Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-26 / 277. szám
Megjelent a Propagandista legújabb száma A Magyar Dolgozók Pártja Köz- fonti Vezetősége Ági'ációs és Propaganda Osztálya kiadásában, megjelent a ,,Propagandista“ cimii folyóirat november—december havi kettős száma. E szám számos olyan cikket közöl, amelyek nagyban segítik a prop ag andis - ókat abban, liogy sikeresen végezzek nevclőmun- kájükait Első "helyen közli a folyóirat a Magyar Dolgozók Távija Központi Vezetőségének határozatát a pártok- tatás helyzetéről és feladatairól, E nagy jelentőségű okmány mélyreható, an elemzi, hogy a propagandamunkának az elmúlt 8 év jelentős fejlődése mellett milyen fogyatékosságai voltak. Az elméleti munkát el- hanyagol.uk. Az osztály ellenség ellen folytatott nyilt eszmei harc háttérbe szorul1. A kapitalizmusból a szocia lizmusba való átmenet hazai' sajátosságai nem vol-ak kellőképpen kidolgozva, mindez nagyban hozzá, járult ahhoz, hogy a propagandamunkában dog, ma; izmus, vulgarizá- lás honosodott meg. A határozat részletesen megvizsgálja. milyen kérdésben jelentkeztek szembetűnően a hibák, majd meghatározza a párt feladatait az elméleti munka-, a pártpropaganda eszmei színvonalának emelése terén. A ,,Propagandista“-ban részleteket olvashatunk Nagy Imre elv- társ: ,jMunkásmozgalom és agrár- szooialismus a XIX, század vegem í nyár országon“ c. párt főiskola előadásából. Ezek az agrárszocializmus eszmei tartalmát, marxista értékelését ismertetik, tudományosan elemzik a magyar parasztmozgalmak e fontos szakaszát, bemutatják az agrárszocialisták földoszló és egyenlőség! törekvéseit. Majd megállapítja. Nagy elvtárs, hogy a magyar parasztság forradalmi demokratizmusa és e mozgalom .,a - feudális Magyar- ország! ellen vívott nagyszerű küzdelmei a parasztmozgalmak ragyogó fe. jezetó“. Közli a folyóirat Friss István elvtárs pártfőiskolán tartott előadásának részleteit is: ,,A magyar gazdasági élet az 1929—1933-a-s válság éveiben“ cimmel. A cikk röviden áttekinti a világgazdasági válság leg-főbb jellemvonásait, majd a magyar gazdasági éle'-et ismerteti adatok, tények alapján. Friss elvtárs cikke igen értékes segítséget ad a politikai iskolák I. évfolyam propagandistáinak annak a tananyagnak a tanulmányozásához, ami a KMP Iíoríhy-fasizmus elleni harcával foglalkozik. Ugyancsak ehhez a témához nyújt segi-séget Simon Péter elvtárs oikke a Horthy-rcnclszcr paraszftpolitikájóiról. A cikk a marxista töriéneh-udo mány módszereivel világit rá a magyar parasztság helyzetéin az 1919 es proletárforradalom bukása u-án. Lerántja a leplet a Hori-hy-rendszer „földreformjáról“ — és bebizonyít, ja, hogy ez a kulákság és a nagybirtokos osztály helyzetének megszilárdítását, a kis. és középparasx'- ság nyomorbadöntését szolgálta. Egyedül a Kommunisták Magyaror szági Pártja küzdött köve-kezétesen forr ad almi ag rárp rogrammjának megvalósításáért, a dolgozó paraszt ság történelmi követeléseinek megvalósításáért.. A politikai gazdaságtan-tanfolyamok, de a többi tanfolyam propagandistái számára is rendkívül hasznos Szabó József elvtárs cikke, ami „A lenini hármas jelszó alkalmazásának néhány kérdésé“ -rol szól. A szerző gazdag tényanyag- alapján elemzi a magyar parasz-ság osztály- összetételének alakulását a felszabadulás után. Eme támaszkodva megvizsgálja, hogyan alkalmazna pártunk azt. a lenini jelszót, amely a középparasztsággal való tartós sző ve.ség megteremtéséről szól és foglalkozik azzal, hogy e téren milyen feladataink vannak. A cikk a Központi Vezetőség 1953. júniusi ha- ároza ának fényénél világítja meg, hogyan segítik elő az eddigi kormányintézkedések, azok következetes végrehajtása a munkás paraszt szövetség további megerősítését, a szocializmus sikeres építését. Varga Istvánnak: ,.A szocialista iparosítás üteméről“ szóló cikke a szocializmus építésének e fon'-os kér. dósét ismerteti. A cikk megvilágítja, milyen következtetést von le pártunk az iparosítás legfőbb elvi tételeiből az ipari termelés további irányát, ü'erűét illetően. A „Válasz a propagandisták kérdéseire‘ ‘ rovatban közli a folyón a' Horváth Zoltán: „Harcoljunk a háborúk eredetéről szóló burzsoá ködösítés ellen“ cimü írását. A szerző megcáfolja azokat az imperialisták által terjesztett ,,elméleteke 4 ‘ amelyekkel a ncptöinogtek figyelmét cl akarják terelni a háborúkat szülő igazi okokról. A cikk leleplezi, hogy a burzsoázia a vallásos hitre, a hiszékenységre számit, de tudósait, filozófusait is sorompóba állítja, kik vadállati elméleteket gyártanak a vérszomjas imperializmus gyilkos • erveinek „eszmei“ alátámasztására, A cikk választ ad arra a nézetre, milyen okok szülik valójában a háborúkat-. E fontos írások melletit számos igen hasznos módszertani cikk is segíti a propagandisták munkáját. ÍLuszóa' Tibor elvtárs seines, megragadó formában írja- le, hogyan tehetik a propagmdisták elevenné, maradandóvá a Tanácsköztársaság nagy példáját a fiatalok élőét. Vértes Imre elvtárs cikkében a párttörténeti tanfolyamok első tapasztalatai alap ján számos fontos kérdésre a<d választ és ráirányítja a figyelmet arra, hogy emelhetik a propagandis- 'ák o tanfolyamok eszmei színvonalát. Kun László elvtárs cikkében a MÁV Ad pártbizottságát birálja, amiért elhanyagolja a propagandamunkát, A folyóirat ismerteti Lenin Müvei 35, kötetét, „Az ellenforradalom hat alomraj utasa és rémuralma Magyarországon“ cimü dokumentációs kötetét, méltatja a poli'ika.i irodalom jelentőségét a propagandista munkájában. A „Propagandista“ szerkesztősége — mint ismeretes — széleskörű levelezőhálózatolt épit ki olvasóival. Az eddig érkezett levelek közül közli a folyóirat: Gr. Szabó Lajos elvtárs gavai propagandista levelét, amelyben elmondja, milyen elhanyagolt állapotban van páriszervezet ében az oktatás. Eehér Antal propagandista, leveli községi párttitkár pedig a falusi agbációs tanfolyam eddigi tar pasriala/tairól számol be levelében. A kormányprogramra hatása megyénk ipar cikk forgat má han PARTUNK JÚNIUSI HATÁROZATÁVAL a szocializmus építésének újabb irányvonalát szabta meg, mely lehetővé teszi a dolgozó nép, elsősorban a munkás- osztály életszínvonalának gyor- sabbütemü növekedését. Hogy mennyit emelkedett a megye dolgozóinak életszínvonala a párt és kormányhatározat óta, egyes iparcikkek soha nem látott forgalmában jut kifejezésre. A IV. negyedév eltelt időszakában a megye dolgozói rádióból 100, kerékpárból 253, mezőgazda- sági gépekből 310, edényárukból 100, tűzhelyből 120, varrógépekből 40 millió forinttal vásároltak többet, mint a műit év azonos időszakában. Ezek az adatok világosan bizonyítják, hogy jobban élnek a dolgozók, több iparcikket vásárolnak és jobban megy a munka is. Igen megnövekedett a dolgozók kulturális igénye is. Sokkal nagyobb a kereslet rádióban, lemezjátszókészülékekben, gramofonokban, hanglemezekben és egyéb kulturális célt szolgáló árukban. NAGYOBB KEDVVEL DOLGOZIK a parasztság is és a mezőgazdasági kisgépeket hihetetlen, mennyiségben vásárolják fel me- gyeszerte, hogy korszerűtlen felszereléseiket kicserélve, földjeiket jobban művelhessék és ezáltal magasabb terméseredményeket érjenek el, — többet vihessenek a szabadpiacra. A kereslet ilyen ütemű, előre nem remélt megnövekedése egyes iparcikkekben átmeneti hiányokat okozott. A Központi Vezetőség október 31-i határozatában előirja: ..Biztosítani kell, hogy a nehézipar üzemei is jelentős mértékben gyártsanak közszükségleti cikket“. Szocialista iparunk dolgozói felismerve e határozat fontosságát, számos úgynevezett hiánycikk gyártásával sietnek elősegíteni dolgozó népünk szükségletének jobb kielégítését. A