Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-06 / 4. szám

64. évfolyam, 4. szám . Nagykanizsa, 1925 január 6, kedd Ára 1800 korona POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára; Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona kulturház t eljesen kikapcsolja terveiből a mozi gondolatát. A Polgári Egy­let társadalmi egyesület, melynek elsősorban az a feladat képezi hivatását, hogy élénkítse a tár­sadalmi életet, de nem képez­heti célját moziengedélyének gyümölcsöztetése. Az Egylet te­hát kapcsolja ki a jövőt illetőleg tervbe vett programjából azt a gondolatot, hogy a hivatásos színészetnek és a mozinak haj­lékot adjon uj épületében. Ellenben társadalmi utón igen is meg kell oldani a mozival kapcsolatos színház kérdését és pedig aképen, hogy az uj épü­letnek egyik szárnyában legyen felolvasásokra is alkalmas meg­felelő terem. És ezzel a Polgári Egylet i eszéről u vigadó, a utr- sadalom részéröl pedig a szín­ház, a mozi s részben a kultúr­palota kérdése is megoldást nyer. De hogy az uj vigadó hármas célt — táncterem, színház és mozi — szolgáljon s 1 milliárd koronával a régi aréna helyébe TTnnip I|,mmwin"l felépítsenek egy uj faszerkezetű nyári színkört s a felolvasások megint helyiség nélkül marad­janak, esetleg irgalomból itt vagy ott húzzák meg magukat, ezzel az eljárással nem érjük el azokat a célokat, melyeknek a nagy áldozatokkal szemben szemünk előtt kell lebegniük. Ebben a kérdésben tehát meg­gondolásra intjük a társadalmat s a kiküldendő végrehajtó bizott­ságot. Félmunkát ne végezzünk, mert könnyen megtörténhetik, hogy lesz Vigadónk és nem fogja kielégíteni tudni a hozzá fűzött igényeket és lesz arénánk, mely íiz hónapon át üresen fog állani, ismeretterjesztő előadá­sokra pedig megint csak nem lesz megfelelő helyiség. Vigadó és mozival kapcsola­tos kőszinház kell Nagykanizsá­nak, de emellett a kultúra egyéb eszközeit sem vethetjük szám­űzetésbe. Vigadó és aréna mellett pedig egy kulturház létesítése — ne áltassuk magunkat — olyan tá­voli jövőnek a zenéje, metyről ma jobb nem is beszélni. K. B. Elfogták a Pécsei rablógyilkost Egy nagykanizsai csendőr leéri Siette késre Aréna és Bennünket senkisem illethet azzal a váddal, hogy tőlünk telhető minden módon nem szol­gáljuk a kultúrát. Soha senki nem irt és nem beszélt a kultúr­palotáról annyit ebben a város­ban, mint mi. És senki sem óhajthatja forróbban, hogy a kultúrának felszentelt egy uj épületben találjanak elhelyezést a kultúrintézmények és onnan fejlesszük tovább annak előre­haladását. A kulturház-mozgalomnak va­sárnap tartott értekezletén történt állásfoglalást, mely szerint előbb létesítsük a színházat s csak azután, ha majd az meg lesz, vagy a legjobb esetben azzal párhuzamosan, egyidejűleg ve­zessük a kulturház létesítésére J irányuló mozgalmat, mégis he­lyeselnünk kell. És pedig helye­selnünk kell két okból. Az első ok az a körülmény, hogy a városi muzeum és könyv­tár legalább ideiglenesen már elfogadható elhelyezést nyertek s bírjuk a polgármester Ígéretét arra nézve, hogy a legrövidebb idő alatt városi zenedét is fel­állítani fog. Maradna tehát mint még nyitva levő kérdés a fel­olvasások tartására alkalmas te­rem kérdése. Igaz, hogy ez a követelmény a tervezett aréna felépítésével nincs megoldva, mégis abban a reményben ringatjuk magunkat, hogy a nyári szinkör kérdésé­ben elfoglalt állásfoglalás nem végleges s mire a dolog kivi­telre kerül, aréna helyett olyan kőszinház fog emelkedni az Eöt­vös téren, mely részben pótolni fogja a kultúrpalotának épen megfelelő felolvasó-terem hiányá­ban jelentkező égető hiányát is. Mi nem tudjuk komolyan el­hinni, hogy a csak nemrégiben lebontott aréna helyett ugyan­annak a helyébe uj faszerkezetű nyári színkört akarna építeni a város társadalma. Mi még min­dig nem adtuk fel a reményt arra, hogy a Polgári Egylet eltér eredeti elhatározásától és épüle­tét műkedvelői előadások tartá­sára is alkalmas modern viga­dóvá s megfelelő vendéglői he­lyiségekké fogja átalakítani és Nagykanizsa, január 5 Szombati számunkban megemlé­keztünk arról a kegyetlen vadsággal végrehajtott rablógyilkosságról, amit ismeretlen tettes Horváth Ferenc csapii gazdával szemben elkövetett, akinek holttestét tegnap délelőtt bon­colta fel a kanizsai törvényszéki or­vos, a vizsgálóbíró jelenlétében. Miután a szerencsétlen áldozat meghalt, anélkül, hogy eszméletét csak egy pillanatra is visszanyerte volna és igy nem lehetett kihallgatni a gyilkos személyére vonatkozólag — a nyomozó hatóságok a legne­hezebb feladat előtt állottak. Nem maradt más hátra, mint az a gyenge és halavány nyom — amit a meg­gyilkolt gazda kis fiacskája mondott be a csendőröknek, de amire nem lehetett építeni, mert a borzasztó cselekmény benyomásai alatt álló, egész testében megremegő fiúcska minden kihallgatása alkalmával más­kép mondta el az esetet. Csak ab­ban maradt meg állhatatosan, hogy a tettes egy szürke, csikós, nyári­ruhás férfi, fején sportsapkával. Ezen az alapon megindult azután a nagy nyomozás, amelybe a nagy- kanizsai csendőrségen és a nagy- kanizsai államrendőrségen kívül be­vonták a széles nagy környék csen­dőr-őrseit, kiknek járőreivel egy ha­talmas gyűrűt alkottak a tett szín­helye és messze vidéke körül. Két napon és két éjen át tartott a szinte hiábavalónak látszó nyomozás, ami­kor a nagykanizsai csendőrség egy tagjai Aczél főtörzsőrmester, oly nyomra vezette az eljáró csendőrö­ket, amelynek alapján a tagok va­sárnap délután 3 órakor Zalaszabar községben az orosztonyi csendőrjár­őröknek sikerült elfogni Nyári-Erős- Papp István gáspárhegyi lakos sze­mélyében, aki, mikor a feléje meredő villogó csendőrszuronyokat látta és azt, hogy itt minden ellenszegülés hiábavaló — megadta magát a csen­dőröknek az első felszólításra. Kihallgatása alkalmával bevallotta borzalmas tettét és elmondotta, ho­gyan követte el a rablógyilkosságot. Megmotozása alkalmával mindössze 300.000 korona készpénzt találtak már csak nála a 16 és fél millió korona elrablót! pénzből. A csendőri nyomozás szerint a gyilkos tettének végrehajtása után Miháldra menekült, ahol az ottani korcsmában annyira mulatott és du­hajkodott az elrablóit pénzből, hogy rengeteget költött. A csendőrök most vasraverve Zalaszabarról Miháldra kisérik és a szomszédos falvakba, hogy megállapítsák, hová lett a többi pénz és hol, mennyit költött a mulatós kedvű rablógyilkos. Az elfogott Nyári Erös-Papp Ist­ván 32 éves, nős, a Nagyrécse köz­ség mellett levő gáspárhegyi lakos, két gyermek atyja, akit durvasága és életmódja miatt felesége kénytelen volt otthagyni és gyermekeivel együtt szolgálatba menni. A gyilkost Erős István néven Nagykanizsán is isme­rik és itt rokonai is laknak. Értesülésünk szerint a csendőrség a gyilkost Miháldról még a mai nap folyamán a Teleky-uti országút fe­lől behozza a nagykanizsai kir. ügyészségre. »9 BELFÖLDI HÍREK A nyomorgó művészeknek. Vass József népjóléti miniszter százmillió koronát adott a tél nehézségeivel küzdő és arra kétségtelenül rászoruló, nyomorgó magyar képzőművészek­nek és szegény müvésznövendékek- nek. Az adomány ?gy részét meg­rokkant képzőművészeknek vagy azok családtagjainak juttatják. Tizenkét milliót pedig mint szorgalmi jutalmat osztanak ki a legjobb müvésznö- vendékek között. Asbóth tábornok — lovassági felügyelő. A kormányzó tóthváradjai Asbóth István tábornokot lovassági felügyelőnek nevezte ki. Fürdőügyi ankét a népjóléti minisztériumban. A népjóléti mi­nisztérium a közeljövőben a minisz­tériumok, egyéb hatóságok és az érdekeltek bevonásával ankétot fog összehívni, mely azért is sürgős, mert minden előkészület megtörtént úgy az idegenforgalom fejlesztése, mint a fürdők gazdasági helyzetének javítása érdekében, nehogy ez évben is oly katasztrofális helyzetbe kerül­jön a fürdőügy, mint az elmúlt év folyamán. Rendkívül nagy az érdek­lődés Bánó Dezső kormányfőtaná­csosnak indítványa iránt, mely sze­rint azok az útlevéllel rendelkező idegenek, kik legalább két hetet Magyarországon szándékoznak töl­teni, 50 százalékos, a négy hétig itt tartózkodók pedig 100 százalékos vasúti kedvezményben részesüljenek. A kormányzóné az Izraelita Nő­egyletek Szövetségének. Horthy Miklósné, a kormányzó felesége ka­rácsony napján 20 millió koronát bocsátott az Izraelita Nőegyletek Országos Szövetségének rendelke­zésére, hogy ezt az összeget a sok gyerekes, szegénysorsu családok közt osszák ki. Az adományozott összeg kiosztásategnap délelőtt vette kezdetét. Emelkedett a bankjegyforga­lom. A Magyar Nemzeti Bank de­cember 31-iki kimutatása szerint a jegyforgalom a december 23-iki állománnyal szemben 362.7 milliárd- dal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents