Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

Nem mese es, gyermek! francia sajtó a nsmzetgyiilés külpolitikai vitájáról Mint ismeretes, a francia nem­zetgyűlés külpolitikai vitája so­rán igen sok képviselő, a legkü­lönbözőbb pártokból, élesen ál- lástfoglalt az „európai védelmi közösség*' és az „európai hadse­reg“ tex-vének ratifikálása ellen, Pénteken került sor Bidault kül­ügyminiszter beszédére. A sajtó- jelentések közölték, a külügymi­niszter hirtelen „rosszul lett*', a vitát félbe kellett szakítani, s az ülést, bár az ellenzék ellenezte a külügyi vita elnapolását, a nem­zetgyűlés elnöke elnapolta. A párizsi lapok most igen nagy figyelmet szentelnek a nemzet­gyűlés külpolitikai vitájának. Mint a parlamenti szemleirók hangsúlyozzák, a nemzetgyűlés folyosóin éles harc folyik a hatá­rozati javaslatok körül, amelyek a politikai pártokon belül támadt mélyreható nézeteltérésekről ta­núskodnak. Egyetlen kérdés sem okozott még olyan nagy zavart a jobboldali képviselőcsoportoknál, mint az „európai hadsereg*' meg­teremtésének terve. A „Paris-Presse — l'Intransi- gent" c. lap a többi között ezeket Ír­ja: „E viszályok mögött a képvi­selők körében keletkezett fejvesz- tettség rejlik, az ülés pedig, ame­lyen a végső határozatot megvi­tatják, rendkívül feszült lesz.“ Eddig már több határozati ja­vaslatot terjesztettek elő. Jacques Duclos, a Francia Kom­munista Párt nevében, valamint Emanuel d'Astier de la Vigerie, a haladó köztársaságpárti képviselők csoportjának vezetője a keddi ülésen előreláthatólag megejtendő szavazásra a következő együttes határozati javaslatot terjesztették elő: „A nemzetgyűlés abban az igye­kezetében, hogy megteremtse a Kelet és Nyugat közötti általános tárgyalások feltételeit — amelyek elengedhetetlenek a béke fenntar­tása és a népek közötti gyümöl­csöző és békés együttélés megva­lósításához — felhívja a kor­mányt, hogy: 1. vegye figyelembe azt a hatá­rozott ellenállást, amelyet az or- szág a bonni és a párizsi szerző­désekkel szemben tanúsít: ezek a szerződések Németország ural­mi és hóditó célokból történő fel­fegyverzésére vezetnek, ami or­szágunk háborúba sodrását je­lentheti; 2. ne engedjen meg semmiféle újabb lemondást Franciaország a jelenlegi jogairól és ne vállaljon egyetlen olyan kötelezettséget sem, amely csorbíthatja e jogo­kat; 3. kezdeményezzen tárgyaláso­kat a német kérdés békés megol­dása érdekében amely szavatolja Németország valamennyi szom­szédjának határait és Európa biz­tonságát." A koreai-kínai fél befejezte 19 fogfság-baesett amerikai repülő vallomásának közzétételét Peking (Uj Kina). Az -Uj Kí­na“ hírügynökség november 20- án nyilvánosságra hozta további xtógy fogságbaesett amerikai re­pülőnek az Egyesült Államok bakteriológiai hadviseléséről szó­ló vallomását­A pénteken nyilvánosságra ho­zott négy vallomás közül három ugyanannak a B. 26-os gépnek személyzetétől származik. James E. Gunnoe jr. főhadnagy pilóta; Bobby A. Hammett főhadnagy, navigációs és bombázó tiszt és David E. Penny navigátor. Mind­hárman ejtőernyővel kiugrottak, amikor 1952 junius 7-én találat érte gépüket. A pénteken nyilvánosságra ho­zott negyedik vallomást Howard B, Hitchens főhadnagy, egy B. 26-os bombázó navigátora tette. Gunnoe vallomásában részlete­sen beszámol a Tunghua elleni baktériumtámadás végrehajtásá­ról, majd kitér arra a beszélge­tésre, amelyet a támadást meg­előzően ezredének tájékoztató tisztjével, Friesen őrnaggyal foly­tatott. Friesen őrnagy igy szólt hozzá: -Olyan értesüléseink van­nak, hogy járvány ütötte fel a fejét Észak-Koreában. Önök ma éjjel baktériumbombákat visznek magukkal, hogy — úgy mondjam — segítsenek a járványnak". Hammett főhadnagy, navigációs és bombázó tiszt vallomásában beszámol arról a baktériumtáma­dásról, amelyben április 2-án An- tung ellen résztvett. Hamme it ezt a feladatot nem Gunnoeval és Pennyvel együtt hajtotta végre. Hammett főhadnagynak is Frie­sen őrnagy adott eligazítást, aki kijelentette, hogy a baktérium­bombák pestis- és kolerabacilu- sokat tartalmaznak. A pénteken nyilvánosságra ho­zott má^ik két vallomás megerő­síti az előző vallomások sok rész­letét. Penny összesen 10, Észak-Ko- rea ellen irányuló baktériumtá­madásban vett részt. A már közölt 15 vallomással együtt ez a négy vallomás még teljesebbé teszi a Korea és Észak- kelet-Kina ellen folytatott ame­rikai bakteriológiai hadviselés szennyes képét. A PIROSKA ÉS A FARKAS MESÉJÉNEK UJ VÁLTOZATA Amerika mindenbe beavatkozik Berlin (MTI) Conant, az Ame­rikai Egyesült Államok nyugat- németországi főbiztosa München­ben ellenőrző látogatást tett az amerikai pénzen fenntartott és az amerikai kémszolgálat irányítá­sa alatt működő -Szabad Európa" rádiónál, amelynek uszító tevé­kenysége főleg a délkelete»irópai népi demokratikus országok ellen ii*ányul. New-York (TASzSz). Az -Uni­ted Press“ hírügynökség washing­toni tudósítójának közlése szerint Carney tengernagy, az amerikai haditengerészet vezérkari főnöke visszatérve háromhetes távolkele­ti útjáról, egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben két tor­pedórombolót bocsát a csangkaj- sekista csapatok rendelkezésére. Delhi (TASzSz). Travankor-Ko- csin indiai államban törvényhozó testületi választásokra készülnek. A sajtó hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok a különböző katolikus és más szervezeteken keresztül beavatkozik Travankor- Kocsin állam belügyeibe. A travankoi'kocsini közvéle­ményt felháborította az Egyesült Államok beavatkozása India bel­ügyeibe és a kormánytól azonnali és határozott intézkedéseket kö­vetel. Kopenhága (TASzSz). Az amerikaiak Grönlandot már ré­gen amerikai támaszponttá vál­toztatták, bár az uj dán alkot­mány értelmében Grönland köz­vetlenül Dániához tartozik. A helyzet odáig fajult, hogy a dá noknak engedélyt kell kérniük az amerikaiaktól a grönlandi repü­lőterek használatára. így például az -Informátion“ cimü lap jelen­tése szerint a -SAS“ skandináv í-epülőtársaságnak az amerikaiak csak hosszú tárgyalások után en­gedélyezték a Nyugat-Grönlandon lévő Söndre Ström-Fjord-i repü­lőtér használatát, Faji megkülönböztetés az amerikai „igazságszolgáltatásban** A Moszadik-per tárgyalása Teherán (TASzSz), A Moszadik- nak és Rí aki tábornoknak, az iráni hadsereg volt vezérkari főnökének ügyével foglalkozó katonai törvény­szék november 19-i tárgyalásán az ügyész folytatta vádbeszédét. A délelőtti tárgyalás elején Mo- szadik szót kért, hogy válaszoljon az ügyész vádjaira és kijelentette, hogy éle e veszélyben forog. A törvényszék elnöke erre azt fe­lelte, hogy Moszadik „a megfelelő időben* * beszélhet majd. Az ügyész kijelentette, hogy Mo- szadik és védője csak a tárgyalási termen kívül terjesztheti elő az ügyész elleni panaszait. Ellenkező esetben utasítást ad arra, hogy Mo- szadikat ,,közönséges cellába“ vi gyók. Moszadik az ügyész megjegyzésé­re közölte, hogy sehova sem megy és éhségsztrájkot kezd. — PÁRIZSBAN november 29- én országos értekezlet kezdődik, amely értekezleten azok a fran­ciák találkoznak, akik úgy vélik, hogy véget kell vetni a vietnámi háborúnak. — CHILE fővárosában, Sanlia- góban a kormány rendkívüli ál­lapotot hirdetett ki, mert az ál­lami vállalatok munkásainak ve­zetői péntekre általános sztrájkot jelentettek be. New-York (ADN) Az Rszak-Ca- rolina állambeli Raleigh város fegy intézetének gázkamrájában kivégez­tek két fiatal négert: Bennie és Lloyd Danielst. Az amerikai ^igaz­ságszolgáltatás“ áldozatául esett két fiatal néger öt évet töltött a börtön celláiban, majd kivégezlek őket', mert egy autótaxi utasának haláláért koholt vádat emeltek elle­nük. A két néger elleni bünpert a faji gyűlölködés légkörében folytatták le, anélkül, hogy a két néger tanúja­* NEMZETKÖZI SZEMLE * Napjaink fő nemzetközi kérdéseinek megvitatásáért ovember 13-án Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere ■a itóértekezletet tartott Moszkvában szovjet és külföldi ujságirók számá­ra. A sajtóértekezleten Molotov is­mételtén kifejtette, a Szovjetuniónak elhatározott és megmásíthatatlan szándéka, hogy a nyugati hatalmak­kal megtárgyalja napjaink fő, vitás nemzetközi kérdéseit. Molotov külügyminiszter nyilatko­zata nagy visszhangot keltett •«, nyu­gati sajtóban. Ennek az az oka, hogy Molotov nyilatkozata ismét lerántot­ta a leplet az imperialistáknak a tárgyalások kérdésében folytatott mesterkedéseiről. A sajtóértekezletet megelőzően ugyanis a Szovjetunió november 3-án jegyzéket intézett az Egyesiül Álla­mok, Anglia és Franciaország kor­mányához. Javasolta, tartsák meg a külügyminiszterek értekezletét, még­hozzá olymódon, hogy az valóban előbbre vigye a vitás nemzetKözi kérdések megoldását. Ezétt a Szov­jetunió szerint meg kell vitatni a nemzetközi feszültség enyhítését szol­gáló intézkedéseket, beleértve a né­met kérdést is. 18S3. nov. S2. Vasárnap. A szovjet jegyzékre egész sor nyu­gati politikus és a nyugati i^aüciós sajtó legnagyobb része úgy reagált, hogy egyrészt azt igyekezett bizony­gatni, mintha a Szovjetunió elzár­kóznék a tanácskozásoktól, másreszt egyszerűen elhallgató a jegyzéket a széles tömegek előtt. Molotov eivtárs ezért nyilatkoza­tában rámutatott, hogy a Szovjetunió kész tárgyalni a vitás kérdésekről, de megkivánja, hogy a tárgyalások valóban a lényegre irányuljanak, te­hát érintsenek minden vitás problé­mát: a német kérdés megoldását, a támaszpontok felszámolásának kér­dését, a tömegpusztitó fegyverek el­tiltását, stb. Ezt a nyilatkozatéi már nem lehet elferdíteni s nem lehet hallgam* ró­la. Miközben a három nyugati ha­talom a bermudai értekezleten újabb — a Szovjetunió ellen irányuló — összebeszélést fog tartani, a nyugati burzsoá sajtó már hangot ad annak a nézetnek, hogy a Szovjetunta tár­gyalni akar, tehát tárgyalni kell vele. A „Daily Telegraph“ című angol burzsoá lap megállapította: Molotov ..teljesen világosan rámutatott, hogy Oroszország továbbra is szorgalmaz­za az öthatalmi tanácskozás össze­hívását”. A párizsi „Figaro1* is arról ir, hogy Molotov „ismét szorgal­mazza a nemzetközi feszültség kér­dése megvitatásának szükségességét“. ,.A Szovjetunió — írja a „Párisién Liberé'* — a Kelet és Nyugat kö­zötti összes vitás kérdések megtár­gyalását javasolja'*. Az angoi alsó- házban Bevan munkáspárti képviselő birálta az angol lapokat, amelyeket — mint mondotta — „arra használ­nak fel, hogy eltitkolják a nép elől azt, amit tudnia kell**. Ez történt akkor is, amikor egyetlen angol lap sem közölte teljes egészében a szov­jet jegyzéket, „Teljesen világos — mondotta Bevan — hogy a Szov­jetunió nem csapta be az ajtót és kész tárgyalásokat kezdeni". A nyugati országokban tehát — különösen Molotov nyilatkozata után — egyre erősödik a kívánság, nogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kinai Népköztársaság együttesen tárgyal­ják meg a vitás nemzetközi kérdése­ket és gondoskodjanak ezek megol­dásáról. A néptömegek nyomására e követelés elől előbb-utóbb már a nyugati imperialista hatalmak sem térhetnek ki. Harc Franciaország függetlenségéért \ z utóbbi időben egyre élező­dik a francia nép legkülön­bözőbb rétegeinek harca az amerikai imperializmus zsoldjában álló La- niel-kormány ellen, amely a francia nemzetgyűlésben ratifikáltatni akar­ja a bonni és párizsi háborús szer­ződéseket. A francia nép szerte az országban felemelte szavát az „euró­pai hadsereg" és az „európai védel­mi közösség'* terve ellen, amely ter­vek azt a célt szolgálják, hogy „eu­rópai" cégér alatt újjáélesszék a né­met militarizmust, Franciaországban a nép nagy tömegszervezetei mellett községi tanácsok, frontharcos, rok­kant és ellenállási szervezetek is úgy határoztak, hogy el kell utasítani ezeket a hazaáruló terveket. Válasz­tók keresték fel képviselőiket, hogy követeljék: szavazzanak az „európai hadsereg" ellen, amely veszélyt je­lent Franciaország számára. A Franciaország függetlenségéért, az „európai** áruló tervek ellen ví­vott harc kiéleződését tükrözte a francia nemzetgyűlésben lefolyt kül­politikai vita is, A külpolitikai vi­tában Lanie! miniszterelnök ís Bi­dault külügyminiszter olyan határo­zati javaslatot akart kicsikarni, amely majd a bermudai értekezleten ked­vezőbb színben tünteti fel a bonni és párizsi háborús szerződések rati­fikálásának kilátásait. Lanielék a külügyi vita idején igyekeztek ma­guknak minden módon erős támo­gatást szerezni. Az ő malmukra haj­totta a vizet, hogy a szocialistapárt áruló vezetőcége az „európai védel­mi közösség" tervé támogató hatá­rozatot fogadott el El tudták érni azt is, hogy egyes szocialista kép­viselők — mint például Félix Gouin — az „európai védelmi közösséget" az „elképzelhető legjobb tnegoldús- nak** nevezzék. Mindezek ellenére azonban a kai­nak alkalmat adtak volna a vallo­másra. A greenvillei törvényszék ké'évi börtönre it éhe Edward Newman 23 éves amerikait, aki leszúrt egy Joe Cimningliam nevű négert-. A törvény, szék az ítélet indokolásában kimond­ta, hogy a gyilkost nem azért ítél­jék el, mert a négert leszúrta, ha­nem mert „négerekkel tartott kap­csolatot“, Prui'-t bíró kijelentette, hogy „a négerekkel való érirtke- zért“ szigorúbban kell büntetni, mint a gyilkosságot. ügyi vitát az jellemezte, hogy a «cat> j cia burzsoá pártokon belül mélyült] a szakadás az „európai hadsereg" j tervének hívei és ellenzői között, - gyarapodott azoknak a száma, akik, tanultak a történelemből s számba-I vették, hogy a német müitarTz.musf már többször megtiporta Franckor-j szagot. A külügyi vitában a kommunistaf párt képviselői folytatták harcukat., azért, hogy Franciaország független-1 sége érdekében meg kell hiúsítani J az „európai" terveket. A vita során' ezt az álláspontot támogatták' azok a burzsoá képviselők is, akik szintén felemelték szavukat a bonni' és a párizsi szerződések ratifikálása; ellen. Gaulieista, radikális, VÍRP, független, parasztpárti és egyéb bur­zsoá képviselők foglaltak állást a német militarizmus feltámasztását szolgáló „európai" tervek ellen. A külügyi vita tehát nem no«a ■ meg a Laniel és Bidault által kí­vánt eredményt. Az „európai had­sereg" ellenzőinek tábora erősödött. Ez a vita is azt tükrözte, hogy a francia tömegek olyau nyomást gya­korolnak még a burzsoá pártok kép­viselőire is, hogy azok a német mi­litarizmus feltámasztása ellen fog­lalnak állást. Végül figyelemreméltó jellemvo­nása volt a vitának, hogy a kommu­nisták mellett több burzsoá képvi­selő is hangsúlyozta: Franciaország számára az egyetlen járható ut a francia-szovjet szerződés megvalósí­tása, amely jó fegyver a német mi­litarizmus feltámasztása elleni harc­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents