Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

PARI ÉLEI ^ fl bázakerettyei üzemi pártbizottság munkája a KV október 31-í határozata után A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1953 június 27—28-i és október 31-i határozatai feltárták a pártvezetés ben, a belső pártéletben, a párt gazdasági politikájában, a párt és a dolgozó tömegek, valamint a párt és az állam viszonyában megmutatkozó hibákat és megha­tározták a hibák kijavit-ásának útját. A határozat kimondja: a pártélet törvényévé, szilárd alap­jává kell tenni a bírálatot és önbirálatot, valamint a párton- belüli demokráciát. A Központi Vezetőség határo­zata után a kollektiv vezetés, a birálat-önbirálat és a pártdemo­krácia megszilárdításában komoly eredményeket értünk el. A ha- tározat megjelenése előtt, mint a pártbizottság titkára egyedül dön­töttem olyan kérdésekben, mint cgy-egy titkár beállítása, párt­iskolára küldés. Nem egy esetben megtörtént, hogy a tag- és tagje­löltfelvételt a pártbizottság kol­lektív döntése nélkül jóváhagy­tam. Hogy mennyire káros hatással volt az egyszemélyi vezetés, azt bizonyítják a következők. Meg­történt az, hogy a pártbizottság tagjai által elhangzott észszerű jó javaslatokat nem fogadtam el azzal, hogy „én vagyok a titkár, csak én láthatom jól a kérdést.1' — Többizben figyelmeztettek a pártbizottság tagjai, hogy nem elég behatóan foglalkozom az oktatás­sal, illetve nem ellenőrzőm az agít.-prop. felelős munkáját. Ezért fordult elő, hogy az oktatási évad megkezdése nem volt kielégítő. Az ellenőrzést úgy képzeltem el, hogy elég, ha megkérdezem: — Hogy megy az oktatás?—, amire a válasz általában az volt, hogy — jól. Addig nem jutottam eb hogy megvizsgáltam volna a „jó" ok­tatást a valóságban is. Az első bírálatot az üzemben folyó rossz politikai oktatásért a „Zala1' ha­sábjain kaptam, amit alaposan ta­nulmányoztam és megállapítot­tam, hogy a birálat helyes és jo­gos. Intézkedéseket tettünk a fel­tárt hiányosságok felszámolására. A FORDULÓPONT azonban akkor következett be, amikor a megyei pártbizottság megtárgyal­ta a Központi Vezetőség határo­zatát és igen sok segítséget nyúj­tott számunkra. A legközelebbi pártbizottsági ülés már egész más szellemben folyt le, mint az elő­zők. önbirálatot gyakoroltam s kértem, hogy a pártbizottság tag­jai bírálatukkal siessenek segít­ségemre hibáim megszüntetése érdekében. A pártbizottságon be­lül megszilárdítottuk a kollektiv vezetést és a munkatársak bát­rabban bírálnak. Ennek eredménye már az alap­szervezetek munkájában is meg­látszik. A pártbizottság heten­ként rendszeresen megtartja a titkári értekezletet, ahol megbe­széljük az alapszervezetek vezető­ségeinek feladatait, bíráljuk a rosszat és felhívjuk figyelmüket a jó módszerek alkalmazására. Az alapszervezetek vezetőségeivel való jobb foglalkozás már most — habár a kezdet kezdetén vagyunk — gyümölcsözik. A gazolintelepi alapszervezet vezetősége öntevé­kenyen és igen jól oldotta meg a pártcsopo rtbiza Lmiakkal való fog­lalkozást, azok beszámoltatását. Nem várják meg, hogy a pártbi­zottság milyen feladatokkal, ha­tározatokkal lássa el őket, hanem öntevékenyen, a legfontosabb problémáik megoldására mozgó­sítják a párttagságot. AZ EREDMÉNYEK mellett azonban még mindig komoly hiányosság pártbizottságunk és alapszervezeteink befelé fordulá­sa. Most' már nagyobb gonddal foglalkozn k az oktatással, az agitációva;, a tag- és tagjelöltfel- vétellel, azonban megfeledkeznek a tömegkapcsolat erősítéséről, amit elsősorban a dolgozók jogos követeléseinek, panaszainak or­voslásával tudnak megoldani. A gépműhelyi és a fúrási dolgozók már igen sokszor azzal a panasz- szal fordultak az alapszervezetek vezetőségeihez, hogy hazautazá­suk nincs megfelelően biztosítva. Az alapszervezetek vezetőségei ezt tétlenül nézték, ahelyett, hogy a helyes megoldást megbeszélték volna a műszaki vezetőkkel. Egyes gazdasági vezetők azt javasolták, hogy a napköziotthont szüntessük be, mivel igen kevés szülő küldi oda gyermekét. A pártbizottság azonban megvizs­gálta a körülményeket és megál­lapította, ennek oka az, hogy nem volt biztosítva szakképzett óvónő a gyermekeknek ülő- és fekvő­hely és tisztálkodási felszerelések, A pártbizottság a vizsgálat után határozatot hozott e hiányosságok megszün tetősére, melyekhez az anyagi feltételek már előbb is biztosítva voltak, csupán az ille­tékes szervek nem tulajdonítot­tak nagy jelentőséget a napközi­otthon felszerelésére. Több hasonló jogos kérést, pa­naszt orvosolt ilyen formán a pártbizottság az alapszervezetek­kel és a szakszervezettel karöltve. Többek között megjavítottuk az üzemi élelmezést és megszüntet­tük az étterem korcsma jellegét. Hiányosság van még az üzemélel­mezés minőségében, azonban rö­vid időn belül ebben is komoly változást érünk el. A LEGKOMOLYABB PRO­BLÉMA, amely már régóta meg­oldásra vár, a kultúrotthon, amelynek építését 1953 junius 1- vel kellett volna megkezdeni. A meglévő igen kicsi, a dolgozók tö­meges látogatására nem alkalmas. Mi gondot fordítunk erre a kér­désre is, de ehhez szükséges az illetékes szervek fokozott segít­sége is. Orsós Jakab, a bázakerettyei pártbizottság titkára, A pártszervezet és a tanács kapcsolata a dolgozók érdekeiért A tStezentmártoni tanács irodájá­ban együtt találjuk a község veze­tőit. Tép erics Lajos elvtárs, a párt- szervezet titkára és Tizedes Gyula elvtárs, a tanácselnök a pártszerve­zet és a tanács közös tennivalóiról beszélgetnek. A beszélgetés során elénk tárul a község éleit©, valamint a pártiszervezet és a tanács kapcso­lata a felada'-ok végzésében. Megtudtuk azt, hogy az elmúlt: évben bizony komoly liibák voltak a pártszervezet és a tanács munkája ban. INfem ment a begyűjtés, a párti- szervezet és a tanács egymást, okol­ták a hibákért. A tanácselnök nem törődött a dolgozók érdekeivel, a pártszervezet pedig nem figyelmez­tette hibái kijavítására. Á rosszul dolgozó tanácselnököt eltávolították. Ekkor került Tizedes Gyula elvtárs a községi tanács végrehajtóbizortKsá- gának élére. Első leendője volt, hogy a párItezervezet vezetőségével é-s tagságával szoros, elvtársi kap­csolatot építsen ki. A pártszervezet taggyűléseire, népnevelőértekezle'ekre, politikai ok. tatásra rendszeresen eljár. Nem mu­laszt el egyetlen olyan alkalmat sem amely a tanács munkájának meg­javítását segíti elő. Teperics La jós elvtt'árs, a pártszervezet titkára is igyekezik szorossá tenni a tanáccsal való kapcsolatot. A VB üléseken, gazdagy üléseken, tanácsüléseken rendszeresen meg'jelenik, ahol a pártszervezet tevékenységét ismerteti a dolgozókkal. A nyári munkák idején még szo­rosabbá vált a kapcsolat. A párt­szervezet és a tanács közösen har­colt a közös ügyért. A pártszerve­zet vezetősége és a tanács végrehaj- Abizotlisága nap-nap után közösen beszélte meg a tennivalókat. Hol az aratásra, hol a cséplésre, majd a begyűjtésre mozgósítottak. A kö­zös munka eredményezte a begyűj­tés sikerét és az őszi mezőgazdasági munkák idejében való elvégzését. A begyűjtésbe®, azonban még van tennivaló. Különösen a tojás- és ba_ romfibegyüjfiésben. Ezt is megold­ják, hiszen, a lemaradás nem nagy s igy fogadalmuk szerint december "20-ig mindenféle terményből tel­jesítik az állam iránti tötelezétlísé- giftet. A toiazenitmártioni dolgozó parasz­tok kötelezettség-érzete azonban nem csak a pártszervezet és a tanács jó kapcsolatán múlik. Elsősorban azon, hogy e kapcsolat art tüztte ki célul, hogy a község dolgozóinak jogos panaszait időben, azok megelégedésére orvosol jók. Néhány hónappal ezelőtt még az is előfordult, hogy a dolgozó pa­rasztok kint ácsorog'tak, mert- nem mertek a tanácselnökhöz és a párt Vkárhoz fordulni panaszaikkal, mi vei az elmúlt évben többször elő fordulj hogy mereven kiutasit'O^lak őköti. Ez az idő azonban elmúlt). Olyan emberek a község vezetői, akikhez bármikor bizalommal fordulhatnak a dolgozó parasztok ügyes-bajos dol­gaikkal. Néhány nappal ezelőtt He- deiics Antal fordult panasszal a ta­nácsihoz. A múlt évben Vlasies Vin­cével és Hederies Isívánnéval közö­sen hizlalták meg a beadásra ke­rült sértésit. Panasza asz volt, hogy társai nem fizették meg a hizlalásért: járó ösgizeg’ét. A tanácselnök elv­iére beszélgetett Vlasies Vincével és Hederies Istvánnéval, akik belátták, hogy helytelenül cselekedtek és meg­fizették a Hederies Antalnak járó összeget. Zalavári Károly azzal a panasszal fordult a tanácshoz, hogy a földművesszővel kezet már- hosszú idő óta használja mérlegét és nem hajlandó visszaadni jogos tulajdo­nosának. Á tanács intézkedett és ma már Zalavári Károly használ­hatja saját tulajdonát. A pár-szervezet és a tanács nagy gondot fordít a község áruellátásá­ra is. Nap-nap ufón érdeklődnek a föklmüvesszöve-kezet forgalmáról és árukészletéről. Áruhiány esetén azon. nal a felsőbb szervekhez fordulnak kívánságaikkal. A község dolgozó parasztjai érzik s megbecsülik a pártszervezet és a anacs gondoskodását — megbecsülik azzal, hogy idejében elvégeznék a mezőgazdasági munkáira“ s december -0 ára teljesítik begyűjtési kötele zertségifte't is. A nagykanizsai • járási pártbi­zottság a következő pár iszapokra küld előadókat: DECEMBER G-ÁN: Sormás: Lőrincz Kálmán, Esz- teregnye: Csatár János, Rigyácz: Dés Ferenc, Szépéinek: Kelenc üPáréía&rek János, Gyótapuszta: Tóth István. Bajosa: Farkas Ferenc, Fityehá- za: Hertelendi Marianna, M .ke­resztúri Szőke István, Jankapusz- ta: Szilaj Lidia, Surd: Kun Fe­renc, Belezna: Szlávecz György. | Pátró: Nagy Mária, Liszó: Szmo- dics József. Miklósfa: Dómján tojván, Bagola: Végh Vendel. 1953 dec. 4. Péntek 3 fi Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztositó Intézet küldöttgyűlése elé Pártunk, kormányzatunk sokirányú támogatásának egyik fon­tos megnyilvánulása a kisipari szövetkezetek mozgalmának kiszé­lesítése, anyagi és erkölcsi megerősítése. A szövetkezetek önállósá­gának megszilárdítása és tovább fokozása érdekében egy olyan in­tézmény létrehozása vált szükségessé, amelynek feladata gondos­kodni *— a szövetkezeti kölcsönösség elve alapján — a szövetke­zeti tagok szociális biztosításáról. E nagy cél érdekében pártunk és kormányzatunk létrehozta a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztositó Intézetet. Az intézetet létrehozó minisztertanácsi rendelet kimondja, hogy az intézetet — a szövetkezeti demokráciának megfelelően — a szövetkezet tag­jaiból választott szervek utján kell irányítani. Ennek megfelelően országszerte — tehát megyénkben is — közgyűlést tartottak a szö­vetkezetek s küldötteket választottak a megyei közgyűlésbe, úgyszintén megválasztották s kiszélesítették a munkavédelmi és szociális bizottságokat is. A Zala megyei szövetkezetek küldöttei vasárnap — december 6-án — délelőtt 9 órakor ülnek össze Zalaegerszegen, a Pártok­tatás Házában ünnepi közgyűlésre. Itt választják meg a küldötte­ket a hónap folyamán Budapesten megtartandó országos vezetőség- választásra. A nagyfontoságu ülésen megtárgyalják a biztosító intézet szo­ciális feladatait, többek között a munkavédelem, balesetelháritás, szervezett üdülés, a munkaképtelen tagság szociális látogatása, 75 százalékos táppénz folyósítása, stb. A saját vezetés alatt álló biztositó intézet feladata: a kor­mányprogramra idevonatkozó határozatainak maradéktalan meg­valósítása. Az intézet máris foglalkozik bölcsődék, napköziottho­nok, óvodák létesítésével s a már meglévő üdülőhálózat kiszélesí­tésével, korszerűsítésével. Mindezek arra mutatnak, hogy az intézet a minisztertanács határozatának megfelelően állandóan fejleszti, bővíti a szövetke­zeti tagok szociális ellátását. Cél, hogy a szövetkezeteknél is mi­előbb megvalósuljon a jelszó: Nálunk legfőbb érték az ember. A vas- és fémgyűjtés végeredménye a zalaegerszegi iskoláknál TT? ©fejeződött a vas. és fém " gyűjtő hónap. A zalaegersze. gi iskolák úttörői úgy tekintenek vissza erre a mozgalmas hónapra, mint a nap-nap után megismétlődő hőstettek időszakára. Nem túlozunk, ha art mondjuk, hogy a vasgyüjtés- mek is vannak hősei. Azok a kis út­törők, akik egy-egy gyűjtési nap előtt valóságos stratégiai terveket kovácsoltak, ezekben a napokban úgy dolgoztak, hogy mélán számít­hatnak az elismerésre. Az iskolák, de az iskolákon belül a kis utttörők is versenyeztek egymással s ebben a nemes versenyben az első helyet az Ady-U'ti iskola szerezte meg magá­nak. Gyűjtési eredménye 7548 kilo. gramm vas és 577 kilogramm fém. Ennél az iskolánál a legjobb munkát az V/a osztály 2„ és a Vlll/b osztály 8. raja végért e. Kiemelkedő egyéni teljeseményeket értek el: Tonics Mária, Beke Rozália és Révai Mária. A pedagógusok, Kaposi An. tál és Zala Gabriella, lelkes irányitó munkájukkal tűntek ki. A Jókai-utcai iskola 7421 ki- logramm vasat és 162 kilo­gramm fémet gyűjtött. A legjobb eredményt a IV. és a VT. osztály mutatták fel. Dicséretre méltó mun kát végeztek Zsupán Éva TI., Hor­váth István IV. és Gampel István V. osztályú tanulók. A Dózsa-iskola 7407 kilogrammos vas- és 439 kilogramm fémgyüjtési eredményével a harmadik helyre ke­rült. Az osztályok között: a Dózsa iskolánál a legjobb eredményt az V. osztály 4. raja érié el. Külön di­cséretét. érdemelnek a II. osztályos kis úttörők, akik „Pajtás család“ elnevezés alatte indultak harcba e 502 kilogramm vas gyűjtésével di­csőséget szereztek nevüknek. ¥ gén jő eredményt ért el Lebó Valéria, aki egymaga 1135 kilogramm vasat gyűjtött. Ugyan­csak szép teljesítményt ért el Ro- nicz Anna V. osztályos tanuló is. Az úttörőknek nagy segítséget ad­tak a gyűjtésnél Fiala Endre és Havasi Józsetfné pedagógusok. A Petőfi-utcai iskola 7121 kilo­gramm vasat és 251 kilogramm szí­nesfémet gyűjtött. A gyűjtésben élenjárt a Vll/b osztály 4. raja, a VELI/a osztály és a VI. osztály ’ 5. raja. Egyéni teljesitményükkel Gás­pár László VTI/b osztályú és Pető Lajos VlII/a osztályú tanulók emel. kedt'ek ki. Jól szerverték és irányí­tották a gyűjtést Kajtár Ferencné és Réhm Ferenc pedagógusok. — Talán az Északi-Sark felfede­zésére ’készülsz f iam? — kérdi reg gel a felesége a Ruhagyár szabá­széul termében dolgozó férjét) mi­közben, az a munkahelyére késsül. — Én? — csodálkozik a meglepett férj. — Miért? — Csak abból gondolom, hogy a ház összes melegruháját mai gadra szeded! — Ja! — hangzik keserűen, eről­tetett vidámsággal a férj hangja — Nálunk még nem fiirtenek. — Nem fittének? — kérdi a feleség. — Hiszen akkor megfagytok! — A a, nem! — szól emez nyugtató öltözők igy fel! Eg '(lot már át veszel' ein Tavaly sem n őttek. Kibírtam! Még szerencse, ogy olyan ellenálló a szervezetem Képzeld, senki sem fagyott meg a szabászaton tavaly 1élen sem — 'alán ha hidegebb leli volna...'? He nem volt. H<Ua, a természetielelős nek! a Ruhagyár •— Igaz, sokszor télikabátban kel. lett dolgoznunk és igy nehezebb volt a norma és minőségi munka elérése, de az ilyen apró nehézségeket la keil küzdeni. Na, meg az idén már leány- nyebb lesz. Hónapok óta foglalkoz­nak a fűtőcső beszerelésével. Majd csak lesz egyszer karbid, meg oxigén is hegesztésre. Már egy éve ugyanis az a helyzet, ha van karbid, akkor nincs oxigén, vagy megfordítva. — De bárhogy legyen is. — feje­zi he a férj a felvilágosiió mondani­valóját — komoly ag godalomra nincs ok. Fiatett, edzett-vagyok, se],: rnc- legruhámcü és egy éves fugyosko. dási tapasz a lattal rendelkezem és ha a tavaszra .-landolok, hát ezt a telei s biztosan kibírom. Elrohan. Siet. Hívja a munkája. Felesége aggódó arccal néz utána. Vájjon a Puhagyárban a dolgozóitért nem aggódik senki!

Next

/
Thumbnails
Contents