Mezőgépszerkesztő Iroda és mezőgazdasági gépgyáraink na- gyobbszabásu terveket dolgoztak ki, hogy a jövő gazdasági évben az ideinél jóval több géppel, mezőgazdasági felszereléssel segítsék a falu dolgozóit a terméshozam növelésében. Január elején megkezdik az eddig átmenetileg szünetelő lófogatu ekék és vetőgépek nagymennyiségben történő gyártását. Több más gépgyárunk is rátér a mezőgazdasági kisgépek sorozatgyártására. Több tízezer kukoricamorzsoiót, darálót, répavágót és szecskavágót gyártanak jövőre a dolgozó parasztság szükségleteinek kielégítésére. A RÁKOSI MÁTYÁS MÜVEK DOLGOZÓI nagyobb mennyiségű szeget, palacsintasütőt, cipő- orrvasat, motorkerékpár-alkat- réázt, azonkívül 500 darab gyermekkerékpár gyártását kezdték meg terven felül. A gyermekke- rékpárck a gyermekek örömére, fenyőfaünnepre elkészülnek. Az egyik budapesti K. Sz ötletes felmosó és elektromos padlókefélő készüléket gyárt minden dolgozó által hozzáférhető áron és ezzel a háziasszonyok görnyedő, fáradságos munkáját gép végzi el. Ezek az első lépések a dolgozók iparcikkekkel való ellátásának megjavításában. A kereskedelem dolgozói előtt az elkövetkezendő időben az a megtisztelő feladat áll, hogy helyesen mérjék fel a fogyasztók iparcikkszükségletét, járuljanak hozzá szaktudásuk legjavával dolgozó népünk életszínvonalának szüntelen emeléséhez. Kása Lajos, igazgató-h. így élnek a szovjet emberek Részletek Darabos Iván elvtárs, az Elnöki Tanács titkárának zalaegerszegi előadásából KÜLDÖTTSÉGÜNK egyik főfel. adata az volt, hogy a szovjet dolgozók kulturális életéről szerezzen tapasztalatokat. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a szovjet, ember kulturigényeit a szovjet állam a legmesszebbmenőkig elégíti ki. Min. denütt meglepett bennünket az épit. kezesek hatalmas aránya. Akik közülünk 1949-ben, vagy az előző évek. ben. jártak Sztálingrádban, vagy Kievben, Moszkvában, hiába keresték régi benyomásaik emléket. Sztálingrádban láttuk, hogyan gondoskodnak az építészek a lakók kényelméről. A 70 kilométer hosszúságú város épitésze'-i terveit és már felépült városrészeit tekintettük meg. „Mikrórajonokat“ hoznak létre, amelyek megfelelnek egy-egy budapesti háztömbnek, ahol megtalál ha'-ó a 10 osztályos iskola, hultur. ház, fürdő, gyógyszertár és a leg fontosabb kommunális üzemek. Sztálingrádban, ahol egyetlen egy ép ház sem maradt- a felszabadulás után, a város újjáépítésének tervét- mar a háború alatt elkészítették és ahogy kiverték a mindent elpusztító fasiszta hordákat- és még a Szovjetunió más területein folytak a harcok, a szovjet kormány már le küldte építészeit Sztálingrádba cs azóta szakadatlanul folyik Sz'-álin grád építése A VOLGA—DON-CSATORNA megépítése után Sztálingrád öt fen ger kikötője lett, a város életét uj alapokra helyezték. 10 éves építkezési munka folyik Sztálingrádban és ugyanakkor a város ipara ma többet termel. mint a háború előtt. A lakóházak és iskolák száma megközelíti a háboruelőlti mérete két. A város építése ma sokkal ma gasabb építészeti színvonalon folyik. Az uj tervek alapján már fi gyelemb eve szik a klimai és földrajzi viszonyokat, Sztálingrád 40 fok meleg és 30 fok hideg közt váltakozó éghajlatát. Sztálingrád 70 kilo. méter hosszúságban a Volga pariján terül el. A közlekedés ezért igen nagy probléma. Vizi-villamos, gyors villamosvasút és au' óbus/, járatok kötik össze a város minden részét-. Hatalmas sugárutak kötik össze akülvárosokkal a város központját. A Volga partjára a régi Cáricin- ban még ipari vállalatokat, raktárakat, gyárakat építettek- csupán az orosz tőkések. A lakosság el volt zárva a viztől. A mai terv főfelada- tává tűzte ki a lakosságot a Volga partjához vinni és most hatalmas paloíasorok épülnek a Volga pariján, amellyel a lakosság kívánságát elégítették ki. A Volga partjára építettek sportpályákat, kikötőket, s nagy figyelmet- fordi-anak az időjárás megjavítására fásítással, csatornázással, számtalan uj park létesítésével, amelyet minden kerületben létrehoznak. A mai Sztálingrádban minden egyes lakosra közel 17 négyzetméter parkterület jut és ez a jövőben még növekedni fog. Mamája Kurgan, azon a térülőién, amely a németek fő támadási vonala volt, épül a város főpark ja. így Sztálingrád ligetvárossá válik. Vízmedencék, szökőkutak *ö megót tervezték meg. SZTÁLINGRÁD építészeti stílusa ‘öríénelmi jellegű. Az épi'része't egész városfejlesztési főíelada'a. hogy a kétszeres hős város történelmi jellegét és légkörét adja visz- sza. .Nemcsak Sztáling-rádban láttunk ilyen óriási mére-ü építkezést. Minden városban, ahol megfordul- : unk, ugyanez a hatalmas arányú, tervszerű építkezés folyt, aminek a jellemzője az is, hogy a városok főépítészei a legfontosabb vezető emberei a városoknak. Ezt- az uj épi'kezést az is jellemzi, hogy a nemzed hagyományokra támaszko dik. Annak ellenére, hogy az uj szocialista művészet alapján tervez uek mindenütt, mégis sajátosan más Moszkva, Szverdlovszk, Sztálingrád, vagy Kiev építésze'-e, amelyekben e városok történelmi hagyományainak -is döntő szerep jutott. Utunk folyamán mindjobban meg győződhettünk arról az igazságról, hogy a kül'-urigények és a társadalom állapota nem nemzeti sajá'-os ság-, hanem elsősorban a társadalmi körülmények'öl, a társadalom jollo got öl függ az, hogy egy népnek mi lyenek a kulturális igényei és milyen kultúrájának jellege és színvonala. A szocialista 'társadalomban a tömegek kulturális igényének magas színvonala határozza meg) az állam feladattál, hogy ezeket az igényeket ugyanilyen magas -színvonalon és hatalmas tömegméretekben elégítse ki. A Szovjetunióban a kulturális igények rendkívül sokrétűen jelentkeznek. A hivatásos művészeti ágakon kívül az üzemi kuk ur otthonok, kulturparkok, múzeumok, különböző ifjúsági körök, könyvtárak rendkívül sokirányú és igen élénk munkájával találkoztunk egész utunk alatt. A kulíurélet lehetőségeit nem szűk rétegek veszik igénybe, hanem a dolgozók egészének életét betöltő gazdag tar-alomként jelentkezik. Például az üzemekben a kultúrpaloták sorával találkoztunk. Mint* például a szverdlovszki „Uralmas“ gépgyár, a leningrádi Vörös Októ bér“ és a kievi ,,Bolsevik“ gyárak hatalmas kultúrpalotái és intézményei, vagy mint az ifjúsági kultúrintézmények sora, melynek gyönyörű kifejezője a szverdlovszki Úttörő Palota, melyben a szverdlovszki művészek képei örökítik meg, illetve teszik gazdaggá az egész termeket be ölt ö Bazsov, Puskin mesék képeivel az úttörők életét. Az úttörők szakköreinek termeiben a fizikai, kémiai, biológiai, rajz- és festészeti szakkö vökben készült- kis remekműveké' lá-'t-unk. A lépegető exkavátor kis modelljei mellett egyéb bonyolult modellek sorakoznak. Nagyszerű ásványtani gyűjteményeik vannak, amire az uráli városnak különösen gazdag, lehe'-ősége van. S a biológiai szakkör Temek állalprepará-urnái és növénygyűjteményei a tudomány uj képviselőinek alapos felkészül cége; mú'. attak nekünk. A szverdlovszki Malajsztok gyermekotthonban a le uingirádi hősi halottak gyermeke’ nevelődnek. Ebben a hatalmas pa lobiban 150 gyermek SÍ, az I. ősz 'ályfól a IX. osz'álvosokig, 7-töl U évig. Igen sokoldalú programmin'- van. Pavlov nevelési módszere alap ján tankjai; őket. Az iskola melle ült is igen sok szakkör működik, E2* az úttörő palotát) is hatalmas park, sporttelepek veszik körül. A SZOVJET EMBEREK kulturá. lis életében a múzeumok igen komoly szerepelt játszanak, hathatós segítséget adnak a legszélesebb tömegek tanulásához, munkájához, az általános műveltség színvonalának emeléséhez. Az idegen számára mindenekelőtt* meglepő, hogy milyen sokféle muzeum van. Nemcsak Moszkvában, s az ország legnagyobb városaiban, de a kisebb városokban is egy sor muzeum működik, A múzeumokat renge'-egen látogatják A moszkvai Tretyakov- képi áimak napi 14 ezer látogatója van. Többezren keresik fel naponta a moszkvai politechnikai múzeumot, ahol a technika minden területéről a legalaposabb tájékoz'-áfást- kapják a látoga tok. A múzeumok hálózata átfogja a tudomány és technika legfőbb területeit-, a művészeit különböző ágai1, emellett! a múzeumok tükrözik annak a vidéknek a sajátosságait is, ahol a muzeum van. Szverdlovszkban például különösen fejlett a geológiai muzeum, nemcsak regisztrálja az Ural kincsét, geológiai helyzetét, hanem alkotó módon hozzájárul az Ural kimeríthetetlen kincseinek felkutatásához és feltárásához, részese az uj geológiai problémák megoldásának. RENDKÍVÜL NAGY jelentősége van a tömegkultúra szempontjából a kultürparkoknak. Például Moszkvában a Central kulturpark 112 liek árnyi területen fekszik, 13 ezer embert fogad be. A paliknak 2 színháza, egy úttörő színháza, 16 olvasóterme van. Hétköznap a park látogatottsága átlagosan 20 ezer embjr, vasárnap 100—200 ezer ember. Az egynapi csúcsforgalom 240 ezer volt Ez évben 20 millió rubelt ruház í-ak be különböző felszerelésekre. Ft min. den évben uj dolog szüle'ik. Hang versenyek sorozatát rendezik nagy műkedvelő mozgalma van, a működ velő együttesek pályázata’ és darabjait is it5 mutatják be. A tudományos és politikai ismerőt terjesz'ő ársulatíól a legjobb erőket küldik de, az Írókkal rendezett olvasó- és d-aesteket a párt rendezi. Sport, és .-'nevelési rendezvényei is vannak k kiállitás*. rendeznek és mos' dnt újat veze'ték be a tömeges ünnepeket, amikor egy-egy üzem vagy iparág dolgozói üzemük életének belső ünnepeit ebben a parkban rendezik. Ehhez a parkhoz hasonló szervezésű parkokat láttunk Leningrádban, Sztálingrádban és minden városban, ahol megfordultunk. Moszkvának ezen a parkján kivül még nagyszámú kisebb mére'ü kulturparkja is van. a városok képébe mindenütt a legjellemzőbben épülnek bele a gyönyörűen berendezett parkok, amelyek dús fáikkal, virágágyaikkal, szökökulaikka) és szobraikkal teszik kellemessé a dolgozók pihenését. A kommunizmus másik inas alkotását Moszkvában látttul^a Lomonoszov egyetemet. Bár képekben már azelőtt is láttuk ezt az épület- kolosszust, a valóságban mégis lenyűgöző hatást tett ránk. Maga az épület belseje is gyönyörű. Nem egyszerűen épület-, hanem építészeti műremek. Magában foglalja a kiasz. szikus építészet és az orosz építészet legjobb elemeit, emellett; egész kis város ez az épület. 0! ven ezer szoba van benne, tantermek, könyvtári szobák, hatalmas nagyterem, klubszobák, - a diákok szállásául szol. gáló szobák. Villámgyors liftek röpítik felfelé és lefelé az embereket. Ahhoz, hogy valaki a földszintről a harminckettedik emeletre érjen, nem egészen egy pere szükséges. Megnéz, tök a diákok szállásául szolgáló szó. bákat. Azt láttuk, hogy igen nagy kényelemben élhetnek ott az egyetem hallgatói. Egv-egy előszobából két lakószoba nyilik. Az előszobából közös használatú fürdőszoba és egyéb mellékhelyiségek nyílnak. A folyosók mindkét végén vannak konyhák, állandó melegvízellátással, ahol a hall. gat ók készíthetnek maguknak ételeket, ha akarnak, vagy vasalhatnak és egyéb ilyen munkát elvégezhetnek. Több Ízlésesen berendezett klubszoba áll a hallgattok rendelkezésére ahol igen fejlett, magasszinvonalu kulturéletet élnek. Vannak természetesen olyan klubszobák is, ahol a nem bentlakó hailga'-ók foglalkozhatnak. Meglepő volt az a nyüzsgő élet, amit a. Lomonoszov egyetemen láttunk. Renge'eg diák, tanár sü- rög forog állandóan a hatalmas épülőben, jókedvű emberek, akikről ■á szik, hogy a párt és a szovjet ál ’nm jóvoltából igen kedvező f'dió- elek közölt intéznek rohamot a tudományok ?áia ellesi.
