Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

Az első év mérlege ELKÉSZÜLT A ZARSZAMADAS az aiibánfai Uj Barázda mezőgazda- sági termelőszövetkezetben. Már a jóváhagyás is megtörtént, de azért mégegyszer átnézik itt az irodában. Nem is azért, mintha talán hiba le' hetne benne. Rohonczi Mária tsz­könyvelő jó munkáját dicséri, hogy az átvizsgálás alkalmával sem kellett benne javítani. Inkább csalt azért né­zegetik, mert egy egész gazdasági év munkáját, eredményét tükrözik a hosszú, számokkal telerótt ívek. Aki pedig olvasni tud a számokból, an­nak sok mindent elmondanak. Ezért is nyílik most olyan sűrűn a tsz-iroda ajtaja. Jönnek hazafelé a munkából a tagok. Egyrészt jólesik az iroda melegével átjáratni kissé a testet, másrészt meg érdeklődni jön­nek: „Hát igaz'e, hogy meglesz az öt kiló a búzából?“' De meg ám. Pontosan annyi. Az idén mar nem kell egy tsz-tagnak sem boltban venni a kenyeret. Pedig fiatal ez a szövetkezet. Ez az első zárszámadásuk. Ezért van egy kis ün­nepélyes megilletődöttség is a tagok -arcán, amikor az eredmények felől érdeklődnek. SZABÓ ZSIGMOND állatgondo­zót is a kíváncsiság honta be az iro­dába. Rohonczi Mária szívesen fel­sorolta neki az egy munkaegységre eső részesedést: öt kiló búza, 3.68 kiló rozs, árpából 3.90 kiló, cukor 12 deka, takarmányrépa 4.70 kiló, jut ezenkívül kukoricából, olajból is és mindezen felül 7 forint 8 fillér kész­pénz. Szabó Zsigmond mindjárt kiszá' mittatta azt is, hogy mennyi esik eb­ből az ő 203 munkaegységére. Fiatal ■a szövetkezet, a tavaszon alakult, így 200 körül van munkaegysége a legszorgalmasabbaknak. ÖRÜL MINDENKI a szép részese­désnek, de annak is, hogy a nyár fo­lyamán nem az ellenségre, hanem a pártra, meg a józan eszükre hallgat­tak és nem hagyták ott a szövetke­zetét. Zavart azért így is okozott az el­lenség. Későn kezdődött meg a vetés és az őszieket már nem volt idő ke" resztsorosan vetni. — Hanem a ta­vasziakét már így végezzük — állítja határozottan Szakony Etelka, a nö­vénytermelési brigád vezetője — Sőt, ■nemcsak a tavasziárpát vetik az új módszer szerint, hanem a kukorica is Négyzetesen kerül a földbe, ö így ta­nulta a nyáron az öthónapos brigád­vezetői iskolán, hát igyekszik is meg­valósítani. Hanem azért van panasza is. Fia­tal is, meg lány is, aztán az időseb' bek közül nem mindegyik akarja megfogadni a szavát. Nehezen látják be, hogy az idő már eljárt a nagy­apáktól tanult gazdálkodási módsze­rek felett és nem azt kell nézni, hogy hány éves valaki, hogy nadrág­ban vagy szoknyában jár, hanem azt, hogy mit tud. HÉTFŐN LESZ az ünnepélyes közgyűlés. Akkor ismertetik a zár­számadás eredményeit. Itt bizony meg kell beszélni ezt is. Ha ilyen hibával indulnak neki az új gazda­sági évnek, akkor ez sok nehézséget okoz a munkában. Szakony Etelka az egész tagság bizalmából lett a nö­vénytermelési brigád vezetője. Ha akkor rászavaztak és munkájában nem követett el hibát, bebizonyítot­ta, hogy nem hiába tanult az isko­lán öt hónapig, akkor az egész szö­vetkezetnek vét az, aki nem fogadja el utasításait. De van több más dolog is, amit a termelőszövetkezet további egészsé­ges fejlődése érdekében meg kell beszélnie a tagságnak a zárszámadást ismertető közgyűlésen. Még néhány hold trágyázás van hátra és teljesen befejeződik a mezei munka. Azt azonban még mindig nem tudják, hogv mit csinálnak a télen. Tennivaló pedig bőven lenne, csak meg kell keresni hozzá a lehe­tőségeket. A termelőszövetkezet ve­zetősége. a tsz-tagok adjanak minél több ötletet, javaslatot a téli foglalkozásra. Meg kell keresni a téli hónapokra is azokat a munkale­hetőségeket, amivel tovább lehet erő­síteni a szövetkezetét, gyarapítani a munkaegységeket. MEG KELL BESZÉLNI í közgyű­lésen azt is, hogy tűrhetetlen álla­potok folynak a takarmányozásnál. Úgy kezelik azt, mintha Csáki szal­mája^ lenne. Nincs takarmányfelelős, nincs porciózás. Silót nem készítet­tek egyetlen köbmétert sem. Ha nem vezetik be a takarmányadagolást, könnyen úgy járhatnak, hogy feb­ruár—márciusban már nem lesz mit etetni. Arról sok szó esik, hogy a nö­vénytermeié:? en milyen új módszere­ket vezessenek be, de az állattenyész­tésről annál kevésbbé. Pedig a tej­hozam igen alacsony. Nincs egyedi takarmányozás, csak kétszer fejnek, szóval itt is van mit tenni. A termelőszövetkezet hétfői köz­gyűlése beszélje meg ezeket a hibá­kat, de ugyanakkor hozzanak határo­zatokat is, hogy hogyan javítsanak. Ez lesz a módja annak, hogy jövő­re tovább erősödjön, fejlődjön, virá­gozzon az aiibánfai Uj Barázda me­zőgazdasági termelőszövetkezet. filial m uj airérérlelaiséqet kéüezik Második éve, hogy a zalaegerszegi közgazdasági technikum mezőgazdasági, vagyis olyan tagozatként működik, amely kizáró­lag a mezőgazdaság részére képez szakembereket. Miért volt szükség arra, hogy a közgazdasági technikumot így megreformálják? Ászért, mert az elmúlt években mind olyan emberek kerültek ki onnan, akik vajmi keveset értettek a mező- gazdaságban folyó. kereskedelmi munkákhoz. Az új iskolatípus­ban folyó újszerű tanítási mód — amely a nagyüzemi mezőgaz­daság fellendítéséért folyó politikánkhoz igazodAk — lehetővé teszi, hogy akik négy év után megkapják a képesítőt, azonnal munkába léphessenek valamelyik tsz-ben vagy állami gazda­ságban. Az iskola hallgatói négy év alatt mindennel megismerked­nek, amit a mezőgazdaság dolgozóinak tudniok kell. A középis­kolák ismeretes általános műveltséget nyújtó tantárgyain kívül mezőgazdasági alapismereteket — amelynek keretében biológia és természetrajz is van —, számvitelt, üzemvezetést, norma- és bérszámlálást tanítanak. Ez az iskola annál is inkább gyakorlati embereket képez, mert nem áll meg csupém az elméletnél. A másod- és harmad­éves növendékeknek kötelezővé tette azt, hogy a nyári szünetben valamelyik vállalatnál, tsz-ben, állami gazdaságban gyakorolják, amit az iskolában tanultak. Ezzel elérik azt, hogy az iskola el­végzése után azonnal teljesértékű munkát tudnak végezni. De nemcsak az iskolaév utóm fűzik szorosabbra a tanulók kapcsolatukat az élettel. Az egész tanév folyamán rendszeresen szerveznek tanulmányi kirándulásokat. Ebben az esztendőben már volt egy négynapos tanulmányútjuk Budapesten, ahol meg­tekintették az állattenyésztési kiállítást. Egésznapos látogatást szerveztek a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, ahol nemcsak ők tanultak, hanem ugyan­akkor segítséget nyújtottak a vezetőségnek a tervek elkészíté­séhez. Rövidesen az andráshidai állami gazdaséigot látogatják meg. Imién is bizonyára gazdag tapasztalatokkal térnek vissza. Nehézségek persze még vannak az iskolán. Kicsi az épület, néni" rendelkeznek megfelelő helyiséggel, szegényes az anyaga a mezőgazdasági szertárnak. Mindeddig vízvezeték sem volt az iskolában^ és a vízhiány igen megnehezítette egyes fizikai és kémiai kísérletek bemutatását. Vízvezeték az már van és minden bizonnyal megoldódik a többi nehézség is, hiszen kormányzatunk nagy gondot fordít az új agrár értelmiség nevelésére. Mindeií gazdái érdekel Megyénk gyümölcsösei hatal­mas értéket képviselnek. Ezt az értéket nem hagyhatjuk gondozás nélkül, mert csak így Iesz# minő­ségi gyümölcstermelésünk, ami biztosítja növekvő gyümölcskivi- íelünket, elősegíti dolgozó népünk jobb éleiét. A gondozás legfontosabb része a gyümölcsfák téli tisztogatásának elvégzése, ami nélkül a vegysze­res védekezés sem vezet tökéletes eredményre. Minél előbb távolítsuk cl a száraz, beteg ágakat. A tulsürü koronát ne sajnáljuk megritkita- ni, mert ez kedvez a rovarkárte­vőknek és gombabetegségeknek. A fákról távolitsunk el minden összeszáradt levelet, gyümölcsöt, virágcsomót, mert ha ezek fent- maradnak, szintén a rovarok cs gombabetegségek áttelelését se­gítik elő. A fák vastagabb ágait a lörzs- zsel együtt kaparóvassal, majd drótkefével tisztítsuk meg, ami a permetező folyadék hatását biz­tosítja. A kaparásnál azonban vi­gyázzunk, hogy a fa eleven részét ne sebesitsük meg. Ha a fán sebet találunk, széleit vágjuk simára és kenjük be al­kalmas fasebkezelővel, oltóviasz- szal, fémmentes sárga olajfesték­kel. A meszelés a fagyveszély ellen nyújt védelmet, tehát a fatiszto­gatás után végezzük ezt el külö­nösen a fiatal ültetvényeken, csonthéjjasokon, esetleg a körte­fákon. Nyulrágás ellen nádkötés­sel, dróthálóval védekezhetünk. Fontos, hogy a védekező mun­kákat minden termelő végezze el gyümölcsfáin, mert egy-egy ki­hagyott fa, az ott megbúvó kár­tevők az egész környék gyümölcs- faállományát megfertőzhetik. Ha szervezetten, brigádokban végez­zük ezt a munkát, úgy a védeke­zési költségek jelentősen csök­kenthetők. Minden gazdának saját érdeke, hogy gyümölcsfaállományát szak­szerűen ápolja, meri csak rend­szeres védekezéssel tarthatjuk fáinkat jó termőerőben és csak így biztosíthatjuk országunk jobb minőségű gyümölccsel való ellá­tását. Hn-iiv@ 3 A pakodi kert alatt a traktorom elakadt. Sej, haj, nem mozdult az tappodtaí se onnan. Leültem én melléje. Gondolkoztam végtére. Sej, haj, nem jó rögtön hévvel nekimenni. Ásni kéne — gondoltam. S tovább ültem nagy búsan. Sej, haj, oly jó volt az árnyékon elülni. S arra jött egy tehenes. hogy velem oszt versenyez. Kij-nye! Nem fogok én tétlenkedni többet, PÁL JÓZSEF 1953 dec. 6. Vasárnap Agrá rszakemhere i n k fel ad a ta i a tudományos módszerek terjesztésében ^ szocialista mezőgazdaság termelésének alapjait a fej­lődés törvényei szabják meg. Épülő szocialista hazánknak dol­gozó népünk anyagi jólétének felemelése érdekében az eddigi­eknél sokkal több nyersanyagra és élelemre van szüksége. Ehhez pedig az kell, hogy a mezőgazdaság az eddiginél magasabb hozamok­kal, kevesebb kiadással minél többet termeljen. T) ártunk Központi Vezetőségé­nek határozata és a meg­jelent kormányhatározatok meg­jelölték a mezőgazdaság továbbfej­lődésének helyes útját. Kormány­zatunk mezőgazdasági gépekkel, műtrágyával és sok más beruházás­sal kivánja elősegítem a mező- gazdaság termelékenységét. De kormányzatunk gondoskodik azok­ról az uj szakkáderekről is, akik elméletileg és gyakorlatilag meg­felelően képzettek, s képesek a kitűzött nagy feladatok megvaló­sítására. Minden vonalon bizto­sítva van tehát, hogy a párt he­lyes irányítása mellett komoly eredményeket érhessünk el a me­zőgazdaság minden ágában. Mi, agrárszakemberek csak úgy vehetjük ki részünket a mezőgaz­daság szocialista építéséből, ha munkaterületünkön helyesen irá­nyítunk és tudásunk legjavát ad­juk ahhoz, hogy a mezőgazdaság­ban meggyökeresedjenek a fejlett zoo- és agrotechnikai módszerek. Felvilágosító munkánkat úgy kell végezni, hogy a helyes trágyázás­tól kezdve a keresztsoros vetésig, vagy az előhántós eke használa­táig minden módszert együttesen vezessenek be állami gazdasága­inkban, termelőszövetkezeteink­ben, de az egyénileg gazdálkodók is mindazt, amire csak lehetősé­gük nyilik. Fontos, hogy az uj módszerek alkalmazói legyenek meggyőződve ezek termésfokozó hatásáról, bízzanak az uj módsze­rekben és maguk is agitátoraivá legyenek. incs időnk a vesztegetésre. Mezőgazdasági dolgozóink joggal elvárják agrárszakembere­inktől, hogy ismertessék meg ve­lük az újat. Pártunk helyes politikája, az eddigi szívós felvilágosító munka nyomán megértük azt az időt, amikor alkalmazni kezdik állami gazdaságainkban, termelőszövet­kezeteinkben a mezőgazdasági tudomány alapvető tételeit. A Szovjetunió nyomdokain haladva, nálunk is kezdenek kinőni a me­zőgazdasági újítók, a mezőgazda- sági „sztahánovisták1“. A mostani esztendő sikeres terméseredményei minden kétséget kizáróan iga­zolták a tudományos agrotech­nika alapvető tételeit. J\^ em véletlen az, hogy a za- lalövői állami gazdaság négyzetesen vetett kukoricája — ami fészektrágylzást is kapott, négyszer kapálták meg, megkap­ta a pótbeporzást — a 13 mázsás tervezettel szemben 22 mázsás át­lagtermést adott májusi morzsolt- ra átszámítva, a keresztsorosan vetett rostlen pedig a tervezett 12 mázsás helyett 20 mázsát adott katasztrális holdanként. Ehhez meg kell jegyezni azt is, hogy Zalalövő és környékének talaja nem a legjobb minőségű. A fel­sorolásnál érdemes még megem­líteni a zalalövői Vörös Zászló mezőgazdasági termelőszövetkezet 180 mázsás holdankénti burgonya- termését. Csodálatos ebben sincs, A példák egész soráról lehetne még beszélni, amelyek egytői- egyik azt igazolják, hogy csupán az alapvető agrotechnikai mód­szerek bevezetésével, minden egyéb befektetés nélkül 50 száza­lékkal is emelhetjük a mezőgaz­dasági termények hozamát. Viljamsz, a nagy szovjet aka­démikus meghatározása igen meg­szívlelendő utasitás számunkra is: „A termések határtalanul fo­kozhatok, ha egyidejűleg befo­lyásolni tudjuk a mezőgazdasági növények növekedésére és fejlő­désére ható külső tényezők egész komplexumát.“ Fia helyesen akarunk hozzáfog­ni a mezőgazdasági dolgozók ne­veléséhez, akkor már most, a tél folyamán a különböző mezőgaz­dasági tanfolyamokon, szakkörö­kön, ismeretterjesztő előadásokon kövessünk el mindent, hogy dol­gozó parasztságunk megismerked­jen az uj módszerekkel és minél többet bevezessen azokból az uj gazdasági évben. jy z agrártudomány és az uj me­zőgazdasági módszerek elter­jesztésében igen komoly szerepe van pártunk megyei lapjának, a Zalának, melyen keresztül ag­rárszakembereink fontos felada­tot oldanak meg azzal, ha a saj­tón keresztül egy-egy uj módszer­rel ismertetik meg mezőgazdasági dolgozóinkat. Dolgozó parasztsá­gunk örömmel veszi, ha a sajtó­ból is megismerkedik a mezőgaz­dasági tudomány egy-egy részé­vel. Az előadások tartása, sajtócik­kek írása, az egyéni agitáció le­gyen mind szerves része mező- gazdasági szakembereink munká­jának, Felházi Sándor, —llh IlIfMfBTKl Uj vizier cmü Krasznodár közelében, a tah tamukajszki kerületben van «■ sapszugi víztároló, a háboruutáni évek egyik alkotása. A közt múltban vizierőművet építettek itt, amely több kerület kolh«? látja el villanyárammal. A képen: a sapszugi viztárol ó és a sapszugi víztároló í’~ létének képe. (Foto J. Bulapov). J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents