkezett arról, hogy az angorai kormány öt évfolyamot, azokkal a tartalékos tisztekkel együtt, akik a függetlenségi harcokban részt vettek, behívott. A felkelő kurdok megszállották Malagia és Mamuret Azir községeket és kerületüket. Beavatott helyről szerzett információk szerint Izmed basa miniszterelnök veszi át a kormánycsapatok főparancsnokságát. Az ének legendája Irta: Finta Sándor t 3. Abel megvonta magát a hajlékban és éneklő imádsággal szólt az Úrhoz, áldozatot Ígérvén legszebb juhai közül. És az Ég villáma elcsitult. A felhők sötét takarója fölszakadt és kimosolygoít aíóla a mennyei kékség selyme. Ábel énekkel adott hálát az Urnák és iirie jöttek az ő elszéledt juhai s gyámoltalan báránykái körülugrándözták és nem látszott bennük semmi kár. Káin földjét pedig elmosta az ár és termését elveré a jég. Döbbenve eszmélt az Ur haragjára és a föld gyümölcséből ajándékot vitt engesz- telésül Neki. Ábel is vett az ő nyájának szépéből és hálaáldozaiot mutatott be Istennek és magasztald az ő Urát és az ő Menedékének ne- yezé őt. Az Ur örömest tekintett Ábelre és az ő ajándékaira, de Káintól elfordította arcát, mivel az megátalkodott vala szivében. Káin pedig még gyülölködőbben gondolt öccsére és irigy haragjában beesett orcája is. Hallania ke'lett Ábel hangját szülei hajléka körül, ahol minden megvidámodott. Akkor elhatározta, hogy megöli őt. Kihívta tehát öccsét a vihartépte szántóföldre, hogy segítene néki munkálkodni és ott életét vette. Az Ur büntetése jelet tett Káinra, hogy beszédéről megismerjék és senki meg ne ölje kinzó bujdosása alatt. Ádám pedig kereste a gonosz testvért, de nem találta őt. Éva gyötrődve, sírva vergődött Ábel sírján és imádkozott. Mikor pedig elapadt a könnye és szivét nyomta a kimondhatatlan veszteség szomorúsága, az Ur odakiildte hozzá az Ének angyalát, aki megillette ajkát leheletével, hogy megnyíljék a szive árvasága és gyásszal emlékezzék fiáról. Ádám pedig jött tébolyodott fájdalommal és haját tépdesé a sírnál. Ekkor Éva fölemelő szavát és anyai fájdalom éneke fölsirt a szivéből és édes busongással emlegette, milyen jó volt, milyen kedves, milyen szelíd és alázatos, milyen engedelmes és csendes az elköltözött. Az angyal ott állt mögötte. És ő az Úrhoz emelé hangját és föl- emelődött Ádám tekintete is és meg- nyugodának az Ur rendelésén. Isten pedig megáldotta őket fiákká! és leányokkal. Az Ének angyala velük maradt és dalokkal őrzé bölcsőiket, hadd tanulják meg a gyer- , mekek az anyai szót, amely édesebb I a méznél és lágyabb a nyáresti le- vegőnél. Az ördög ott settenkedett Káin nyomában és mardosá őt a keserűség dalaival, amelyek tépik a szivet, mint a tüske és emésztik, mint a tűz. És múltak idők az emberek fiai felett, akik elsokasodtak és elszéled- tek a földön. Az Ének angyala sokakat az Ur dicséretére tanított, a Sátán pedig a szivekbe oltá a tivornyák szomját. És lön sok század sírja már a földön. Regősök ajkán csendült föl az ének régi dicsőségről. Anyák szivéből duruzsolt a hang és kisdedek gügyögésén bontogatta szárnyait a szó. Ifjú lányok édes ajkán csendült meg az élet millió reménye és vitézek lelke vonta dalba a messzi otthon boldogságát. A munka mellett ének szárnyalt, mint a szívnek ifjúsága és az aggok mélabuján dalba zsongott minden emlék tűnt időknek szépségéről. Halottaknak siratásán elbusong a méla gyászdal, mint az esők suhogása, mint a szelek zokogása ; tudtul adja: puszta por vagy és kincseiddel puszta por lész, csak 1925 március 1. A Havai-i zene*) Irta: Kovács József Ez a szigetcsoport egy nagyobb és több apróbb szigetből áll a Csendes Óceánban, Északamerikától délnyugati s japántól délkeleti irányban az egyenlítőtől északra nem is valami nagy távolságban. Régi idő óta az Északamerikai Egyesült Államok gyarmata. Korábban csak Japánnal érintkezett, mely cserekereskedést folytatott az akkor még félvad bennszülöttekkel. Japánok telepedtek meg a szigeteken, ahol különböző vállalatokat létesítettek és megtanították a havaii- akat a földművelésre. Ma már élénk kereskedelmi összeköttetést tartanak fenn Ausztráliával és a hozzá tartozó Szamoa és Ujzeland szigetekkel is. A nép ké tfajnak látszik. Egyrésze a tisztavérü havaii bennszülött, másik része pedig japán és bennszülött-keverék. Ez a lakosságnak kulturáltabb eleme. Bőrük sárgásbarna, középtermetüek, hajuk koromfekete és fénües. Nagyon ügyes, mozgékony nép. Legnagyobb részük az angol nyelvet beszéli, mert Amerika a gyarmatosítás után gondoskodott a nép műveléséről. Mindenütt iskolákat állított fel, melyekben csak angolul oktatnak s a hivatalos nyelv is az angol. A szigetek fővárosa és kikötője, valamint kereskedelmi gócpontja Honolulu, melyet fekvése és exotikus szépsége miatt „csudavárosnak“ is neveznek. Havai egyike a világ leggyönyörűbb vidékének; valóságos paradicsomkert. A tél ott ismeretlen. Állandóan napsütésben pompáznaka kaktuszok óriásai, a pálmák sokféle fajai, a narancs-, citrom-, füge-, datolya-, banán- és rózsafaerdők. A sokféle délszaki növények és virágok állandóan illatossá teszik a levegőt, ami idegennek szinte kellemetlen, amig meg nem szokja az erős illatot. — Termelnek a szigeteken rizst, dohányt, kávét, csemegeszőllőt és nagy mennyiségben ananászt. Cukor és gummifák is egész erdőségeket ké*) A Havai-i zene eredeti hangszereken bemutatásra kerül a Zalai Közlönynek márc. 14-iki Sajtó-estélyén. Előzetes ismertetésül közöljük e cikket, melynek szerzője és leánya fogják az estély egyik műsorszámát betölteni. a lelked száll az Égből s tér az Égbe, mint a nap kél hajnalonkint s tűnik el az élet estjén.' A Sátán pedig jár a tivornyákon, italok mérgébe rejti nótáit, mert irigyli az ének áldásait, az otthon örömét, a szülők szeretetét, gyermekek háláját, ifjak szerelmének verőfényét, boldog örömök csillámlását, aggok merengését, holtak méltatását és nógatja az ingó lelket telhetetlen vágyak szárnyán viharos vergődésre. Ott riong, hol panaszkodnak; ott kiált hol zug a lárma és ott harsog a forradalmak indulóin és a hangja nem tud szállni... Ellappang a lomha porban, gőzölög a piros vérben, megbuvik a szegénységben s úgy támad fel korszakonként, mintha a nagy nyomorúság szava volna. Itt kesereg, amott dőzsöl, emitt gúnyol, amott vádol, lázas gyönyör álmát adja, majd keserűn ránt az élet szakadé- kos mélységébe, ahonnan már nincs menekvés sehova. Az Ének angyala pedig tovább csókolja a gyermekek ajkát és ott szárnyal, ahol mindig több a megsebzett szív, megtört lélek és fölemeli szegénységük gyarlóságát az irgalmas Ur elé. (Vége.)
