Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-26 / 277. szám
A Göcseji Muzeum A Göcseji Muzeum első kiállítási terme bq- vezető jellegű. Itt állítják ki a csekély, de értékes régészeti anyagon kívül a Göcseji Muzeum fejlődését szemléltető anyagot, továbbá a gyűjtőterület* nagyméretű térképét, melyen feltüntetik a jelentősebb műemlékeket, néprajzi és régészeti lelőhelyeket. A régészeti rész bevezetője az ember származásáról szól. A régészeti anyagot két vitrinben állítják ki, az egyikben az őskortól a korai vaskor végéig (i. e. 400), a másikban a késői vaskortól a magyar középkorig (i. u. 1000) terjedő anyag kerül kiállításra. Legrégibb leletükkel, a pattintott kőeszközök és ős állatcsontok kíséretében előkerült kb. 30 ezer éves ősemberi tüzhelymaradvánnyal kezdődik a régiségek bemutatása. Mellette rajz mutatja be a pattintott kőeszközök készítését. Ez az őskommunizmus kora, az ember csak most emelkedik ki az állatvilágból, termelő munkát nem folytat, gyűjtögetésből, vadászatból és halászatból él. Mintegy 7000 évvel ezelőtt a kő csiszolása révén jobb és több szerszámot tudnak már készíteni, igy kialakul a kezdetleges földművelés és vele együtt az állattenyésztés is. A kiállított csiszolt kőeszközök mellett rajz mutatja be azok készitésmóclját és használatát. A termelő- munka eredményeként kialakul a magántulajdon, ez az ősközösség bomlásához vezet. Edényeiket kézzel gyúrják agyagból, de már . kezdik díszíteni is azokat, mint a bemutatott őskori edények bizonyítják. Vallási elképzeléseikre enged következtetni a kiállított ősemberi szobor és állatszobrocska. Ityf integy 4500 évvel ezelőtt ismerik meg a rezet, melyet később ónnal ötvöznek és igy nyerik a keményebb bronzot. A rézkorból egy csákányt, a bronzkorból pedig bronz fegyvereket mutat be a kiállítás. 3000 évvel ezelőtt kezdik el hazánkban a vasat felhasználni. Az illír-vénét nép terjeszti el a vas használatát. Földvárakat építenek, halottaik régészeti kiáll fölé sírhalmokat emelnek. Tőlük származik a kemendollári és a kisfaludhegyi őskori földvár és több akkori sirhalomcsoport. A két zalai földvár rajza- melleit bemutatja a muzeum az ott előkerült leleteket: edényeket és bronzból készített ékszereket. A másik vitrin anyaga a késői vaskor kezdetétől (i. e. 400) a magyar középkorig terjedő anyagot öleli fel. Az illír-vernéteket legyőző kelták hagyatékából néhány ékszeren kivtil egy szép vastőrt és egy korongolt edényt láthatunk. A kelták hozzák be az edények korongon való készítését. A keltákat a rómaiak követik. Magas kultúra, városias életmód alakul ki, — de csak a gazdagok számára. Az elnyomott „barbár“ őslakosság nyomorúságos életet él. Kőtárunkban faragott római kövek, itt pedig művészi kivitelű kisebb használati tárgyak:- agyag, és üvegedények, mécsesek, pénzek jelzik a római uralmat megyénk területén. A római uralom bukásával a népvándorlás kora kezdődik. A népvándorlás népei közül jelentős szerepet töltenek be hazánk területén az avarok. A pókaszepetki népvándorláskori temető leletei közül két sir anyaga látható. Az egyik avar harcos teljes fegyverzetét mutatja, a másik egy lovassirból előkerült szerszámokat — zabla, kengyel, stb. — foglalja magában. A kiállított ember- és lókoponyán, valamint az égett emberi hamvakat tartalmazó urnasiron kívül itt láthatjuk az ásatás közben készített fényképfelvétel nagyítását is. A halottal azért temették el mindazt, amit életében használt, mert naivan azt hitték, hogy erre az elhunytnak a „túlvilágon“ is szüksége lesz. A Göcseji Muzeum régészeti Jdállitása — bár az anyag bemutatása kis helyre van korlátozva — jól szemlélteti az őskortól tartó társadalmi fejlődést, sok száz és ezer évvel korábbi embertársaink életét. ► ♦ * «*-• ♦*<►*«-» '<*1* * not »»<>*-»t<M A. Úszói iskolában Á pusztaszentlász'ói csapaffenács munká:A csapat 'anács nevében szívesen teszünk elege'.- a szerkesz-őség kérésének akkor, amikor levelet írunk pátiunk megyei lapjának. Mi, az iskolai óv elején éreztük, hogy az elmúlt Iskolai .évnél sokkal komolyabb*'munka vár ránk, egyrészt azért, mert a tavalyi VIII. osztályosok igen s.'ép eredményeket tVek e 'anulásban, társa. Halmi munkában, fegyelmezettek vol ak és bizony sokan mernek továbbtanulni is. Mi is elhatároztuk, hogy komoly munkát végzünk. Gyűléseinken feltártuk hibáinkat, névszerinti bírál, tűk egymás munkáját! abban a. reményben, hogy ez javulást eredményez. Az egyik e&apa‘-gyűlésen elhatároztuk, hogy já'ék. t erünket clősövénnyel be. kerítjük. Sokszáz tőre volt. szükség, mert kb. 300 méteres kerítésről voll szó. A feladatokat kiosz'otrta a csapatvezető elvtárs és megindult a munka dói- u'án 3—5-ig. Kipirult arcok, hangos, jóízű kacagás jelezte, hogy jól megy a*- ült e>tcs. V olt egy-kót paj'ás, ki lélek nélkül szinte fájdalmas arccal vonszolta magát. Munkánk után elbeszélgetünk velük, hogy mi is az a társadalmi munka, hogy ez hazafias kö-cles- sóg, meg hát a mi iskolánkról, a nép iskolájáról van szó. Azután a testedzés szükségességéről beszól, getlünk cl velük. Úgy érezzük, jó munkát végeztünk. Legközelebb ismét írunk a fegyelemről, a tanulásunkról és a szak. körökről is. A csapattanács nevében: Takács Éva, Bognár Margit, Eardi Mária, CselJiOvics Ilona, Hor_ vá'h József, Takács András, Péteri Miklós Szí: 6 János. AJ. Vcssói. i-skolában, ha- fárog&H célú, szocialista nevelés folyik. Az iskolaudvar figyelmeztet arra, hogy a külsőleg egyszerű iskola milyen komoly, mély ■tartalmút árul el annak, aki elmerül az iskola műn- Icájának vizsgálatában. Az előtér faliújságja az isko. la élénk úttörő életéről beszél. Versenyben vannak az őrsök, rajok, a jobb tanulásért, a hiányzómentes napokért. Beszámolnak . a fémgyüjf és eredm ényeiröl, a pajtások szüleikhez irt levele pedig arról beszél, hogy buzdítják őket állam- polgári kötelezel lségük teljesítésében A VII—VIII. osztály éppen osztályfőnöki órán beszélget a negyedév munkájáról. Nincs egyetlen bukás sem, de őket ez nem elégíti ki. A jó tanulók a gyengébbek mellé állnak. Kihass n ál j ák id ejükn ek minden részét, mert félévre sokkal jobb eredményi akarnak elérni, mint tavaly. Elmondjálc, hogy tavalyi munkájukat sok mos. ioha körülmény zavarta. Most azonbam eltűnnek a bajok. Uá/rom tanítójuk van, öleik szivvel-lélekkel dolgoznak azért, hogy ők többet tudjanak. A régi világban osztatlo/n iskolában csak két tanító tani- tóttá szüleiket, akik elöli nem állt olyan biztos wt, mint elöltük. Ma nyolcán akarnak továbbtanulni. Majd az iskola éleiére térnek ál, j Szabad Ifjúságból a fémgyűjtés híreit ismertetik velük. A ianitó- bácsi beszámolt arról, hogy a községnek 20 mázsa fémet kell ősszé gyűjteni ahhoz, hogy becsületesen megállja a helyét a fénygyűjtő hónapban. Felcsillant a kis úttörők szeme. Elhatározták, hogy nemcsak a község tervét teljeseik, hanem az iskola úttörő csapata SO mázsa fémet gyűjt a fémgyüjtési hónap keretében. Tudják, hogy miért kell a fém-. Várják a kohók. Elmondták, hogy abból Lissóra, is kerül. Több kasza, több kapa, jobb vaseke, s ezen keresztül nagyobb darab kenyér a dolgozók asztalára. Minden feleletük azt bizonyítja, hogy ezek az úttörők öntudatosan haladnak boldog jövőjük felé. Csillogó szemmel számol be az egyik pajiás arról, hogy már 2500 fminijük van, amit mákgubóért, gyógynövényért és hulla, déle-fémért kaptak. Ebből pedig rádió lesz, ho,gi/ még többet halljanak arról, mi történik gazdagodd, szépülő hazánkban. Lelkesen készülnek arra a napra, amikor megszólal majd a rádió. A nevelők rn-unk cd érv élt, óravázlatait öröm nézni. Szépudvari László, igazgató, Komáromi Inna és Eörcsöki Mária nevelők solcszor éjfélekig elbeszélgetnek arról, hogy hogyan tegyek még jobbá a liszói iskola életét és munkáját. MEGDICs Xaníus Lászlót, a Jókai- utcai általános iskola VI. osztályának tanulóját. Rajtanácselnök, az uttörőzenekar tagja; kitűnő tanuló. Példa- pi.il állítjuk a megye uttö- i rői elé. Még- több levelet várunk! Az úttörő rovat részére naponként érkeztek levelek szerkesztőségünkbe. Ezek a levelek mind arról tanúskodnak, hogy a pajtások magukénak érzik a rovatot. Polgár Mária arról számolt be. ! hogyan készülnek a hétfői irodalmi rajgyülésro j Geiner Erzsébet verset irt a most folyó vasgyöltésről. Nagy Katalin és Ré\rai Mária szinten a vasgyüjíésről írtak. Minden levetnek örülünk, de szeretnénk, ha n jövőben több falusi úttörő levéléi is olvashatnánk. Várjuk leveleiteket! KISS GYULA osztályvezető ft zalaegerszegi képzeraivészeti kiállításról A/' as és Zala megye képző- “ művészeinek Zalaegerszegen a járási kulturházbfcn rendezett kiállítása azt a célt tűzte maga elé, hogy számotadjon a két megye művészeinek ez évben végzett munkájáról. S ha valaki végignézi a kiállítás anyagát, megállapíthatja, hogy a két megye képzőművészete erőteljes fejlődésnek indult. Művészeink mind jobban arra törekszenek, hogy dolgozóink ízlését, művészi igényeit kielégítsék. Művészeink eszmei fejlődése határozott, felfeléemelkedő. Ez a fejlődés ott van a kiállított képe ken. Művészeink nagy érdeklődés sei és megfelelő élményanyaggal fejlődtek. Természetesen ez az ut hosszú, nehéz ut. Ez a magyarázata annak, hogy a tárlaton sok a tájkép. Ez érthető is, hisz a szocialista alkotások, az uj ember művészi tükrözéséhez nemcsak hosszú tanulmányra, hanem elmélyült, sok időt igénylő munkára van szükség. Fel kell azonban ismerniük művészeinknek, hogy az életet a maga sokszínűségében, változatosságában és reális valóságában kell bemutatniok, jóval több erőre és jóval kevesebb romantikus szemléletre van szükség a valóság ábrázolásában. \ tárlaton fővárosi művészek képei is szerepelnek. Domanov- szki Endre Kossuth-dijas a moszkvai mezőgazdasági kiállítás pannojához készített vázlatai, Szobodkai Imre Munkácsi- dijas festőművész, egyszerű és finom előadásmodoru képei, Luzsi- cza Lajos erőteljes tatai vázlatai és festményei. A zalai művészek igen színes változatban jeleitek meg a tárlaton. Laczkó Gyula ..Zsellérfalu 1937-ben" c. képe kitünően érzékelteti velünk a múlt sárba és nyomorba süllyedt életét. Szemenyei Ferenc tájképei üdén és finoman hatnak, tele vannak optimizmussal, Erimmel Gyula, Kaposi Antal, Lendvai József képei is épülő, alakuló és szépülő szocialista életünk derűjét és békéjét fejezik ki, de közülük még nem egy befeje zetlen, mintegy jelképezve azt, hogy most értek a munka melegéhez. A zala festők mellett Vörös János szobrászművész alkotásai méltán érdemelték ki a tárlat látogatóinak elismerését. Vázlatai döbbenetes erejűek és kár, hogy kivitelezésre nem kerülnek. Igen erőteljesen fejezi ki Bartók Béla és Liszt Ferenc egyéniségét két szobra is, melyek kiválóan egészítik ki a gazdag tárlat anyagát. A Vas megyei művészek a zalaiakhoz képest gazdagabb anyaggal szerepelnek a kiállításon. Burány Nándor Sorokparti részlete, Lődör Jenő: Hid alatt, Benkő László Zsenyei táj c. képei szinte versenyeznek egymással a Vas megyei táj jellegzetességeinek élménnyé való fokozásában. A tárlat egyik legkiemelkedőbb művésze Radnóti Kovács Árpád, aki több képen mutatja be festői erejét. | emérve a tárlat egész anyagát: a két megye képzőmü- vészeti élete erőteljes kibontakozásának biztatását adják felénk a képek, művészeink alkotásvágyáról, becsületes művészi törekvéseiről beszélnek. Ez a biztosítéka annak, hogy hibáik elmélyültebb munkával IC küszöbölödnek. Nagyobb támogatást kell adni művészeinknek is. Időt biztosítani számukra az alkotáshoz, többet foglalkozni velük művészet-elméleti kérdésekkel, nagyobb segítséget adni fiatal tehetségeinknek. A figyelemhez tartozik az is, hogy tanácsaink, vállalataink a rendelkezésükre álló igazgatói, kulturális keretekből bízzák meg festőművészeinket feladatokkal, diszitsék képeik tanácstermeink, üzemi és falusi k ulturotthonaink, iskoláink falait. A kiállítás alkalmával örömmel vették művészeink a megnyilvánuló érdeklődést, azt, hogy a dolgozók a művészekkel való személyes vitákban kifejezésre juttatják véleményüket. Ennek az egészséges nekiindulásnak további kibontakozását várják. A bírálat, a viták teszik lehetségessé, hogy még szélesebb körben, véleményekkel gazdagodva, ma gasabb eszmei síkon elégíthessék ki művészeink- dolgozó nép ünk igényeit. PÁRIZSBAN az Etoile-téri diadalívtől a Concorde-téri egyiptomi cbeii'Szkig vezető ut arany színekben izzik az őszi napfényben... Két oldalán vannak a földalatti lejáratai. Ezt a földalatti állomást valaha egy alig ismert tábornokról, Marbeufről nevezték el. Most Franklin Roosevelt nevét viseli. Az uj elnevezést abban az időszakban kapta, amikor a dolgozó Párizs szivében fekvő Combat-állomásból Sztálingrádé állomás lett. Azóta sok viz folyt le a Szajnán. Az óceántulról érkező turisták most bosszúsan ráncolják össze homlokukat, amikor meglátják volt elnökük nevét a párizsi földalatti vasút állomásának tábláján, mert hát — Roosevelt együttműködött a „vörösökkel“... A Wagram-szmházban egy vígjáték megy. A színház gazdái és a rendezők megkülönböztetett figyelemben részesítik... az amerikai nézőket, a Párizsban élő jenkiket, akik nem ereszkednek le addig, hogy valamelyest is megtanulják Moliere és Balzac barbár nyelvét. Az amerikaiak olyasféle fejhallgatókat bérelhetnek, amilyeneket nemzetközi értekezleteken is használnak. A tolmácsok broadwayi zsargonban ismertetik a színpadi cselekményt. Apróság az egész, de jelképes értelme van. Párizsnak ezen a részén a szinhá ■ zak nézőterén gyakran több az amerikai, mint a francit», s a színházak gazdái az amerikai Ízléshez igazodnak, kezdve a fejhallgatókkal és végezve a műsorral, A körúti színházak határozottan amcrikanizálódnak. ..S hogy mi ütött a kormányba, amikor bezáratta az állami színházakat, s ezzel megfosztotta közönségüket Corneille, Moliere, Bizet és Gounod élvezésétől? A lapok ezt a magyarázatot adják: A színházak műszaki dolgozói jelentéktelen béremelést kővel eltek, ám a bérrögzitcs most nagyobb szentség, mint a nemzetközi kultúra védelme. Hát ezért volt... Jelenleg tisztogatás készül. A színházak gazdái meg akarnak szabadulni a számukra alkalmatlan emberektől.
